A zsírpárnák kialakulásának 8 oka
Ha az elhízás ugyanolyan betegség, mint a rák vagy a szívbetegség – mint ahogy azt a szakértők hangsúlyozzák – akkor itt az ideje leszokni arról, hogy az akaraterő hiányát okolják érte. Fel kell tenni pártatlanul a kérdést: miért olyan sok a kövér ember? Amerikából származó válaszok a higiéniától kezdve a drogokat utánzó ételekig alaposan felkavarják majd az étrendet. Lássuk a szempontokat "visszafelé" haladva!
8. A kormány
1998-ban egy csapásra 29 millió ember lett túlsúlyos úgy, hogy egyetlen dekát sem szedett fel. Azon a nyáron az Egyesült Államok kormánya új kézikönyvet adott ki, melyben alacsonyabbra vették a határt, amitől túlsúlyosnak számít valaki. Azelőtt a férfiak esetében a 28-as, nők esetében a 25-ös BMI értéket még normálisnak fogadták el, de ezt a számot 25-re csökkentették akkor.
7. Jobb higénia
Míg az élelemben gazdag, mozgásért kiáltó életmódunk nagyon népszerű, a jövőben lehet, hogy a gyakori kézmosást vagy a tisztább vizet is okolhatjuk. Egereken végzett kísérletek során a kutatók felfedezték, hogy egy bizonyos bélbaktérium segíthet a testnek több kalóriát kinyerni ugyanannyi ételből, sőt, az étvágyat is növeli. Lehetséges, hogy az antibiotikumok és a rengeteg takarítás révén ezek a baktériumok túlságosan elszaporodnak a többihez képest, állítja Andrew Gewritz, a georgiai Emory Egyetem orvosi karának kutatója.
Ez nem azt akarja jelenteni, hogy az elhízás egy fertőző betegség. Szinte teljességgel lehetetlen megváltoztatni a bél baktériumflóráját az első néhány év, vagy akár nap után. Senki se várja tehát, hogy hamarosan vehet majd antibiotikumot a zsírpárnák ellen.
6. A szülők
Nem mindenki adta meg magát a környezeti változásoknak: léteznek még sovány emberek. "Ezek az emberek nyertek a genetikai lottón." – mondta Susan Carnell, a new york-i Columbia Orvosi és Sebészeti Szakkolégium elhízás-kutatója. A kutatók felmérései arra utalnak, valószínűleg a gének szabályozzák, milyen könnyen lakik jól valaki. A farkasétvágy génjével nem rendelkezők gyakran nem is értik, milyen nehéz azoknak, akik nem ilyen szerencsés génállománnyal rendelkeznek, mondta Carnell.
5. Különösen az anya
Egy új kutatás kimutatta, hogy a meg sem született magzat "epigenetikus" üzenetet kaphat az anyaméhben arról, hogy miként szabályozza a saját testsúlyát. Az epigenetika egy olyan elképzelés, hogy ha a gének maguk nem is változnak meg, a funkciójuk módosulhat. A Little Rock-I Arkansas Gyermektáplálkozási Központ kutatói normál súlyú és elhízott patkánymamák ivadékait cserélték ki. Még a közel azonos génállomány és neveltetés mellett is csak a pufók patkányok utódai lettek maguk is ducik. "Ez annak ellenére történt így, hogy a kövér patkányok utódai ugyanannyi magas zsírtartalmú táplálékot fogyasztottak, mint a vékonyaké." – nyilatkozta Kartik Shankar, a tanulmány kutatója.
4. Barátok
Az emberek a saját testsúlyukat másoké alapján ítélik meg, és bizony a túlsúlyosok világában a kövérek felsőbbrendűnek érzik magukat. Kutatások kimutatták, hogy ha valakinek a barátai kövérek, valószínűleg előbb-utóbb maga is a szélesvásznúak körében találja magát, még akkor is, ha ezek a barátok messze laknak. Az oka ennek az lehet, hogy átalakul a normalitásról alkotott vélemény. Egyik nap még kesereg pár extra kiló miatt, másnap már fel se tűnik neki. Ez azt sejteti, hogy az elhízásnak nem csak fiziológiás okai vannak, hanem kultúrális és lelki összetevői is.
3. Autók, székek és díványok
Nem mozgunk annyit, mint vadászó-gyűjtögető őseink, ez is hozzájárul a kollektív hízáshoz. A testmozgás nagyszerűen karban tartja a testsúlyt és szabályozza az étvágyat, mondja Carnell. Ha valaki le akar adni a pocakjából vagy a hátsójából, de "nem csökkenti a kalóriabevitelt, csak mozog, nagyon hosszú időbe telik majd, mire elindul a mérleg nyelve a másik irányban." – mondta Caroline Apovian, a Bostoni Egyetem orvosi karának elhízás-kutatója.
2. Az ételjátszótér
"Ha nem lenne McDonald’s, sokkal vékonyabbak lennénk." – utal a gyorsételekre általánosságban Carnell. A nagyon ízletes ételek, mint például amit a gyorséttermi hálózatok kínálnak, tömény zsír-cukor- és sóbombák. Ahelyett, hogy jóllakatnák az embert, inkább csak éhesebb lesz tőlük, állítja Dr. David Kessler, az FDA korábbi megbízottja. Ezek az ételek különös fokú izgalmi állapotba hozzák az agy érzelmekkel és jutalmazással összefüggő területeit: nagyjából úgy, mint az alkohol, a szex és a kábítószer. Kessler szerint mivel minden sarkon cukor, só és zsír leselkedik ránk, "egy ételkarneválon élünk." Ahogy az óvodás is kimerül és ingerült lesz a forgatagtól, úgy a mi testünk is inzulinrezisztenciával, cukorbetegséggel, általános gyulladással válaszol. Ez utóbbi egy egész testre kiterjedő immunválasz, mely összefüggésbe hozható olyan problémákkal, mint a szívbetegség vagy a rák.
1. A nemzeti táplálkozási zavar
Míg a BMI-indexek közti eltérésért kétharmad részben a környezet és a gének felelnek, a harmadik harmad lelki eredetű. Nem csak a stresszes életmód vihet rá valakit arra, hogy étellel vigasztalódjon, de a sok idegesség és az alváshiány az anyagcserére sem gyakorol jó hatást. Kessler szerint a másik bűnös az Egyesült Államok táplálkozási kultúrája, vagyis inkább annak hiánya. Más fejlett országoktól eltérően, melyek nem érik el a Nagy Testvér elhízási rátáját, a tengerentúlon nem értékelik sokra az étkezési rituálékat és az élvezetet. Az irodai asztalnál, vagy útközben kapkodják be a reggelit és az ebédet. Az étellel szembeni hasonló tiszteletlenség miatt folyamatos az éhségérzet, emiatt alakul ki a túlsúly. Aki gyorsan dobálja magába az ételt, esélyes az elhízásra. Aki rendszeresen leül a családtagjai közé enni, azt ez a veszély kevésbé fenyegeti.