Az időszakos böjt vagy intervallum diéta is járhat negatív következményekkel
Nem minden sejttípus profitál az intervallum diétából.
Állatkísérletekben és humán vizsgálatokban egyaránt azt találták, hogy az időszakos koplalás árt a hajhagymáknak, visszaveti a haj növekedését. Számszerűsítették azt is, hogy a fogyásnak mi az ára hajszálakban mérve.
Az intervallum diéta vagy időszakos böjtölés jelenleg a legnépszerűbb diéták közé tartozik. USA-beli felmérések alapján a felnőttkorúak 12 %-a már legalább egyszer kipróbálta, hogy milyen is az, ha csak erősen behatárolt időszakban vehet magához táplálékot.
A legtöbben a 18:6 módszert választják, amely alapján egy nap folyamán 6 órás időszak engedélyezett a táplálkozásra, míg 18 órán át várni kell a következő étkezési időszakra.
Ismert az 5:2 böjtölés is, amelyet nehezebb a mindennapokba beilleszteni, hiszen az hetente két olyan napot ölel fel, amelyeken gyakorlatilag nincs táplálékfelvétel, míg a megmaradó 5 napon szabad a táplálkozás.
Az intervallum diéta kedvezően hat az anyagcsere-paraméterekre – korábbi vizsgálatok alapján
Úgy tűnik, hogy az időszakos böjtölés előnyösen hat az őssejtekre és növeli azok stresszel szembeni ellenállóképességét. Nem minden sejttípus profitál azonban az intervallum diétából.
Kínai kutatók nemrégiben arról számoltak be, hogy az állatoknál a szőrsejtek, míg az embernél a hajszálak növekedése zavart szenved, ha valaki böjtöl.
Alig-alig nő ki az intervallum böjtre fogott, borotvált egerek szőre
A kutatók három csoportra bontották a kísérleti állatokat, miután valamennyiük szőrét leborotválták. Az állatok egyik csoportja korlátlanul hozzáfért a táplálékhoz, vagyis nem böjtölt, a második csoportja naponként 16 órán át nem ehetett (intervallum böjt), míg az állatok harmadik csoportja csak minden második napon ehetett.
A kutatók azt találták, hogy az intervallum böjtre kényszerített állatok szőrének a növekedése visszamaradt azoknál az állatoknál tapasztalt szőrnövekedéshez képest, amelyek korlátlanul hozzáfértek a táplálékhoz. Míg a nem böjtölő egerek szőre 30 nap alatt szinte visszanőtt, addig az intermittáló koplalásra kényszerített állatoknál még 96 nap elteltével is találtak tar foltokat.
Az embereknél is visszamarad a haj növekedése, ha böjtölnek
Az állatkísérletek mintájára végeztek humán vizsgálatokat is. A vizsgálatba bevont személyeknél a fejbőr egy részén leborotválták a hajat és annak a növekedési ütemét követték nyomon különböző diéták esetén. Kiderült, hogy a 18:6 intervallum böjtölés 18 %-kal veti vissza a hajszálak növekedésének ütemét, az időben korlátlan táplálkozási mintához képest.
A szőr- és hajszálaknak folyamatosan szüksége van glükózra, ha nem kapnak, azt stresszként élik meg, és megsínylik
Normál esetben, időbeli megszorításoktól mentes táplálkozás esetén a szőrtüsző és hajhagyma őssejtek, legyen szó akár állati, akár emberi sejtekről, fő tápláléka a glükóz. Az „éhezési” szakaszokban, amikor nem áll rendelkezésre kellő mennyiségű glükóz, kényszerűségből át kell állniuk a zsírból való energiakinyerésre. Ez a glükózról zsírra „váltás” jelentős oxidatív stressz forrása számukra, amelynek a következménye a szőr- és hajszálak elhalása, csökkent mértékű növekedése.
Mivel oxidatív stresszről van szó, az antioxidánsok alkalmazása kézenfekvő megoldásként javasolható, amely esetleg segíthet. Például az egerek szőrének E-vitaminnal való kenegetése megoldás lehet, de a tapasztalatok alapján közel sem kínálja azt az eredményt, mint a korlátlan, vegyes táplálkozás.
A kilókkal együtt a haj is odavész?
Lehet intervallum böjtölni, de leszögezhető, hogy annak a biológiai következményei még máig sem ismertek részleteiben, így nem árt az óvatosság, a fokozott odafigyelés!
Dr. Budai Marianna PhD. szakgyógyszerész
Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben, a Facebook-on, az Instagramon vagy a Twitter-en, Tiktok-on is!
Az időszakos böjt veszélyes is lehet? Ez a szakemberek válasza
