Akut hasmenés - étrendi kezelése

A számunkra igen kellemetlen tüneteket okozó akut hasmenésnek többféle oka lehet. Szerencsére étrendi megszorításokkal, helyes diétával sok esetben megoldható az akut hasmenés, különösebb orvosi beavatkozás nélkül is. Lássuk, mit tanácsol a dietetikus!

Az egészséges felnőtt szervezet naponta kb. negyedkilónyi székletet termel. Az elfogyasztott folyadékokból, a szilárd tápanyagokban lévő nedvességtartalomból, valamint az emésztőnedvekből a bélrendszerbe jutó folyadék nagy része a vékonybélből szívódik fel, a vastagbélbe már csak másfél liternyi jut, ez is visszaszívódik, a széklettel csak egy deciliternyi távozik. Hasmenésről akkor beszélünk, ha a székürítés gyakorisága napi 2-3-nál több, a széklet hígabbá válik, víztartalma nagyon magas.

A hasmenés eredete, oka lehet: ozmotikus pl. tejcukor érzékenységesetén, szorbit-fogyasztás esetén, kiválasztásos, pl. baktériumok méreganyagai, bélbetegségeket okozó vírusok, bizonyos hashajtók elősegítik a kiválasztást, felszívódási zavar és gyorsuló bélmotilitás eredetű.

Kórokozók túlszaporodása miatt kialakuló akut hasmenést okoznak a baktériumok (pl. szalmonellák, shigellák), vírusok, egyes gombák. Ételmérgezést (toxikus hasmenést) okoznak bizonyos baktériumok és gombák. Az ételmérgezéses eredetű hasmenés megelőzhető.

Akut hasmenéskor a beteget egy-két napig koplaltatjuk, de nem szomjaztatjuk. Elsősorban a só- és folyadék-háztartás egyensúlyára kell figyelmet fordítani. A kálium és a nátrium szabályozzák döntően a szervezet folyadékegyensúlyát. Fokozatosan építjük be az egyes élelmiszereket.

Folyadék- és sópótlás Folyadék, só, vitamin és ásványi anyagpótlás: a folyadékot pótolhatjuk pl. enyhén sózott (csipetnyi) cukor nélkül készített fekete, vagy zöld teával, szűrt, natúr gyümölcslével, szénsavmentes ásványvízzel, ivóvízzel, sárgarépalével (zöldség-gyümölcs centrifugában készítve). A beteget kottyonként kell itatni, akár negyed vagy félóránként még akkor is, ha hányingere van. A kiszáradás megelőzésére és kezelésére a gyógyszertárakban recept nélkül kapható "rehidráló" sókeverék, az ebből készített ital gyermeknél és felnőttnél is hatásos.

Kímélő diéta A tünetek enyhülésekor a folyadékot kiegészítjük zöldségfőzettel, főtt burgonya leszűrt levével, sárgarépa levessel (a megtisztított sárgarépát lereszeljük, hideg sós vízben puhára főzzük, áttörjük és ismét összeforraljuk). A burgonya és a sárgarépa káliumforrás. Bővíthetjük a menüt száraz rántással készült rántott levessel, vizes burgonyapürével, burgonyahabbal (a főtt burgonyát burgonyatörőn átnyomjuk, laza lesz), héjában, sütőben sütött burgonyával. Rizsből és zabpehelyből készíthetünk nyáklevest (a zabpelyhet hideg vízben kb. 10 percig kell áztatni, utána 20 percig főzni, majd leszűrni, áttörni, újra felforralni, sóval ízesíteni). Jó hatású a banán és az almakúra (naponta 1-1,5 kg nyers, frissen reszelt almát adjunk a betegnek, kis adagokra elosztva).

Ezek az ételek könnyen szívódnak fel a vékonybélből, "bevonó" anyagokat tartalmaznak, nyugtatják a bél nyálkahártyáját, dugító hatásuk van, energiát adnak a szervezetnek. Az étrend tovább bővíthető sós lezsírozott húslevessel, kétszersülttel, enyhén pirított vizes zsemlével és fehér kenyérrel, ropival. A diétában a rostok közül a pektin adható, pl. alma, banán, őszibarack (hámozva). A zöldségfélék és gabonák közül a fehérrépa, sárgarépa, burgonya, petrezselyemgyökér, rizs. A szorbit-tartalmú mesterséges édesítőszereket és a cukrot kerülni kell, fokozzák a bélmozgást

Zsírszegény étrend Következő lépés a zsírszegény étrend. Először fehérjetartalmú sovány élelmiszerekkel bővítjük az étrendet, pl. lágy tojás, sovány sajtok, light kockasajt, sovány túró, zsírszegény felvágottak. Süthetünk zsiradék nélkül alufóliában, teflonban, vagy sütőzacskóban csirke és pulykahúst. Köretként tálalhatunk főtt burgonyát, főtt rizst, párolt sárgarépát. Egészítsük ki a menüt cukor nélküli kompótokkal, natúr gyümölcslevekkel. A főzelékféléket savanyított tejtermékkel készített habarással sűrítsük. A tejet 1-3 hétig hagyjuk ki az étrendből, sűrítésre se alkalmazzuk. Heveny bélfertőzések után átmenetileg tejcukor érzékenység alakulhat ki. Először csak kis mennyiségű növényi olajat használjuk fel az ételkészítéshez. Önálló ételként ne adjunk pl. margarinnal megkent pékárut. A tünetek megszűnésekor, a beteg közérzetének javulásakor fokozatosan kell visszatérni a betegség előtti étrendre.

