Bélbetegségek, diabétesz és szívbetegség: így jelez a károsodott bélflóra
A mikrobiomnak nemcsak a bélrendszer normális működésében van meghatározó szerepe, hanem az immun- és endokrin rendszerre is hat.
A jótékony baktériumok szerepe egészségünk védelmében vitathatatlan, ugyanakkor nemkívánatos baktériumokra is szükségünk van ellenállóképességünk fenntartásához.
Sokan és sokféle módon igyekeztek felhívni már a figyelmet a jól működő bélrendszer szerepére, egészségünk megőrzésében. Az utóbbi évek széleskörű nemzetközi kutatásai eredményeképpen megismerhettük a mikrobiom fogalmát, melynek segítségével valódi válaszokat kaphatunk arra a kérdésre, hogy pontosan hogyan vezet a bélrendszer egyensúlyának felborulása a ma népbetegségnek – bélbetegségek, elhízás, pajzsmirigybetegség, diabétesz, szív- és érrendszeri betegségek - számító kórképek megjelenéséhez. Erről szól Prof. Balázs Csaba endokrinológus, a Budai Endokrinközpont orvosának írása.
A bélfóra olyan, mint az ujjlenyomat: egyedi
Egy felnőtt bélrendszerében változatos baktériumflóra él, amelynek tagjai részt vesznek az anyagcsere folyamatokban, a szénhidrátok lebontásában, serkentik több ásványi anyag: kalcium, magnézium, vas– felszívódását, továbbá B-vitaminokat, K-vitamint és egyéb védő-anyagokat termelnek a szervezet számára. A bélflóra olyan, mint az ujjlenyomat, minden embernek egyedi összetételű, rá jellemző baktérium törzsekből álló mikrobanépessége, azaz mikrobiom él a bélrendszerében. Ezekben több ezer baktériumcsaládnak több mint 100-szor több génje van, mint szervezetünk összes sejtjének! Tehát a bélflóra genomja több mint százszor annyi gént tartalmaz, mint az ember génállománya.
A kórossá váló mikrobiom szerepe az emberi szervezetben
A szív és érrendszeri betegségek kialakulásának okaként ismert gyulladásos jelenségek hátterében az elmúlt években előtérbe került a humán mikrobiom kutatása. A mikrobiom a bélben élő, dinamikusan változó baktériumok, vírusok, gombák összessége. A mikrobiomnak nemcsak a bélrendszer normális működésében van meghatározó szerepe, hanem az immun- és endokrin rendszerre is hat.
A bélflóra felborulásától a betegségek megjelenéséig
A kedvező és káros bélbaktériumok érzékeny egyensúlyát elsődlegesen az elfogyasztott táplálékok határozzák meg. A helytelen összetételű tartós étrend következtében az egészséges egyensúly felborul. A baktériumok változatosságának, sokszínűségének (diverzitása) csökkenésével párhuzamosan kialakul a dizbiózis. Ha a bélflórát alkotó baktériumok jótékony diverzitása károsodik, bizonyos törzsek elszaporodnak, az immunrendszer számára antigént, „triggert” azaz indukáló tényezőt hoznak létre, és ez másodlagosan a gyulladás következtében a bél károsodásához is vezet.
A bélrendszer belső felszíne mintegy kétszázszor nagyobb, mint a testünk felszíne. A bél falát beborító sejtréteg, az un. endothel áteresztő-képességének károsodásakor a sejtek eltávolodnak, és a makromolekulák a bélből a keringésbe jutnak. A helyileg kialakuló gyulladás hasmenést, székrekedést, fájdalmat, fokozott gázképződést eredményez. Ha a bélben lévő baktériumok bejutnak a szervezetbe, vagyis átjutnak a bélfalon, akkor szöveti károsodást, majd a keringésbe jutva immunglobulin (IgG ) ellenanyag termelést okoznak. Az immunsejtek a bél falában folyamatos kapcsolatban állnak a mikrobiommal, az itt lezajló kedvezőtlen változásoknak tehát nem pusztán helyi következményei lesznek, hanem egyúttal az egész szervezetre (az immun- és endokrin rendszerre) hatnak, ezáltal megnövelik a funkcionális bélbetegségek (un. IBS, Crohn betegség), elhízás, diabetesz, a pajzsmirigy autoimmun és a kardiovaszkuláris betegségek, az inzulinrezisztencia és egyes daganatos betegségek kialakulásának kockázatát.
