Egészségesebb a palackozott víz a csapvíznél? Ez a kutatás eredménye

Sokan azt gondolják, hogy a palackozott víz tisztább és biztonságosabb, mint a csapvíz.

A BMJ Global Health folyóiratban megjelent tanulmány szerint a csapvíz sok esetben biztonságosabb lehet, mint a palackozott változat, különösen a fejlett országokban.

A kutatást a katari Weill Cornell Medicine szakértői végezték, és megállapították, hogy az Egyesült Államokban a palackozott víz gyakran nem esik át olyan szigorú minőségellenőrzésen, mint a csapvíz. Emiatt nagyobb eséllyel tartalmaz káros vegyi anyagokat, például mikroműanyagokat és ftalátokat, amelyek hosszú távú egészségügyi kockázatokat rejthetnek magukban.

Mikroműanyagok és egészségügyi kockázatok

A tanulmány szerint a palackozott vízminták 10-78 százaléka tartalmaz szennyeződéseket, köztük mikroműanyagokat. Ezek a részecskék az oxidatív stressz növelésével károsíthatják a DNS-t, és hosszú távon megnövelhetik a rákos megbetegedések kockázatát. Emellett az immunrendszer működésére is negatív hatással lehetnek.

„Bár a rövid távú hatások ismertek, a hosszú távú következményeket még mindig kevéssé ismerjük” – jegyzik meg a kutatás szerzői. A palackozott víz fogyasztása nemcsak egészségügyi, hanem környezeti szempontból is aggályos lehet.

A palackozott víz környezeti terhei

A palackozott víz nemcsak az egészségünkre jelenthet kockázatot, hanem komoly környezeti problémát is okoz. Világszerte percenként egymillió műanyag palackot adnak el, amelyek jelentős része nem kerül újrahasznosításra. A műanyag palackok gyártása során ráadásul hatalmas mennyiségű vizet és energiát használnak fel, így a palackozott víz ökológiai lábnyoma rendkívül magas.

Egyetlen műanyag palack előállításához 17-35 liter vizet használnak fel, ami jelentős pazarlásnak tekinthető, különösen, ha figyelembe vesszük, hogy sok esetben a palackozott víz egyszerűen újracsomagolt csapvíz.

Az ivóvíz a legszigorúbban ellenőrzött élelmiszer

A kutatás azt is hangsúlyozza, hogy a fejlett országokban a csapvíz biztonságos és szigorúan ellenőrzött. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) adatai szerint a világ lakosságának 73 százaléka hozzáfér tiszta, nem szennyezett ivóvízhez. Az Egyesült Államokban például a lakosság 92 százaléka olyan vízellátó rendszert használ, amely megfelel az egészségügyi előírásoknak.

Honnan származik a csapvíz hazánkban?

Az egyes vízművek számára földrajzi elhelyezkedésük határozza meg, hogy milyen típusú és minőségű nyers vízből kell biztosítaniuk az egyenletesen tiszta ivóvizet. Magyarország ebben a tekintetben kedvező helyzetben van, mivel vízkészletei jelentősek. Első lépésként biztosítani kell az ivóvíz előállításához szükséges jó minőségű nyers vizet. Hazánkban a nyersvíz többféle vízbázisból származhat, összesen négy típusú forrást különböztetünk meg.

1. Felszín alatti védett rétegekből

A földalatti vízkészletekhez szigorúan őrzött, zárt rendszerű kutakon keresztül férünk hozzá. A kutak mélysége a tíz métertől akár több száz méterig terjedhet.

2. Folyamparti kavicságyból

A Duna mentén található vastag kavicsréteg kiváló fizikai és biológiai szűrőrendszert alkot. Ennek eredményeként a folyómeder közelében elhelyezkedő, sekély (10-25 méter mélységű) aknakutak és úgynevezett csápos kutak olyan minőségű vizet biztosítanak, amely megfelel az ivóvíz egészségügyi követelményeinek. Ezt számos laboratóriumi vizsgálat is alátámasztja.

3. Mészkő, dolomithegyek karsztjából

A karsztvíz olyan víz, amely mészkő- és dolomitkőzetek repedéseiben tárolódik. Ez a víz az egyik legjobb minőségű, magas ásványianyag-tartalmú ivóvíz, melyben a kőzetekből kioldódó kalcium- és magnéziumionok miatt magas keménységű. Mivel a karsztvíz általában nem igényel további tisztítást, természetes formájában is kiváló ivóvízforrás. Ugyanakkor a karsztos területek rendkívül sérülékenyek, ezért kiemelt védelmet élveznek. Magyarországon többek között a Bakony, a Vértes és a Bükk mészkő- és dolomithegyeiben találhatók ilyen vízbázisok.

4. Felszíni vizekből

Magyarországon csak ritkán használnak felszíni vizeket ivóvíz előállításához, a szolgáltatott ivóvíz mindössze 5%-a származik ilyen forrásokból. A vízművek ezt a megoldást csupán ott alkalmazzák, ahol más lehetőség nem áll rendelkezésre, vagy gazdaságtalan lenne más módszert használni. Felszíni vizet például a Tiszából (mint Szolnok esetében), a Bükk és a Mátra mesterséges tározóiból, valamint a Balatonból nyernek. Az ilyen nyers víz tisztítása meglehetősen összetett folyamat, hogy a végeredmény megfeleljen a szigorú előírásoknak.

