Klónozott állatok: megesszük vagy sem?

Míg az állati szervezetek és az ember klónozásának megítélésével számos publikáció foglalkozik, egyelőre kevés kutatás vizsgálja az állatok élelmezési célú klónozásának megítélését.

Az élelmezési célú klónozás ugyan ma még csak leginkább a tudományos műhelyekben létező valóság, azonban már a kísérleti fázisban is nagy figyelmet kell fordítani arra, hogy mit gondol róla a közvélemény. A Laboratorium.hu cikke szerint nem túl sok jót.

A korábbi felmérések alapján már tudjuk, hogy a közvélemény inkább támogató a humán terápiás célokra történő alkalmazást illetően (szervátültetés, komoly betegségek kezelése), viszont élesen elutasítja a reproduktív klónozást – véli három magyar kutató: Bánáti Diána, Mészáros Zsuzsanna és Szabó Erzsébet.

Ezt a hiányt pótolták a kutatók az Élelmiszervizsgálati Közlemények című tudományos szaklapban megjelent felmérésükkel ( a tanulmány Állatok élelmezési célú klónozásának megítélése Magyarországon címmel jelent meg a tanulmány).

Lássunk néhány érdekes adatot a klónozás megítélésével kapcsolatban!

• a nők nagyobb arányban (60%) utasítják el a klónozást, mint a férfiak (40%)
• míg az alapfokú végzettségűeknek mindössze alig több, mint 5, addig a felsőfokú diplomával rendelkezők több, mint 50 százaléka ellenzi a klónozást
• az állattenyésztésben jártas válaszolók szintén alacsony arányban utasították el a klónozást: 16,5 %
• a kisvárosokban és a falvakban élőknek mindössze 10, ám a budapestieknek közel 60 százaléka ellenzi a klónozást!
• érdekes még a családban élők és az egyedülállók viszonyulása a kérdéshez, hiszen míg az előbbiek 83, addig az utóbbiak mindössze 17 %-a utasítja el a klónozást…

A felmérésből egyértelműen kiderül, hogy a fogyasztók ugyan megosztottak a kérdésben, ám az állatok élelmezési célú klónozásának megítélése kapcsán összességében negatív, elutasító a hozzáállásuk.