Az okostelefon az új pálinkás cumi - ezt teszi a gyerekkel a kütyüzés

2022.09.07.

okostelefon gyerekek viselkedészavar autizmus

okostelefon, gyerek, viselkedési zavar, autizmus

Az új tanév kezdetén gyakran elhangzik a 6-10 éves gyerekek szájából: kaphatok én is mobilt? Szülőként az következő tanácsokat érdemes megfogadni, hiszen az okostelefon, a tablet és a számítógép a gyerekeknél viselkedési zavarokat okozhat.

Iskolakezdés - Aki iskolaérett, az digitálisan is érett?

Ahogy az iskolai élet, úgy a digitális világ is izgalmakkal teli, amibe a magyar gyerekek meglehetősen korán belecsöppennek: az első telefont többségük 6 éves kora körül kapja; ezekben eleinte nincs SIM-kártya, inkább a játék és mesenézés lehetősége miatt adják a szülők a kezekbe - derül ki az Xplora és Yettel közös kutatásából. Az életkor előrehaladtával természetesen egyre nő a mobiltelefon vagy más digitális eszköz, például gyerek okosórák népszerűsége, mellyel elérhető a gyermek napközben: a SIM-kártyával rendelkező, teljes használatra kész okostelefonokat átlagosan 8 éves koruk után kapják a gyerekek.

A fiatalok 10-11 éves korára 72 százalékuknak SIM-kártyás okostelefonja van, de ennek a korosztálynak a fele rendszeresen használ már laptopot és tabletet is. Csupán 5 százalékuk, aki semmilyen digitális eszközzel nem ismerkedett meg erre az életkorra. A kutatásból az derül ki, hogy a szülőknek eddig van idejük gyereküket megtanítani a tudatos és biztonságos eszközhasználatra, esetlegesen csökkenteni a képernyő előtt töltött órák számát.

Kell egy mobil! De mire is?

Érdemes megnézni, mikor és miért érzi a szülő, hogy kitárja a digitális világ kapuit a gyermeke számára. Óvodáskorban egyértelműen a mesenézés, míg iskoláskorban már az A Yettel és az Xplora közös kutatása 500 fő megkérdezésével zajlott 2022. április 28. és május 5. között. A szülői minta reprezentatív azon háztartásokra, amelyekben 15 évesnél fiatalabb gyermekek élnek, településtípus és régió szerint. A gyermekek mintája reprezentatív az 5-11 éves gyermekekre nem, életkor és régió szerint.

elérhetőség a fő érv: a reprezentatív felmérés alapján kiderült, ez adja meg a legnagyobb löketet ahhoz, hogy megkapja az első hívásra képes eszközét a gyerek. A szülők fele tehát azért ad mobilt a gyereknek, hogy ha egyedül kell mennie valahova, vagy épp egyedül van otthon a csemete, akkor probléma esetén bárkit fel tudjon hívni.

Érdekesség, hogy bár leggyakrabban valamelyik szülő veti fel az ötletet, hogy a gyermek mobiltelefont kapjon, azonban minden negyedik esetben maga a gyerek az ötletgazda. Egy okostelefon persze nem csak hívásra, de internetezésre is használható, és ezzel a funkcióval meglehetősen nagy számban élnek az 5-11 éves gyerekek: tízből kilenc mobiltelefonnal rendelkező gyerek használ internetet rendszeresen (többnyire wifin keresztül), és legtöbbször online vagy offline játékok miatt nyomkodják azt - ez utóbbi aktivitás a telefonnal rendelkező gyerekek kétharmadára igaz.

