Amiről beszélnek: a kínai étterem-szindróma

Bizonyára mindenki evett már levesporból vagy leveskockából készült gyors-leveseket otthon… talán nem mindannyiunk számára ismeretes viszont , hogy az ezekben lévő "E-számmal" jelölt segédanyagok igen veszélyesek lehetnek az arra érzékenyek számára.

A bűnös: a glutamát...? A glutamátok a glutaminsav nevű aminosav származékai, sói pontosabban, amelyeket az élelmiszeripar eléggé kiterjedten alkalmaz ízjavítás céljából. A glutaminsav természetes formában is előfordul pl. a szójában, sajtokban, paradicsomban, gombakivonatokban. Az ipar elsősorban a mononátrium-glutamát sót alkalmazza ízfokozóként az élelmiszerekben.

A jelenség, és a főbb tünetek

1866-ban azonosította K.H. Ritthausen német kémikus. 1907-ben a japán Ikeda találta meg a kombu gombában, ő elnevezte a glutamát "generálta" ízt umami-nak (ezt ma már használják is: egyes országok ötödik ízként tartják nyilván). Ázsiában igen elterjedten alkalmazzák a glutamátokat.

A címben említett kínai étterem-szindrómát 1968-ban írta le egy kutató a New England Journal of Medicine-ben, azzal, hogy az étteremben mintegy két órával az étel elfogyasztása után jelentkeztek a tünetek: gyengeségérzéssel, szaporább szívveréssel, nyaki érzéstelenség tüneteivel. Röviddel ezután feltételezték a mononátrium-glutamát oki szerepét (és egyéb glutamátokét is).

Milyen egyéb tünetek jelentkezhetnek?

Érzéskiesések, bizsergés, melegségérzés, arcduzzanat, mellkasi fájdalom, fejfájás, hányinger, gyorsult szívverés, asztmás betegeken hörgőgörcs, szédülés, általános gyengeség.

Valójában, kontrollált klinikai vizsgálati körülmények között nem bizonyosodott be még egyértelműen, hogy ez a glutamátok számlájára írható. Állatkísérletekben a a normál tápban lévő dózis 10x-ese retinaelfajulást váltott ki pl.

Mit mond a hatóság?

Ma is vannak még kétségek a glutamátok körül, de az EU állásfoglalása alapján az élelmiszerek címkéjén kötelező feltüntetni a segédanyagok között, itt konkrétan az E620 – E625 közötti tartományba eső származékokat. Az EU szabályozás szerint nem adhatóak a következő élelmiszerekhez: tejek, emulgeált zsírok, és olajok, száraz tészták, kakaóval és csokoládéval készült termékek, gyümölcsalapú üdítők, juice-ok. Nincsen hivatalosan "deklarált" toxikus érték, de ajánlásként elfogadott, hogy a glutamát napi adagja az élelmiszerekben ne haladja meg a 6 g/ttkg értéket.

Általában gyógyszeres úton nem kezelik, mert a tünetek néhány órán belül elmúlnak – ahogy a glutamát kiürül a szervezetből. Még egyszer hangsúlyozzuk, hogy ez rendkívül egyénfüggő, tehát aki egyszer észlelte magán – a továbbiakban kerülje a glutamátokat, tehát az E620-E625 közötti adalékokkal megjelölt élelmiszereket!

(forrás: wikipedia, MSD Orvosi Kézikönyv a Családban)