Káros is lehet: tévesen hisszük ezeket az élelmiszereket szuper egészségesnek!
Meglepő lehet, de bizonyos élelmiszerek és alapanyagok károsan hathatnak az egészségünkre, bármennyire is gondoljuk azt, hogy egészségesek.
Azzal már sokan tisztában vannak, hogy a túlzott só-, transzzsír- és cukorfogyasztás káros az egészségre, arra azt azonban kevesebben tudják, hogy egyes élelmiszerek, amelyeket alapvetően egészségesnek gondolunk, valójában veszélyt jelenthetnek az egészségre nézve. Nem csak az erősen feldolgozott és egészségtelen ételekre kell figyelmet fordítani, hanem olyan látszólag egészséges élelmiszerekre is, amelyek hozzáadott cukrot, magas sótartalmat vagy transzzsírokat tartalmazhatnak, ami növelheti a szív- és érrendszeri betegségek kockázatát.
Az egyik ilyen élelmiszer a kókuszolaj, amely kapcsán az Agroinform is írt összeállításában. A shefinds.com oldalán így nyilatkozik a kókuszolajról egy dietetikus:
„Miközben dicsérik az egészségügyi előnyeit, a kókuszolaj magas telített zsírtartalmú, ami növelheti az LDL-koleszterint, és potenciálisan növelheti a szívproblémák kockázatát” – mondja Krutika Nanavati dietetikus.
Hozzátette, hogy a szív egészségnek szempontjából sokkal jobb választás a telítetlen zsírokban gazdag olajok használata, mint az olívaolaj, az avokadóolaj vagy éppen a repceolaj.
Hasonló a helyzet az ízesített joghurtokkal is, amelyek népszerűek, ám nem feltétlenül egészségesek. Az ízesített joghurtok általában magas cukortartalommal rendelkeznek, ami hozzájárulhat a súlygyarapodáshoz és a szívproblémák kialakulásához. Válasszunk hozzáadott cukor nélküli joghurtokat, és adhatunk hozzá otthon friss vagy fagyasztott gyümölcsöket, dióféléket, mézet vagy akár cukormentes lekvárt. A sima görög joghurt különösen jó választás lehet.
Mi a kókuszzsír?
A kókuszzsír a kókuszdió (Cocos nucifera) húsából kinyert zsíros anyag. A kókuszdiót préseléssel vagy extrahálással dolgozzák fel, hogy kiolvassák belőle a zsíros részt. A kókuszzsír a szobahőmérsékleten szilárd halmazállapotban van, de magas hőmérsékleten olvadt formában is használható.
A kókuszzsírt hagyományosan a trópusi és szigetországokban alkalmazzák, ahol a kókuszdiók gazdagon termő növények. Kulináris felhasználása széles körű, ízesítésre és főzésre használható, és a kozmetikai iparban is népszerű összetevő.
A kókuszzsírt egykoron káros telített zsírok forrásának gondolták, de az elmúlt években a megfelelő mennyiségben történő fogyasztását és a kókuszzsír egészségügyi előnyeit hangsúlyozzák. A kókuszzsír magasabb telített zsírtartalommal rendelkezik a növényi eredetű olajokhoz képest, ezért mértékletes fogyasztása ajánlott az egészséges étrend részeként.
Kókuszzsír vagy kókuszolaj?
Mindkettő helyes. A kettős elnevezés onnan ered, hogy a szobahőmérséklet fogalma a világ különböző részein eltérő. Így például a telített zsírsavakban bővelkedő kókuszzsír hazánkban szilárd, de a kókuszpálma termőhelyén, a trópuson folyékony halmazállapotú. Olvadáspontja 24ºC.
Az érett kókuszdió kiszárított húsából – az olajtartalmú koprából - vonják ki a kókuszolajat. Más technológia szerint megfőzik, aprítják, majd ezután sajtolják. A kisajtolt, tejszerű terméket nagy üstökben felmelegítik, majd a felületén úszó zsírt összegyűjtik. Két fő típusát a feldolgozás jellege szerint különítjük el szűz, illetve szűrt (finomított) kókuszolajra.