Átlépni a digitális kapun könnyű, kordában tartani nehéz

A kutatásából kiderült, hogy a gyermek elérhetősége a legfontosabb, de mégis sok szülőt visszatart a készülékvásárlástól az aggodalom, hogy közben túl nagyra tárja a digitális világ kapuját. Visszatartó erő lehet, hogy a szülők szerint még túl "kicsi" a mobilhasználathoz a gyerek, 4 szülőből 3 így vélekedik. Az aggodalom, hogy esetleg túl sokat telefonozik a csemete, kiugróan magas az iskoláskorúak szüleinél: a válaszadók 42 százalékát tartja vissza ez a fajta félelem a készülék beszerzéstől. Ezen szülők 31 százaléka tart tőle, hogy a gyerek a mobiltelefonján keresztül felnőtteknek szóló tartalmakkal és olyan funkciókkal találkozna, amelyekre még nincs szüksége.

Ezzel párhuzamosan megfigyelhető a szülői aggodalom amiatt is, hogy a kütyüzés az aktív testmozgástól vonja majd el az időt; 10-ből 4 szülő aggódik, vagy kifejezetten aggódik emiatt.

Biztonságban offline és online

Egyes eszközökkel, például gyerekeknek fejlesztett okosórával a szülők finom átmenettel vezethetik be gyerekeiket a digitális világba, miközben offline és online is biztonságban tudhatják őket. Az okosórát jelenleg nem használó gyerekek szüleinek bő negyede tervezi, hogy beszerez ilyen, elsősorban hívásra, GPS helymeghatározásra és akár mozgás motiválására is alkalmas eszközt a közeljövőben. Leginkább a 7-8 évesek szülei nyitottak erre, náluk tízből négy szülő tervezi gyerekeknek szánt okosóra vásárlását.

A kutatás vizsgálta, hogy egy gyerek okosóránál mely funkció bír a legnagyobb vonzerővel; - meglepő módon az állandó elérhetőség lehetőségét felülmúlja az az előny, ha az órában GPS helymeghatározó funkció van, amivel a szülők nyomon követhetik gyermekük helyzetét. Azok a szülők, akik nyitottak egy ilyen eszköz beszerzésére, különösen pozitívnak tartják ezt a lehetőséget.

Kamaszokban, sőt csecsemőkben is kárt tehet

A digitális eszközök és az internet világa mára teljesen átszőtte a mindennapjainkat. Az utóbbi két évtizedben azonban már nem csak a felnőttek számára jelenthetnek veszélyt, hanem a kamaszok, a kisgyermekek, sőt már a csecsemők fejlődésében is komoly károkat okozhatnak - olvashatjuk Tóth Dániel pszichológus oldalán.

Tablet, okostelefon, számítógép: viselkedési zavarokat okozhat a gyerekeknél

Azt, hogy a digitális eszközök milyen hatást gyakorolnak a gyermekek személyiségfejlődésére, csak az utóbbi évek tapasztalatai tették világossá. Egyre több szülő ismeri fel, hogy a gyermeke védelmében muszáj határokat szabnia a telefon-, tablet- és számítógép használatot illetően. Sok kérdés felvetődik ilyenkor, mint például:

Hány évesen kapjon a gyerek telefont?
Melyik tartalom bír jótékony hatással és melyik káros?
Mennyi időt tölthet el kütyüvel a kezében?

Itt jön a képbe Tóth Dániel pszichológus, akit Pszichológus Pasiként is ismerhetünk. Hogy miért érdemes megfogadni a tanácsait? Mert amellett, hogy pszichológusként tevékenykedik, ez a szakterülete (az internet, a videójátékok és az okoskütyük világa), ezt többek között egyetemen is oktatja, illetve egyben aktív gamer, influenszer és nem utolsó sorban több gyermekes apuka.

Az okostelefon az új digitális bébiszitter

Az okostelefon az új pálinkás cumi, ami figyelem- és viselkedési zavarokat okoz. Talán ártalmatlan dolognak tűnik, amikor az újdonsült szülők a kicsi megnyugtatására, pelenkázás, etetés vagy utazás alatt az arca elé teszik a telefont. A színes, villódzó fények és a dallamok azonnal lekötik a kisgyermek figyelmét, olyannyira, hogy az esetek túlnyomó többségében a készülékek - ahogy Dániel fogalmaz - “digitális cumiként” vagy “digitális bébiszitterként” szolgálnak.

