A felnőtt agy rugalmasabb, mint gondolnánk! Hasznos tippek agyunk edzésére
Egészen a közelmúltig a felnőtt agyat nagyrészt állandónak és stabilnak tekintették.
Bár elfogadott volt az az elmélet, hogy a tanulás során változások következnek be, az általános vélemény mégis az volt, hogy a felnőttkor elérése után a normál agyfejlődéshez szükséges főbb folyamatok megszűnnek. A szomatikus betegségek, a mentális betegségek, valamint az agy működése és szerkezete közötti kapcsolatot sokáig nem tekintették jelentősnek, de a kutatások meglepő eredményeket hoztak. Az egyik legfontosabb felfedezés az új idegsejtek születése volt a felnőtt emberi agyban. A jelenlegi nézőpont szerint az agyunk egy folyamatosan és dinamikusan változó szerv, amelyet mind belső, mind külső tényezők befolyásolhatnak. Ezt az átalakulási képességet nevezzük neuroplaszticitásnak.
A neuroplaszticitás gyűjtőfogalom alatt számos folyamat és mechanizmus található. Ide tartozik az új idegsejtek képződése, valamint az új kapcsolatok kialakulása és a meglévők formálódása vagy megszűnése az idegsejtek között. Az átalakulásban fontos szerepe van annak, hogy milyen gyakran használjuk az adott idegsejt hálózatot, és hogy mennyire jelentős annak szerepe. A neuroplasztikus változások így lehetnek adaptívak, de akár maladaptívak is. Az egyik legjelentősebb terület az agyunkban, ahol az új idegsejtek születése, vagyis a neurogenezis történik, a hippokampusz, amelyről régóta tudjuk, hogy fontos a tanulás, az emlékezés, a hangulat és az érzelmek szempontjából.
A tartós stressz gátolhatja az agyi funkciókat
Számos kutatás bizonyítja az agyunk tanulás hatására bekövetkező strukturális változásait, például taxisofőrök hippokampuszában a térbeli tájékozódás állandó gyakorlása miatt kimutatott térfogat-növekedést vagy a nyelvtanulás során agyunkban végbemenő átalakulásokat.
Egyre több bizonyíték születik arra is, hogy a neuroplaszticitás folyamata jelentősen csökkenhet hangulati diszfunkciók és stressz hatására. A krónikus stressz, amely kiválthatja vagy súlyosbíthatja a depressziót, gátolhatja a neuroplasztikus folyamatokat, míg az antidepresszáns kezelés éppen ellentétes hatásokat vált ki és fokozhatja azt. Ezért nagyon fontos, hogy támogassuk agyunk plaszticitását, amennyire csak lehet, hiszen ezzel nemcsak megóvhatjuk magunkat az öregedés okozta hanyatlástól, de javíthatjuk emlékezőképességünket és hangulatunkat is. Már csak az a kérdés, mit tehetünk azért, hogy még több neuront hozzunk létre.
Íme néhány hasznos tipp a mindennapokra
- Fontos, hogy eleget aludjunk, hiszen a kialvatlanság csökkenti az idegsejtek termelődését.
- A sportnak is kiemelkedő szerepe van, főleg a kardio jellegű mozgásformáknak.
- Az egészséges és mértékletes táplálkozás nemcsak az alakunknak tesz jót, de jelentősen fokozza agyunk plaszticitását is. Érdekesség, hogy a ropogós ételek a rágóizmok fokozott igénybevétele révén még jobban serkentik az agyunkat.
- De mindenekelőtt a tanulás az a tevékenység, amellyel leginkább megtornáztathatjuk agytekervényeinket, elősegítve új idegsejtek és neuronhálózatok kialakulását. Ezzel nemcsak intelligenciánkat, az érvelés és az új problémák megoldásának képességét növelhetjük meg, de hozzájárulhatunk stressz-szintünk csökkentéshez, és ezzel hangulatunk javításához is.
Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben, a Facebook-on, az Instagramon vagy a Twitter-en, Tiktok-on is!
Ha egészségesen étkezünk, az agyunk is jobban működhet