Újragondolt vízfogyasztás

Igyekezzünk csökkenteni a műanyag felhasználásunkat! Nemcsak egészségügyi, hanem anyagi és környezetvédelmi szempontból is jobban járhatunk, ha a csapvizet választjuk. Ha egészségünkre és a bolygónkra is odafigyelünk, a csapvíz fogyasztása lehet a legjobb döntés.

Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben, a Facebook-on, az Instagramon vagy a Twitter-en, Tiktok-on is!

Súlyos bélgyulladás: így roncsolják a beleinket a mikroműanyagok

Mi a Tünetkereső? Ingyenes tünetellenőrző, ami percek alatt segíthet beazonosítani a problémáját!

Tünetkereső, tünetellenőrző alkalmazás Forrás: EgészségKalauz

EGÉSZSÉGKALAUZ DOSSZIÉ

műanyag

Hivatkozások:

1. Euromonitor. Bottled water market size statistics. 2022. Available: https://www.portal.euromonitor.com/statisticsevolution/index [Accessed 15 Feb 2023].
2. Statista. Share of consumption of packed beverages worldwide in 2021, by beverage type. 2023 Available: https://www.statista.com/statistics/232927/share-of-global-consumption-of-packed-beverages-by-beverage-tpye
3. Centers for Disease Control and Prevention (CDC). Commercially bottled water. 2024. Available: https://www.cdc.gov/healthywater/drinking/bottled/index.html
4. Helm LT , Murphy EL , McGivern A , et al . Impacts of plastic waste management strategies. Environ Rev 2023;31:45–65. doi:10.1139/er-2021-0117
5. Tosun J , Scherer U , Schaub S , et al . Making Europe go from bottles to the tap: political and societal attempts to induce behavioral change. WIREs Water 2020;7:e1435. doi:10.1002/wat2.1435
6. Our World in Data. Plastic Pollution. 2023 Available: https://ourworldindata.org/plastic-pollution#additional-fa-qs-on-plastics
7. Parag Y , Elimelech E , Opher T . Bottled Water: an Evidence-Based Overview of Economic Viability, Environmental Impact, and Social Equity. Sustainability 2023;15:9760. doi:10.3390/su15129760
8. Simons C . Tap versus bottle: a mixed methods analysis of public water supply and the bottled water industry in the United States. The University of Wisconsin-Milwaukee, 2014.
9. Diduch M , Polkowska Ż , Namieśnik J . Factors affecting the quality of bottled water. J Expo Sci Environ Epidemiol 2013;23:111–9. doi:10.1038/jes.2012.101
10. Akhbarizadeh R , Dobaradaran S , Schmidt TC , et al . Worldwide bottled water occurrence of emerging contaminants: a review of the recent scientific literature. J Hazard Mater 2020;392:122271.
11. Kannan K , Vimalkumar K . A Review of Human Exposure to Microplastics and Insights Into Microplastics as Obesogens. Front Endocrinol (Lausanne) 2021;12:724989. doi:10.3389/fendo.2021.724989
12. Ma Y , Liu H , Wu J , et al . The adverse health effects of bisphenol A and related toxicity mechanisms. Environ Res 2019;176:108575. doi:10.1016/j.envres.2019.108575 CrossRef
13. Marfella R , Prattichizzo F , Sardu C , et al . Microplastics and Nanoplastics in Atheromas and Cardiovascular Events. N Engl J Med 2024;390:900–10. doi:10.1056/NEJMoa2309822 CrossRefPubMed
14. Luo Q , Liu Z-H , Yin H , et al . Migration and potential risk of trace phthalates in bottled water: a global situation. Water Res 2018;147:362–72. doi:10.1016/j.watres.2018.10.002
15. Villanueva CM , Garfí M , Milà C , et al . Health and environmental impacts of drinking water choices in Barcelona, Spain: a modelling study. Sci Total Environ 2021;795:148884. doi:10.1016/j.scitotenv.2021.148884
16. Center for International Environmental Law (IEL). Plastic & climate: the hidden costs of a plastic planet. 2019. Available: https://www.ciel.org/plasticandclimate
17. Prata JC , da Costa JP , Lopes I , et al . A One Health perspective of the impacts of microplastics on animal, human and environmental health. Sci Total Environ 2021;777:146094. doi:10.1016/j.scitotenv.2021.146094
18. Lau WWY , Shiran Y , Bailey RM , et al . Evaluating scenarios toward zero plastic pollution. Science 2020;369:1455–61. doi:10.1126/science.aba9475 Abstract/FREE
19. Ballantine PW , Ozanne LK , Bayfield R . Why Buy Free? Exploring Perceptions of Bottled Water Consumption and Its Environmental Consequences. Sustainability 2019;11:757. doi:10.3390/su11030757
20. Napier GL , Kodner CM . Health Risks and Benefits of Bottled Water. Prim Care Clin Off Pract 2008;35:789–802. doi:10.1016/j.pop.2008.07.008
21. Teillet E , Urbano C , Cordelle S , et al . Consumer perception and preference of bottled and tap water. J Sens Stud 2010;25:463–80. doi:10.1111/j.1745-459X.2010.00280.
22. Debbeler LJ , Gamp M , Blumenschein M , et al . Polarized but illusory beliefs about tap and bottled water: a product- and consumer-oriented survey and blind tasting experiment. Sci Total Environ 2018;643:1400–10. doi:10.1016/j.scitotenv.2018.06.190
23. Geerts R , Vandermoere F , Van Winckel T , et al . Bottle or tap? Toward an integrated approach to water type consumption. Water Res 2020;173:115578. doi:10.1016/j.watres.2020.115578