Margarin vagy zsír? 7 tévhit a zsiradékokról
A zsír szó hallatán valószínűleg nem az egészséges táplálkozás jut az eszünkbe. A zsírok, olajok az egyik leginkább félreértelmezett tápanyagcsoport, melyekről évtizedek óta tévhitek és féligazságok keringenek a köztudatban. Szemléletváltás szükséges ezen a területen, és tudatosítani kell mindenkiben, hogy egyes zsírok fogyasztása elengedhetetlen az egészség megtartásához, míg mások szigorúan kerülendők.
Következzen a 7 legjelentősebb, zsírokkal kapcsolatos félreértés, amit ezúton igyekszünk eloszlatni.
1. Nincs szükségünk zsírokra
Szervezetünk számára a zsírok esszenciális tápanyagok. Nem mindegy azonban, hogy ezeket milyen forrásból vesszük magunkhoz. A zsírok elengedhetetlenek, többek között, az idegeket körbevevő védő, szigetelő hatású velőshüvely felépítéséhez, vagy egyes hormonok előállításához. Nélkülük nem lenne energiánk, képtelenek lennénk gondolkodni, koordinálni a mozdulatainkat. Fontos tehát, az egészséges forrásokból származó, megfelelő napi zsiradékbevitel.
2. Egészséges zsírok nem léteznek
Itt ismét hangsúlyozni kell, hogy szervezetünk nem lenne képes megfelelően működni zsírok nélkül. Azonban nem minden zsír egyforma. Az egészséges zsírok legjobb példája az omega-3 zsírsavak. Megtalálhatóak a tengeri halakban, lenmagban és a dióban. Bizonyítottan pozitív hatással vannak az idegrendszerre, segítenek az optimális vérzsírértékek fenntartásában. Kerülendő azonban minden bő olajban sült étel, különösen a sütőolaj többszöri felhasználása.
3. A zsírok hizlalnak
Az egészséges zsírok mértékletes fogyasztása nem hizlal, ellenkezőleg, egyes kutatások szerint elősegíti a fogyást. A fejlett országokban tapasztalható, tömeges elhízásért túlnyomórészt a megnövekedett cukorbevitel tehető felelőssé. Egyre több édességet, cukros üdítőt, édes péksüteményt és tésztát fogyasztunk. Az az elfogyasztott cukormennyiség (szénhidrát), amit nem égetünk el, zsír formájában raktározódik. Legyünk óvatosak a csökkentett zsírtartalmú termékekkel (kekszek, joghurtok, sütemények), ezek általában töménytelen mennyiségű cukrot tartalmaznak.
4. Az állati eredetű, telített zsírsavak károsak
Ez érdekes kérdés és részben igaz is. Az állati eredetű termékek minősége nagyban függ attól, hogy az állatot milyen körülmények között tartották. A szabadban legeltetett tehenek húsa például kevésbé zsíros, és gazdagabb tápanyagokban, egyszóval egészségesebb a zárt helyen tartott, gabonával és kukoricával felhizlalt társaikénál. A legeltetett állatok húsában több a konjugált linolsav (CLA), amely állatkísérletekben testsúlycsökkentést elősegítő, és rákellenes hatást mutatott. Ha tehetjük, válasszuk a drágább, de jobb minőségű termékeket.
Egészséges zsírforrások a halak, elsősorban a tengeriek; lazac, szardínia, tonhal. A környezetszennyezés és a túlzott mértékű halászat miatt azonban vészesen csökken a halállomány. Problémát jelent még, hogy a tengeri halak húsa nehézfémmel szennyezett lehet. A halfogyasztás jó alternatívája lehet a halolaj kapszula.
5. A margarin mindig egészséges?
Ez a tévhit sajnos nagyon elterjedt, nemrég még maguk a szakemberek is így gondolták. A hidrogénezett növényi olajokkal készült margarinok úgynevezett transzzsírsavakat tartalmazhatnak. A "transz" megnevezés a kémiai szerkezetre utal. A kutatások a magas transzzsírsav mennyiséget tartalmazó étrendet összefüggésbe hozták szívbetegségekkel, cukorbetegséggel, elhízással és számos egyéb megbetegedéssel. Ez a veszély jelentősen csökkent, hisz 2014 ótatilos olyan élelmiszert forgalomba hozni, amely összes zsírtartalmának 100 grammjában a transzzsírsavak mennyisége meghaladja a 2 grammot.
Jó hír, hogy a jó minőségű margarinokat ma már modern gyártási technológiájuk révén nem hidrogénezett növényi olajjal készítik, hanem természetes összetevőkből: növényi olajok, pálmazsír és/vagy kókuszzsír, így transzzsírokat is csak minimális mennyiségben tartalmaznak. Ezt a legtöbb gyártó fel is tünteti - ezért mindig érdemes a címkét is elolvasni vásárlás előtt, és ezeket keresni, ha egészséges étrendre törekszünk.
6. Mindig a zsírszegény terméket válasszuk
A zsírszegény élelmiszerek a 90-es években terjedtek el, és egészséges alternatívát kívántak nyújtani. Az ételek kellemes íze azonban a bennük található zsíroknak köszönhető. Ezekben a termékekben a csökkentett zsírtartalom miatti ízvesztést cukorral igyekeznek pótolni. A cukor mára már a mindennapi étrendünk szerves része, pedig túlzott fogyasztása igen káros hatást gyakorol szervezetünkre.
Kókuszzsír vagy pálmazsír? Meliyket együk és miért? Kattintson!
7. A zsírok emelik a koleszterinszintet
A igen sokat vitatott téma még orvosi – tudományos körökben is. Az emberek nagyobb része úgy véli, hogy nem igazán tudja befolyásolni a koleszterinszintjét. Szintén kevésbé ismert tény, hogy a koleszterin megfelelő mennyiségben, szükséges testünk számára.
A finomított cukrok nagy szerepet játszanak a lakosság körében tapasztalható, ijesztően gyorsan terjedő, elhízás és cukorbetegség kialakulásában. Tehát ha "csökkentett zsírtartalmú" kekszet, vagy süteményt eszünk, biztosak lehetünk benne, hogy több cukrot juttatunk a szervezetünkbe, amivel végső soron több kárt okozunk. Az egyetlen olyan csoport, amiből érdemes a zsírszegény változatot választani, a tejtermékek.
Mára már nem kérdéses, hogy egészségtelen ételek fogyasztása mennyi kárt okoz a szervezetben. Szerencsére igaz az ellenkezője is, a megfelelő zöldség- és gyümölcsfogyasztás pozitív hatása, többek között a vérzsír értékekre.
Az omega-3 zsírsavak, segítenek a vér káros (LDL) koleszterin szintjének csökkentésében, illetve a hasznos (HDL) koleszterin emelésében. Egészséges forrásból származó fehérjék, zsírok, zöldségek és gyümölcsök fogyasztásával az ideálishoz közelítő vérzsír értékek elérhetőek és fenntarthatóak.
Kerüljük az olajban sült ételeket, és a hidrogénezett növényi olajokat, ezáltal ugyanis csökkenthetőek a krónikus betegségekhez vezető gyulladásos folyamatok a szervezetben.