A kókuszolaj beltartalmi tulajdonságai
A kókuszolaj úgynevezett MCT-zsírsavakat tartalmaz. Az MCT a medium/middle chain triglyceride, vagyis a közepes (lánc)hosszúságú triglicerid szóból ered. Az MCT zsírsavak a hat–tíz szénatomszámú zsírsavak trigliceridjei. Ilyen például a kókuszolajban található kaprilsav (C7H15COOH), a kaprinsav (C9H19COOH), illetve a kapronsav (C5H11COOH).
Manapság egyre inkább terjednek – elsősorban nem kellőképpen hiteles internetes források alapján – a kókuszolaj széles körű egészségvédő, sőt, sok esetben akár gyógyító, megelőző hatásairól szóló írások, beszámolók. A legtöbb azonban a tudományos bizonyítékok hiányában nem megalapozott állításokat tartalmaz. Az alábbiakban a leggyakoribb kijelentésekről rántjuk le a leplet az International Food Information Council Foundation (IFIC) gyűjteménye alapján.
A híresztelésekkel ellentétben a kókuszolaj nem csodaszer
A különböző betegségek, úgy, mint a HIV/AIDS, a cukorbetegség, a pajzsmirigy-rendellenesség, a daganatos betegségek vagy éppen az Alzheimer-kór megelőzésében, kockázatának csökkentésében, vagy éppen kezelésében betöltött szerepe a kutatások tükrében nem lelt visszaigazolásra, jelenleg nincs kellő megalapozottsága. Csupán kevés bizonyíték szól amellett is, hogy az élelmiszerekben fogyasztva jelentős hatása lenne a gyulladásos folyamatokra vagy a bakteriális fertőzésekre. Megbízható kutatásokra van szükség annak megállapítására, hogy a kókuszolaj fogyasztásának felsorolt lehetséges jótékony hatásai kellően alátámasztottak lehessenek.
További vizsgálatok segíthetnek tisztázni a HDL-koleszterinszintre, valamint a derékkörfogat csökkentésére kifejtett lehetséges kedvező hatását is. A szív-érrendszeri betegségek kockázatának étrenddel történő csökkentéséhez szükséges lenne az egyes zsírsavak megfelelő egyensúlyának pontos meghatározása is. A sok bizonytalansági tényező mellett ugyanakkor elmondható, hogy a kókuszolaj az egészséges, kiegyensúlyozott, változatos étrend részét képezheti, például a vaj és az állati eredetű sütőzsiradékok kiváltására. De mint minden egyéb zsiradékforrást, ezt is mértékletes mennyiségben javasolt fogyasztani, nagyobb arányban nem ajánlott, hogy más növényi olajokat helyettesítsünk vele.
Bizonyos esetekben, a zsírfelszívódási, -emésztési zavarban szenvedők számára megfelelő alternatívát és könnyen emészthető zsiradékforrást jelenthet az alultápláltság elkerülésében és a megfelelő tápláltsági állapot megőrzésében.
Összegzés
Bár sokan kedvelik a kókuszzsírt, és számos kedvező tulajdonsága van (például magas hőmérsékleten stabil marad), még mindig sok konteó és ellentmondás kering róla az egészségről és a táplálkozásról szóló körökben. Mielőtt bármilyen új ételt vagy táplálékforrást beiktatna az étrendjébe, mindig ajánlott beszélni táplálkozási szakemberrel vagy orvossal, hogy megkapja az egyéni helyzetre vonatkozó legfrissebb és megbízható információkat.
Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben, a Facebook-on, az Instagramon vagy a Twitter-en, Tiktok-on is!
Kókuszolaj vagy pálmaolaj: melyiket együk?
