A káros anyagok is lehetnek hasznosak!

Öt dolog, amiről nem is hinnénk, milyen hasznosak. Néhány kémiai anyag, vagy élőből származó termék, melyről első hallásra senki sem hinné, hogy hasznosak lehetnek, sőt kifejezetten negatív képzeteket társítunk hozzájuk, holott a tudomány mindezeket a javunkra is képes fordítani.

Elsőként álljon itt a penész, ami legtöbbünk számára nem éppen kellemes képzeteket szül, ám a tudósok igen fontos organizmusként tartják számon. Az antibiotikumként széles körben elterjedt penicillin is egy penészgombából származik, a kenyéren megjelenő penész pedig ma abban segíti a tudósokat, hogy rájöjjenek, egyes fajok hogyan keletkeznek és alkalmazkodnak a környezethez.

És mivel ez a penész 24 órás ciklusban termel spórákat, abban is segíti a szakembereket, hogy beazonosítsák az alvást, ébrenlétet és egyéb életritmusokat szabályozó összetevőket.

Másodikként említsük meg az ürüléket, amire szintén nem szívesen gondolunk, holott a széklet vizsgálatával a tudósok sok mindent megtudhatnak a bennünk található baktériumok természetéről. Egy vizsgálat során például arra a megfigyelésre jutottak, hogy minden egyén saját baktériumokkal rendelkezik, ám a családtagok között sok hasonlóság mutatkozik. Ez a felfedezés segíthet kideríteni, hogyan befolyásolják a mikróbák az élettani folyamatainkat, és miként lehet ezeket úgy manipulálni, hogy előnyünkre válljanak.

Harmadikként vegyük a nitrogén-monoxid (NO) nevű mérgező szennyezőanyagot, melyet főleg az autók kipufogógázából lélegzünk be, ám igen hasznos a szív- és érrendszerünkre, az agyfunkciónkra, illetve az immunrendszerünkre nézve is. Tágítja az artériákat, aktiválja az idegsejteket és növeli a fehérvérsejtek számát, melyek segítenek kiirtani a baktériumokat és élősködőket. (Sajnos a kipufogógázban más anyagok is vannak, amelyek viszont kifejezetten károsak).

Negyedik meglepően hasznos anyagként a kénhidrogént sorolhatjuk fel, amelyről legtöbbünknek a csatornák és szennyvizek bűze jut eszünkbe, pedig testünk egyes sejtjei is termelnek kis mennyiségben ebből a gázból, méghozzá olyankor, amikor valami hiba történik a proteintermelésben. A bűzös gáz segíti a sejteket a proteintermelés lassításában, vagy szükség esetén a teljes leállításban. A kénhidrogén, vagy hidrogén-szulfid (H2S) az Alzheimer- és Parkinson-kór jobb megértésében is segítheti a tudósokat.

Ha eddig nem lepődtünk meg eléggé, ötödikként álljon itt a patkányméreg. A warfarin, amely az egyik leggyakrabban felírt orvosság világszerte, egy édes lóherefajból származik, mely az 1920-as években számos szarvasmarha rejtélyes elvérzését okozta. A tudósoknak később sikerült beazonosítaniuk a kivonatot, melyet először patkányméreg gyártására, majd egy új, véralvadásgátló gyógyszer kifejlesztésére használtak fel. Ma évente több millió embernek írnak fel warfarint világszerte a veszélyes vérrögök kialakulásának megelőzésére, amelyek akár szívrohamot, stroke-ot vagy azonnali halált is okozhatnak.