"Ha ez fokozódik könnyen kialakulhatnak figyelem, - és viselkedészavarok, elkezdhet megjelenni az úgynevezett „digitális autizmus” annak következtében, hogy a gyerekek naponta több órán át magukra vannak hagyva az eszközökkel és az idegrendszerük elkezd ahhoz igazodni" - mondja Tóth Dániel, s hozzáteszi: az Egészségügyi Világszervezet ajánlása szerint, 2 éves kor alatt egyáltalán nem jó ötlet a kicsik kezébe adnunk a digitális eszközöket, sőt 4 éves korig nem érdemes magukra hagyni őket velük.

Bár ez nem okoz hagyományos értelemben vett autizmust, mégis hasonló viselkedési jegyeket produkálhatnak a gyerekek. Nem fejlődnek kellőképpen a szociális készségek, a beszéd, nem reagálnak a környezetükre, esetleg a saját nevükre sem. Nincs türelmük, ahhoz, hogy elkezdjenek játszani az építőkockával, csak elhúzzák fölötte az ujjukat, ahogyan azt az érintőképernyőnél is teszik stb.

Digitális mauglik világa

A digitális szokások többet elárulnak a gyerek jövőjéről, mint a jegyei. Az idősebb korosztálynál évről évre kisebb a fent említett veszély, azonban ezzel párhuzamosan más problémák léphetnek be a képbe, így az iskoláskorúak esetében is időkorlátokat kell szabni, hiszen náluk is könnyedén kialakulhat a kütyü függőség és belépnek a képbe a videojátékok, meg a social media, magukkal hozva a digitális agresszió és szexualitás problémaköreit. Ráadásul a digitális szokások meghatározhatják a gyerekek jövőjét, megmutathatják rejtett affinitását, érdeklődését, tehetségét, és a játékokban, a social mediában vállalt szerepek vagy az influenszer választás is beszédes lehet.

Valóban ártalmas az 5G? Az MTA állásfoglalása - olvasson tovább!

Ha nem tudjuk kit követ, nem tudjuk ki neveli a gyerekünket. Ma már egy gyerek több időt tölt online mint a szüleivel, ezért erős nevelő hatással vannak rá az ott látottak. A digitális világban magukra hagyott gyerekek annak farkastörvényei szerint mauglisodnak, majd egymással digitális legyek urát játszanak. Bármit megtehetnek a másikkal következmények nélkül, akár porig rombolhatják az önbecsülést, öngyilkosságba kergethetik.

Az online bántalmazásnak nincsenek nyomai

A szociális érintkezés szabályai és a viselkedési normák ebben a térben igencsak eltérnek a valóságtól. Ennek egyik fő oka a like-vadászat, és hogy nincs szemkontaktus és nincsenek azonnali következmények, emiatt bizonyos helyzetekben nem kapcsol be az empátiánk, és nem érezzük a szavaink súlyát, illetve a tetteink következményét sem.

"Ha valaki nagyon sértő dolgot mond a másiknak, akkor azt nem retorzió követi, hanem mondjuk lájkok. Ezzel azt erősítik benne a többiek, hogy ő vicces, és ezzel mások tetszését is elnyerheti. Sajnos időnként lehet olyan sajnálatos történeteket hallani, amikor a kortársukat egészen az öngyilkosságig kergetik, miközben ha egyesével leülnénk beszélgetni velük, akkor kiderülne, hogy egyiknek sem állt szándékában, hogy ilyen kárt okozzon"

- magyarázza Tóth Dániel, aki hozzáteszi, mivel ennek a fajta bántalmazásnak nincsenek külsérelmi nyomai, a szülőknek talán fel sem tűnik, hogy valami gond van. Érdemes heti- sőt napi rendszerességgel átbeszélni a gyermekünkkel, hogy mi történt az online térben, így a csírájában tudjuk elkapni a bajt és megoldást keresni a problémára.