Megehetjük-e a földre esett ételt pár másodperc után? Ezen múlik!
Csak városi legenda az 5 másodperces szabály? Most, kiderül.
Az elterjedt elképzelés szerint, ha a földre esett ételt elég gyorsan, néhány másodpercen belül felkapjuk, nyugodtan megehetjük, mert ennyi idő alatt egyszerűen nem kerül rá szennyeződés, sem pedig kórokozó.
Ön hogyan reagál, ha egy falat ételt a földre ejt (vagy ha a gyermeke, esetleg unokája teszi ugyanezt)? Gyorsan felveszi, és bekapja, mintha semmi sem történt volna, vagy azonnal kidobja, mert beszennyeződött az étel, és esetleg attól tart, hogy akár olyan kórokozók is rákerülhettek, amelyek betegséget okoznak?
Földre esett étel
Egy népszerű elképzelés szerint ha néhány másodpercen belül felvesszük a földre esett ételt, akkor nem kerül rá "veszélyes" mennyiségű szennyeződés, így mikrobák sem, tehát annak sincs esélye, hogy megbetegszünk a földről felvett falattól.
A válasz erre az egyszerűnek tűnő kérdésre jóval bonyolultabb, mint az hisszük, ugyanis több tényezőt is figyelembe kell vennünk: például azt, hogy milyen ételt ejtettünk a földre, és az milyen felületre esett. A száraz ételeken kevésbé tapadnak meg a kórokozók
Még a legtisztább felületen is találunk kórokozókat!
Az "igazán" jó háziasszonyok padlójáról még enni is lehet, olyan tiszta – tartja a mondás. Azonban átlagos háztartási körülmények között senki nem lehet annyira pedáns, hogy a padlója tényleg makulátlan legyen, vagyis ne találjunk rajta mikrobákat. A nyirkosabb levegőjű helyeken, például egy konyhában vagy fürdőszobában kedvezőbb a kórokozók számára a klíma, így ott gyorsabban képesek elszaporodni, még akkor is, ha rendszeresen takarítunk. Ráadásul, egy-egy kórokozó akár több napig is képes életben maradni a különböző felületeken.
A földre ejtett étel tehát mindenképpen szennyeződik: az igaz, minél tovább hagyjuk azt a földön, annál több kórokozót találhatunk később rajta, de sajnos az téves elképzelés, hogy ha elég gyorsak vagyunk, akkor meg tudjuk előzni a mikrobákat. Az ételek ugyanis abban a pillanatban szennyeződnek, amint a padlóhoz, érnek. Nem szabad arról sem elfeledkezni, hogy nemcsak a padlót tekinthetjük veszélyesnek, hiszen a kórokozók bármilyen felületen képesek megtapadni, így az asztalokon, konyhai pultokon, sőt még a kilincseken és villanykapcsolókon is.
Meglepő módon, jobban járhatunk – legalábbis a szennyeződések szempontjából –, ha nem sima felületre, például járólapra vagy parkettára ejtjük az ételt, hanem szőnyegre. Egy nagyszabású amerikai kísérlet eredményei szerint ugyanis a szőnyegre ejtett ételen sokkal kevesebb kórokozó tapad meg, a szakemberek szerint azért, mert a baktériumok bekerülhetnek a szőnyegszálak rostjai közé, vagyis nem a szőnyeg felületén, hanem annak "belsejében" találhatjuk meg ezeket.
Számít, hogy milyen ételt ejtettünk le!
A kórokozók jobban "vonzódnak" a nyirkos felületekhez, mint a szárazakhoz, vagyis a száraz ételeken kevésbé gyorsan tapadnak meg, mint azokon, melyek akár csak egy kicsi nedvességet is tartalmaznak. A vizsgálatok szerint rövid idő elteltével több mikrobát találhatunk egy gyümölcs- vagy felvágottszeleten, mint egy kenyér- vagy kekszdarabon. Ilyen szempontból tehát a nagyobb nedvességtartalmú élelmiszerek nagyobb kockázatot is hordoznak; valójában azonban a betegségek kialakulásához néhány tíz baktérium is elegendő, amelyek a kenyérre, kekszre is könnyen rákerülnek néhány másodperc alatt.
Ki eheti meg a földre esett ételt, és ki nem?
Nemcsak az fontos tehát, hogy hová ejtettük az ételt, illetve, hogy milyen élelmiszer kívánunk elfogyasztani a földről felvéve, hanem az is, hogy ki akarja azt megenni. A világon rendkívül gyakoriak a hasmenéses fertőző betegségek, és bár a legtöbb ember néhány nap kellemetlenség után meggyógyul, mégis vannak olyan csoportok, melyeknél akár halált is okozhatnak ezek a fertőzések. A kisbabáknál, kisgyermekeknél (akiknek még nem elég fejlett az immunrendszere), az idősebbeknél vagy a legyengült immunrendszerűeknél jóval nagyobb a kockázata annak, hogy egy egyszerűbb hasmenéses betegségnek is komoly szövődményei alakulnak ki. Az esetükben egyáltalán nem ajánlott, hogy a földre esett, majd onnan felvett ételt megegyék.
Az egészséges emberek esetében azonban – ha a fenti tényezőket, vagyis az étel és a padló típusát, valamint a padlón töltött idő hosszát is figyelembe vették – az egyéni ízlés határozza meg, hogy vállaljuk-e a kockázatot, és megesszük-e a földre esett ételt.
Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben, a Facebook-on, az Instagramon vagy a Twitter-en, Tiktok-on is!
Ezért sokkal kevesebb a kórokozó a napsütötte szobákban