A fertőzéses hasmenés megelőzése

Az ételfertőzések körültekintő vásárlással, az élelmiszerek helyes tárolásával és a higiénés szabályok betartásával előzhetők meg.

A nyári hónapokban különösen megnő a fertőzésveszély, a melegben a baktériumok gyorsabban szaporodnak. A betegség súlyosságát az elfogyasztott élelmiszerekben lévő baktériumok mennyisége határozza meg.

Megfelelő hőkezeléssel a baktériumok elpusztíthatók, hűtéssel viszont csak a szaporodásukat lehet meggátolni.

Vásárlás, tárolás

Vásárláskor a gyorsan romló élelmiszereknél mindig ellenőrizzük a feltüntetett fogyaszthatósági idő, az egyéb élelmiszereknél pedig a minőség megőrzési idő dátumát. A gyártó által előre csomagolt áruknál (pl. 10 db-os csomagolt virsli, készétel konzervek, stb.), feltüntetett szavatossági idő csak addig érvényes, míg fel nem bontjuk. Felbontás után fel kell használni, legfeljebb egy napig tárolhatók még. Az üzletben a csomagolatlan, különböző tisztaságú élelmiszerek ne kerüljenek egymás mellé a kosárba.

A zöldség és főzelékféléket, gyümölcsöket teljesen különítsük el a többi élelmiszertől (felvágottak, sajtok, stb.) a hűtőszekrényben.

A tojást hűvös helyen tároljuk, előtte tisztítsuk meg száraz papírtörlővel, távolítsuk el a durva szennyeződéseket. Feltörés előtt fertőtlenítsük klórtartalmú szerrel (2%-os hypós oldatban, 5-10 percig), majd langyos folyó vízzel öblítsük le. Fertőtlenítés után már ne tegyük vissza a tároló helyre. A feltört tojást rövid időn belül használjuk fel, addig is tegyük hűtőbe.

Előkészítés, sütés, főzés

A húsokat közvetlenül a sütés, főzés előtt készítsük elő. A húst mindig a felhasználás előtt daráljuk le, darálva ne fagyasszuk le. Nyers hússal érintkezett felületekre és edényekbe ne tegyünk másfajta élelmiszert, pl. zöldséget, gyümölcsöt, illetve főtt, sütött ételt.

A főzéshez, sütéshez felhasznált különböző fajtájú nyersanyagok tisztítását, előkészítését ne ugyanazzal a konyhai eszközökkel végezzük és ne ugyanazon a konyhai felületen. Kisméretű konyhában az élelmiszerek feldolgozását egymás után csak az előkészítő felület alapos tisztítása, fertőtlenítése után kezdjük el. A főzéshez, tálaláshoz és fogyasztáshoz alaposan elmosogatott edényeket, eszközöket használjunk. Ügyeljünk, a vágódeszka és más felületek hézagmentességére, mert a kórokozók a résekben megtelepednek, szaporodnak. A mosogatáshoz használt kefe, szivacs, kendő mindig tiszta legyen, naponta fertőtlenítsük. A felhasznált edényeket és konyhai eszközöket mosogatás után csorgatással szárítsuk, törölgetéssel is átvihetünk szennyeződéseket. A személyi higiéniára is fokozottan ügyeljünk, tiszta kézzel fogjunk hozzá az ételek készítéséhez, mossunk kezet a különböző műveletek előtt és között.

Az ételkészítéshez minden esetben tiszta, jó minőségű, hibátlan nyersanyagokat vásároljunk. Megfelelő hőkezeléssel a mikroorganizmusok elpusztíthatók. Az étel teljes mennyiségének fel kell forrnia, illetve át kell sülnie, a belsejében mindenütt el kell érnie legalább két percre a 70°C-ot.

Élelmiszerek, elkészült ételek hűtése

A hőkezelt készételeket rövid időn belül el kell fogyasztani, vagy hűtőben, 0°- +4°C-on kell tárolni. A hűtő hőmérsékletét rendszeresen ellenőrizzük. Az élelmiszereket fajtájuk szerint elkülönítve, csomagolva, lefedve tároljuk.

A mélyhűtő hőmérséklete, így a fagyasztott élelmiszerek hőmérséklete is -18°C alatt legyen. A mélyhűtött élelmiszereket, ételeket közvetlenül a felhasználás előtt vegyük ki. Felengedésük a normál hűtőtérben, vagy mikrohullámú készülékben történjen. Visszafagyasztani nem lehet. A felengedett étel sütésénél, főzésénél az élelmiszer közepének hőmérséklete is megfelelően legyen.