A mikrobiom vizsgálata
A mikrobiom genomikai módszerekkel történő objektív vizsgálata segíthet azonosítani azokat a bélben lévő, immunreakciókat kiváltó faktorokat, amelyek hozzájárulhatnak a személyre szabott kezelési stratégia megválasztásához, aminek markáns része az életmód átalakítása is. A speciális széklet genomikai teszt (SGT) a bélflórát alkotó törzsek és fajok pontos genetikai azonosítása révén meghatározza a sokszínűség változását, illetve azonosítani tudja bizonyos bélbaktériumok túlnövekedését. Az egyénre jellemző mikrobiom viszonylag állandó, azonban időszakosan változó (pl. antibiotikum!). Az elvégezhető széklet-genomikai teszt során (SGT) a bélflórát alkotó törzsek és fajok pontos genetikai azonosítása révén meghatározható a sokszínűség változása, illetve azonosítható bizonyos bélbaktériumok túlnövekedése! A diagnózis alapján javaslat tehető az életmód változtatásra, mellyel egészséges irányba terelhetők a kedvezőtlen változások.
Ezt kell tudni az emberi bélben lakozó "állatkertről
Ma már ismert, hogy az emberi bélcsatornában lakó “mikroszkopikus állatkertnek” nemcsak az elfogyasztott táplálék megemésztésében, de számos betegség megelőzésében vagy éppen kialakulásában lehet szerepe. Az emésztőrendszeri kórképek (pl. irritábilis bélszindróma), az elhízás, a 2-es típusú cukorbetegség vagy az allergiás panaszok kialakulásában éppen úgy szerepet kaphat a bélflóra, mint – meglepő módon – a pszichés kórképek, köztük a depresszió létrejöttében.
Egyre több probiotikum kerül forgalomba
Felismerve azt, hogy a bélflóra milyen sokoldalú szerepet tölt be az emberi szervezetben, egyre több betegség esetén próbálkoznak a bélflóra felborultnak vélt egyensúlyának helyreállításával. Egyelőre azonban még gyermekcipőben jár ez a kutatási terület, és nagyon sok klinikai vizsgálatra van szükség ahhoz, hogy „jótékony baktériumos” recepteket lehessen kínálni egy adott beteg egy konkrét kórképére. A mindennapi tapasztalat azonban azt mutatja, hogy egyre nagyobb számban jelennek meg a jótékony baktériumokat tartalmazó termékek, az úgynevezett probiotikumok a gyógyszertárak és a drogériák polcain.
A probiotikumokat sem szabad „túladagolni”
A jóból is megárthat a sok jegyében az elmúlt években a nemzetközi szakmai sajtóban jelentek meg olyan közlemények, amelyek óvatosságra intenek a probiotikum-alkalmazást illetően. Úgy tűnik, hogy több, különféle probiotikum, nagy dózisban, korlátozások és szakmai kontroll nélkül való együttes alkalmazása az emésztőrendszeri panaszokon (pl. puffadás) túl egyes esetekben akár a koncentrációs képesség csökkenését is okozhatja. Mindez persze múló állapot, és a probiotikum-szedés után megszűnnek a tünetek, mégis odafigyelésre intenek.
Minden esetben érdemes orvossal vagy gyógyszerésszel konzultálni a probiotikum kúrák megkezdése előtt. Nem mindegy, hogy valaki azért szeretne probiotikumot szedni, mert hasmenés kínozza, antibiotikumot szed, hüvelyi fertőzéssel küzd vagy székrekedéses és puffad, netán az immunrendszerét vagy a mentális egyensúlyát szeretné támogatni. A szakemberek tanácsot adnak a megfelelő termék kiválasztásához, és támpontot nyújtanak az alkalmas adagolási séma meghatározásához.
Összegzés
- A mikrobiomnak meghatározó szerepe van az immun- és endokrin rendszer működésében.
- A bélflóra genomja több mint százszor annyi gént tartalmaz, mint az ember génállománya.
- A helytelen összetételű étrend következtében az egészséges egyensúly felborul.
- A mikrobiom genomikai módszerekkel történő objektív vizsgálata segíthet személyre szabott kezelési stratégia megválasztásában.
Olvasta már?
- Bél-agy-tengely: így kommunikál a mikrobiom a központi idegrendszerrel
- Nem tud lefogyni? A bélbaktériumok is okozhatnak túlsúlyt
- Bél-tüdő-tengely: felsőlégúti fertőzések ellen is védhetnek
- Ezért örüljön, ha hemzsegnek testében a gombák, bacilusok
- A bélflóra pusztulása állhat a zsírmáj hátterében is
- Gondolta volna, hogy ez a betegség is a hasából indul ki
Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben, a Facebook-on, az Instagramon vagy a Twitter-en, Tiktok-on is!
Erős, nehezen múló hasfájás: ilyen kérdésekre számítson az orvostól
