Ezen múlik hogy büdös-e a szellentés, vagy észrevétlenül távozik

2024.07.02.

bélgáz étel intolerancia szellentés gyulladás puffadás bélbetegség Sanitas-szolgáltatás

Időnként előfordulhat, hogy a túlságosan nagy mennyiségű gáz kellemetlenségeket okoz.

A puffadás hátterében állhatnak étkezéssel összefüggő okok, gázképzéssel járó emésztőrendszeri betegségek, valamint egyéb megbetegedések.

Miből áll a bélgáz?

Az emésztésben részt vevő baktériumok feldolgozzák az elfogyasztott ételeket, ennek az egyik mellékterméke a gáz. A bélgáz mintegy 99 százaléka szagtalan, és főként szén-dioxidból, hidrogénből és metánból (kisebb mennyiségben oxigénből és nitrogénből) áll. Ennek elemzésével meglepően sokat kideríthetünk az egészségünkről, például a túlsúlyos, székrekedésre hajlamos egyének bélgázában nagyobb mennyiségben van jelen a metán; annak pedig, aki hajlamos sok levegőt nyelni, nitrogén is felfedezhető a bélgázaiban. A gázok kellemetlen szaga valójában csak rendkívül kis mennyiségben jelen lévő vegyületekkel függ össze.

Egészséges embernél naponta 0,5-1,5 liternyi bélgáz termelődik, és átlagosan 8-20 alkalommal szellent valaki. Ezek az arányok természetesen nagymértékben függnek az étrendtől.

Ezek az ételek fokozzák a bélgáz-képződést

Vannak olyan ételek, melyek köztudottan fokozzák a gázképződést. Ezek közé tartoznak például a magas rosttartalmú ételek, a keményítőt, illetve cukrokat tartalmazó élelmiszerek, például a hüvelyesek, bab- és lencsefélék, a zöldségek és gyümölcsök, valamint a teljes kiőrlésű gabonafélékből készült termékek. Fontos azzal is tisztában lenni, hogy egyénenként eltérő, hogy milyen ételek (és mekkora mennyiségben) okoznak fokozott gázképződést.

Gyakori, hogy aki egyébként nem fogyaszt túl sok rostot, egy-egy rostdús étel után fokozott gázképződést, puffadást, esetleg hasfájást tapasztal, egyszerűen azért, mert a szervezete nincs „hozzászokva” a hirtelen nagy mennyiségű rosthoz. A rostokat tartalmazó étrend-kiegészítők is okozhatnak puffadást és fokozott gázképződést, főleg, ha valaki hirtelen nagyobb mennyiséget visz be ezekből a szervezetébe. Emellett jó néhány édesítőszer vagy cukorpótló (így a szorbit vagy a xylit) is okozhat gázképződést.

Sokan úgy vélik, hogy a szénsavas üdítők, a sör, a rágógumizás, vagy a helytelen étkezési szokások (pl. ha túl gyorsan eszik valaki), illetve az evés közbeni beszéd okozza a fokozott gázképződést, ilyenkor ugyanis túl sok levegőt nyelük. Bár az igaz, hogy ezekben az esetekben valóban nagyobb mennyiségű levegő kerülhet a gyomorba, azonban ez böfögés formájában távozik, nem kerül az emésztőrendszer más szakaszaiba. A puffadás és a fokozott gázképződés oka a vastagbélben keresendő, nem pedig a gyomorban.

Betegség is okozhat puffadást

Jó néhány, az emésztőrendszert érintő betegség is okozhat fokozott gázképződést. Ezek diagnosztizálásában is segíthet, ha beszámolunk az orvosunknak arról, ha gyakran puffadunk vagy szokatlanul sokat szellentünk – ne érezzük magunkat emiatt kínosan! A puffadás és gázképződés lehet többek között krónikus gyulladásos bélbetegségek, bakteriális fertőzés, ételintolerancia (pl. laktóz- vagy gluténérzékenység) tünete is.

Mikor forduljon orvoshoz?

A puffadás bizonyos esetekben jelezheti valamilyen komolyabb betegség jelenlétét a szervezetben, ezért ha együtt jelentkezik a következő tünetekkel, feltétlenül forduljon orvoshoz: