Kilenc tény, amit nem biztos, hogy tudunk – a spermiumokról
Tessék megnyugodni, a téma nem (csak) 18+ korúaknak való… Mit tudunk a spermiumokról? Azt biztosan hogy fiúkban, férfiakban termelődnek és nagy mennyiségben, de mennyi lehet az a nagy mennyiség? Azt is tudjuk, hogy kicsik, de pontosabban mekkorák? Tudjuk, hogy "úszva" érik el a petesejtet, de honnan tudják, hogy merre kell haladniuk?
Természetesen sok mindent megtanultunk róluk még a középiskolai biológia órán, de egyrészt érdemes felidézni, másrészt lehet, hogy néhány újdonsággal szolgálunk az Olvasók számára...
1. Mennyi az ejakulációkor kilövellt hímivarsejtek száma? A spermaszám 1 ml ejakulátumot tekintve (normál esetben ) 20-100 millió közötti. Egészséges férfiak ondója 1,5-5 ml egy-egy ejakulátumban.
2. Mekkora a hímivarsejt? "Fejétől a farkáig" a hímivarsejt kb. 50 mikron hosszú (azaz kb. 0,05 milliméter). Ez a mérettartomány szabad szemmel még a sasszeműeknek sem látható, az igen éles emberi szem 0,1 mm nagyságot még láthat. Az emberi petesejt viszont ennél mintegy 30x nagyobb, tehát szabad szemmel már jól látható.
3. Milyen részekből áll a spermium? Valaha az emberek azt gondolták, hogy a hímivarsejt voltaképpen kis ember (homunculus). Természetesen nem, vagyis inkább a kis ember a DNS formájában van jelen benne. A hímivarsejt három fő része: a fej (itt a genetikai anyag), a középső rész, test (energiatermelő mitokondriumokkal) és a farki rész.
4. Milyen gyorsan úszik a spermium? Átlagosan 5 mm/sec sebességgel. Ezt nem könnyű átszámítani, de hasonlítsuk pl. egy bálnához, amelyik a vízben 24 000 km/órával úszna... ez még repülőgépnek is villámsebesség lenne ám. (Viszont csak rövidtávon igaz).
5. Honnan tudja a hímivarsejt, hol a cél? A várakozó petesejt elérése komplex mechanizmus révén valósul meg. A spermiumok a petesejt által kibocsátott, nagyobb koncentrációjú molekulák felé haladnak, ún. kemotaxis révén, ahol a hőmérséklet is magasabb (termotaxis) , tehát a női belső nemi szervek irányába.
6. Ki fedezte fel a spermiumokat? A holland lencsekészítő és az első jól használható mikroszkóp elkészítője, Anthony van Leeuwenhoek (1632-1723). 1677-ben figyelt meg először műszerével hímivarsejteket – nyilvánvalóan a sajátját... Van Leeuwenhoek úttörő munkássága elvitathatatlan, ő figyelt meg elsőként mikroszkópja alatt baktériumokat, izomrostokat, a kapilláris erek keringését. Nem hiába nevezték a mikrobiológia atyjának.
7. Milyen soká élnek a hímivarsejtek? Az emberi szervezeten kívül maximum néhány óráig, a női belső nemi szervekbe jutva akár 5 napig is élhetnek.
8. Mi történik a nem ejakulált hímivarsejtekkel? Az "elöregedett" ondó sejtjei felszívódnak a szervezetben.
9. Való igaz, hogy az utóbbi időkben általában nézve csökken a férfiak spermaszáma? Egy közismert 1992-es felmérés szerint a spermaszám 1938-hoz képest 50%-kal (!) visszaesett, a ml-enkénti érték pontosabban 113 millió/ml-ről 66 millió/ml-re csökkent. Sokan megkérdőjelezték e felmérés megbízhatóságát. Újabb vizsgálatok szerint valóban kimutatható csökkenés, de nem ilyen mértékű, mások stabilnak találták a férfiak spermium-mennyiségét.
... és egy pótkérdés:
10. Mennyi idő a spermiumok teljes újratermelődése, érése? Emberben az ún. spermatogenezis tartama 74 nap, innen még el kell jutni az ondóvezetéken át a herékbe, a teljes fejlődési időtartam kb. 3 hónap. A herék napi 200-300 millió (!) spermatozoont termelnek.
http://forum.facmedicine.com/threads/nine-facts-you-probably-dont-know-about-sperms.16863/
