A Balatonnál is egy pillanat alatt megtörténhet a tragédia - ezekre figyeljen!
Tavaly csak a Balatonba 16 ember fulladt bele. Így tudja elkerülni a bajt.
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) adatai szerint egy év alatt 236 ezer ember fulladt vízbe. A vízbefulladás világszerte jelentős közegészségügyi problémává nőtte ki magát. A fulladás a harmadik helyen áll a nem szándékos sérüléssel összefüggő halálokok között, melyeknek mintegy 7 százalékát teszi ki. Tavaly csak a Balatonba 16 ember fulladt bele, és 410 fürdőzőt kellett kimentenie a vízirendőröknek a tóból. Idén is több vízbefulladás történt nemcsak a Balatonnál, hanem a Dunán, és más folyóknál, tavaknál is - írja a Pénzcentrum.
A járvány miatt hiányzott a rutin
Az Országos Meteorológiai Szolgálat és az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (OKF) és a Balatoni Vízirendészeti Rendőrkapitányság tájékoztatásából kiderült, hogy tavaly tizenhat ember fulladt a Balatonba, és az átlagosnál több embert kellett kimenteni a vízből az áprilistól október végéig tartó tavi viharjelzési szezonban. A Balatoni Vízirendészeti Rendőrkapitányság munkatársai ezalatt 194 esetben 410 fürdőzőt, illetve a vízen közlekedő embert mentettek ki a magyar tengerből. Ehhez hozzájárulhatott, hogy 2021-ben sokan úgy vetették bele magukat a nyárba, hogy kihagytak egy teljes szezon 2020-ban a koronavírus miatt, emiatt hiányzott a rutin, a megszokott óvatosság.
A vízbefulladás világszerte jelentős közegészségügyi kockázat, hiszen a véletlen baleset következtében történt halálozásoknak 7 százalékát teszi ki, így a harmadik leggyakoribbnak számít. Európai viszonylatban Magyarország nem áll rosszul: az utolsó elérhető, 2019-es adatok szerint a 100 ezer főre jutó vízbefúlást tekintve az EU-átlag 1,14, Magyarországon 1,36. Ez az arány például Ukrajnában 7,8, Lettországban 6,39, Litvániában 6,02, Görögországban 3,61 és Romániában 3,28.
Ezt tanácsolják a vízimentők
A Vízimentők Magyarországi Szakszolgálatának tanácsai szerint aki nem tud úszni, vagy nem úszik jól, ne menjen a derekánál mélyebb vízbe. Ha valaki ennek ellenére mégis mélyebb vízbe megy, előfordulhat, hogy egy apróság - például egy hínár, egy kis gödör, egy kisebb izomgörcs - miatt, hogy pánikba esik, hiszen számára nem biztonságos közegben van. A pánik pedig nagyon gyakori oka a vízbefulladásnak. Néha még akkor is előfordulhat, ha az illetőnek bőven leér a lába a vízben.
Vízbefulladás: a valóságban más mint a filmeken
Mindenki látott már filmeket vagy akár humoros rajzokat, melyek a vízbe fulladót kiabáló, kalimpáló áldozatként ábrázolják. A valóságban azonban a fulladás nem jár együtt ilyen látványos "tünetekkel", ez pedig akár azt is befolyásolhatja, hogy milyen gyorsan kap segítséget valaki, hiszen sokan nem ismerik fel a fulladás jeleit – egyszerűen azért, mert nem azt figyelik, amit kellene. Előfordulhat persze, hogy valaki segítségért kiabál a vízben vagy csapkod a kezeivel, ám ez általában a valódi fulladást megelőző állapot és a legtöbbször azokra jellemző, akik félnek a víztől vagy nem tudnak úszni.
A valódi vízbe fulladás csendes, meglepően gyors és nem túl "látványos". Ennek oka bizonyos ösztönös, reflexszerű fiziológiás reakciókban keresendő: mivel az érintett nem tud megfelelően levegőt venni, így a szervekhez nem jut elegendő oxigén, ezért az áldozat nem tud olyan akaratlagos mozdulatokat tenni, melyekkel segítséget kérhetne.
A karok önkéntelenül a víz felszíne alatt "eveznek", így próbálják a fejet a víz felett tartani, a fej pedig hátrafeszül, hogy a víz szájba jutását megakadályozza. Ezek azonban olyan mozdulatok, melyeket nem tudatosan irányítunk. Az ösztönös reakciók a fulladást (illetve a víz alá süllyedést) megelőzően nagyjából 30 másodperccel lépnek működésbe. Szintén ezek az öntudatlan reakciók okozzák azt, hogy a fuldokló nem képes reagálni a környezetére, így az utasításokat sem tudja követni, tehát azokat sem, amelyekkel "megmenekülhetne".
Miért nem tud a fuldokló segítséget kérni?
A fuldokló nem tud segítséget kérni, de a felé nyújtott kezet, tárgyat sem tudja megragadni, nem tud a megmentésére érkezőben megkapaszkodni. (Érdemes azonban megjegyezni, hogy bár az utasításokat nem tudja követni az áldozat, ösztönösen próbálja magát a víz felszíne felett tartani, még úgy is, hogy ezzel a megmentésére érkezőt a víz alá nyomja. Ennek következményeként előfordulhat, hogy a fuldokló segítségére siető maga is áldozattá válik.
Veszélyek nyáron: Mérgező anyaggá változhat a gyógyszer a hőségben
A fuldoklás jelei
A laikusok számára éppen ezért a vízbe fulladás gyakran nem felismerhető: úgy tűnhet, hogy az áldozat csak nyugodtan, pánik nélkül "úszkál", valójában azonban rendkívül közel áll ahhoz, hogy elmerüljön (ezért fordulhat elő, hogy egy zsúfolt medencében, másoktól néhány méterre is vízbe fulladhat valaki). A fuldoklás jelei közé tartozik:
- a fej hátrafeszítése
- a karok testre merőleges helyzete
- a kezek lefelé irányuló, evező-lapátoló mozgása
- a lábmozgás hiánya
- Az áldozat szája rendkívül közel van a víz felszínéhez,
- a szemek üvegesek és nem fókuszálnak
- A légzés felgyorsul, kapkodóvá és felületessé válik.
Veszélyek nyáron: Most akkor lehet strandolni terhesen, vagy nem?
Kik vannak a legnagyobb veszélyben?
Korosztálytól, nemtől, edzettségi szinttől függetlenül bárki vízbe fulladhat, sőt még az sem befolyásoló tényező, hogy tud-e valaki úszni, vagy sem. Sokkal gyakoribb, hogy (természetes vagy mesterséges) édesvízbe fullad bele valaki, mintsem a tengerbe vagy az óceánba. Azt sem lehet egyértelműen kijelenteni, hogy a mélyebb vízben nagyobb a vízbe fulladás esélye.
Természetesen, nagyobb veszélyben vannak az öt éven aluli kisgyermekek vagy azok, akik nem tudnak úszni. Az alkohol és a különböző tudatmódosító szerek is nagymértékben növelhetik a vízbefulladás rizikóját.
