A boldogság édes madara: génjeinkben hordozzuk-e?
Génjeinkben hordozzuk a boldogságot? Boldogságunk részben attól függhet, hogy egy gén rövid vagy hosszú változatát hordozzuk magunkban – állítják kutatók. Több mint 2500 amerikait vontak be a vizsgálatba, melynek során egy gén két különböző típusát fedezték fel, ami azt befolyásolja, hogy elégedettek vagy elégedetlenek vagyunk-e sorsunkkal. Akik születésükkor e gén két hosszú változatát örökölték szüleiktől, nagyobb valószínűséggel vallották magukat nagyon elégedettnek, mint azok, akiknek a gén két rövid változata jutott.
A tanulmányban arról a titokról próbálták meg fellebbenteni a fátylat, mitől lesz egyik ember természeténél fogva boldogabb, mint a másik. Jan-Emmanuel De Neve a London School of Economics and Political Sciences egyik kutatója szerint betekintést nyerhettek azon biológiai mechanizmusokba, melyek befolyásolják a megelégedettséget. Ha szomorúnak érezzük magunkat, ráfoghatjuk génösszetételünkre, hogy az életet nem látjuk annyira rózsásnak. A boldogságot hordozó gén alaposabb megismerése a jövőben segítséget nyújthat a leendő szülőket, hogy sokkal elégedettebb gyermekeket hozzanak a világra.
A boldogságra való hajlamunkat azonban csak részben határozza meg genetikánk. Ikreken végzett vizsgálatok azt mutatják, hogy a gének nagyjából harmadrészben lehetnek felelősek elégedett gondolkodásmódunkért. Az azonban még egyelőre még nem ismert, hány gén játszik szerepet vidám természetünkben.
De Neve 2574, átlagpopulációból kiválasztott ember genetikai állományát vizsgálta, akiknek kórtörténetét a US National Longitudinal Study of Adolescent Healt rögzítette. A résztvevőknek többek között azokra a kérdésre kellett válaszolni, hogy korai 20-as éveikben mennyire voltak elégedettek az életükkel és mennyire elégedettek összességében. A Jurnal of Human Genetics-ben megjelent írásában De Neve felvázolta, hogy azok között, akik nagyon elégedettek voltak az életükkel 35,4% hordozta magában a gén két hosszú változatát és 19,1% a két rövid változatot. Akik elégedetlennek vallották magukat 26,2% a gén két hosszú variánsát hordozta, míg 20% a két rövidet. Boldog emberek esetében a gén két hosszú változatának jelenléte tehát enyhe többséget mutat.
Az 5-HTT néven ismert gén a szerotonin továbbításában játszik szerepet. A gén hosszabb változata sokkal hatékonyabb módon képes vezetni és újrahasznosítani az agyban lévő elektromos ingereket. De Neve megfigyelései szerint a nagyon elégedettek 8,5%-a egyetlen hosszú gént, míg 17,3%-a két hosszú gént hordozott.
De Neve ugyanakkor óvatosságra int az eredményeket illetően és hangsúlyozza, hogy a gén két rövid változata még nem ítéli hordozóját életre szóló boldogtalanságra, és a két hosszú variáns birtoklása sem óv meg a szomorúságtól. Ez a gén ugyan nagyon fontos befolyással bír, de önmagában nem tesz boldoggá. A boldogság ugyanis nagyon összetett dolog, melyben a fő szerepet életünk során gyűjtött tapasztalataink alkotják.
Az eredmények a jövőre nézve biztatóak, hiszen ez által kezelhetővé válhatnak olyan betegségek is, mint a depresszió.
Forrás: www.guardian.co.uk
