Ezeket látta már?

Hogyan hat az internet a mentális egészségre? Itt a kutatók válasza

internet mentális egészség pszichológia kutatás

Az internetes technológiák és platformok pszichológiai következményei továbbra is vitatottak.

Egy új, több mint 2 millió embert vizsgáló tanulmány szerint az internethasználat javíthatja a jóllétet. Miközben a digitális technológiák a kereskedelem, az oktatás és a szabadidő új formáit ösztönözték, sokan aggódnak amiatt, hogy negatív hatással lehetnek ránk, például azáltal, hogy kiszorítják az egyéb egészséges tevékenységekre fordított időt. Az eddigi kutatások azonban földrajzi és demográfiai szempontból is korlátozottak voltak.

2006 és 2021 között a világ 168 országában több mint 2 millió, 15 és 99 év közötti embert vizsgáltak a pszichológiai jóllétük és internethasználatuk szempontjából. Dr. Matti Vuorre (Oxford Internet Institute, Oxford, Anglia) és csapata megdöbbenésére az adatok elemzéséhez használt közel 34 000 statisztikai modell többsége pozitív és statisztikailag szignifikáns összefüggést mutatott ki az internetkapcsolat és a jóllét között. Az elemzés eredményeit május 13-án publikálták a Technology, Mind, and Behavior című folyóiratban.

Globális jelenség?

A szerzők kutatásuk indokát az alábbiakban fogalmazták meg: „Miközben az internetes technológiák és platformjaik, valamint azok lehetséges pszichológiai következményei továbbra is vitatottak, és az eddigi kutatások korlátozott földrajzi és demográfiai kiterjedésűek, túlnyomó többségük a globális északra és a fiatalabbakra összpontosított, és figyelmen kívül hagyta azt a tényt, hogy az internet elterjedése globális jelenség. A kutatók ezt a hiányosságot igyekeztek pótolni azzal, hogy elemezték, hogyan jelezheti előre az internet-hozzáférés, a mobil internet-hozzáférés és az aktív internethasználat a pszichológiai jóllétet globális szinten az egyes életszakaszok során."

Az internethasználat tanulmányozásához a Gallup World Poll 2022-es adataiból elemezték a 2002 és 2022 között az egyes országok civil, nem intézményesített felnőtt (azaz ≥ 15 éves) lakosságáról készült országos reprezentatív felméréseket, amelyek személyes, vagy telefonos interjúkon alapultak. A teljes mintában 2 414 295 felnőtt szerepelt, akik 186, köztük Latin-Amerikában, Ázsiában és Afrikában található országból (53,1% nő) kerültek ki.

A kutatók a jóllét nyolc mutatóját vizsgálták. Ezek közé tartozott az élettel való elégedettség, a mindennapi negatív és pozitív élmények, a társadalmi jóllét két mutatója: a fizikai és a közösségi jóllét és a célokkal kapcsolatos tapasztalatok. A kovariánsok között szerepelt a válaszadók jövedelme, iskolai végzettsége, munkája, párkapcsolati státusza, az alapvető szükségletek (élelmiszer és lakhatás) kielégítésének képessége, valamint az, hogy a válaszadók beszámoltak-e egészségügyi problémákról.

Az internet és a jóllét

A kutatók 33,792 "multiverzumot" elemeztek, hogy megnézzék azoknak az embereknek a különbségét, akiknek volt mobil internet-hozzáférésük vagy az elmúlt 7 napban használták az internetet.

Azt találták, hogy egy átlagos ország esetében azok, akiknek volt internet-hozzáférésük, körülbelül 0,08 egységgel nagyobb életelégedettségről, pozitív élményekről és a társadalmi élettel való elégedettségről számoltak be, és 0,06 egységgel kisebb negatív élményekről, mint azok, akiknek nem volt internet-hozzáférésük. Emellett körülbelül 0,08 egységgel nagyobb céltudatossági tapasztalatokról és 0,1 egységgel nagyobb fizikai, 0,02 egységgel nagyobb közösségi és 0,08 egységgel nagyobb szociális jóllétről számoltak be, mint a hozzáféréssel nem rendelkező személyek. Az aktív internethasználóknál 0,03-0,08 egységnyivel nagyobb volt az élettel való elégedettség, a pozitív élmények, a társadalmi jóllét és a fizikai jóllét, és 0,04 egységnyivel kisebb a negatív élmények értéke. Az okostelefonhoz való hozzáférés 0,06 és 0,07 egységnyi növekedést jelzett előre.

Bár a jólléti eredmények standard eltérései (SD) kicsik voltak (pl. az életelégedettség mediánja 0,36 SD különbség volt az internet-hozzáféréssel rendelkező és nem rendelkező egyének között), „nem voltak elhanyagolhatóak”. Az összes elemzés során az összefüggések robusztusságát tekintve 84,9%-ban pozitív és statisztikailag szignifikáns összefüggéseket találtak az internetkapcsolat és a jóllét között.

A fiatal nők között az internethasználat és a közösségi jóllét között viszont negatív összefüggést találtak. Bár a kutatók nem azonosították ennek okát, megjegyezték, hogy ez az eredmény összhangban van a fiatal nők körében a cyberbullying fokozódásáról és a közösségi médiahasználat és a depressziós tünetek közötti negatív összefüggésekről szóló korábbi jelentésekkel.

Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben, a Facebook-on, az Instagramon vagy a Twitter-en, Tiktok-on is!

<KÖVETKEZŐ CIKK>

Pornófüggőség - ilyen jelek buktatják le a párját

Mi a Tünetkereső? Ingyenes tünetellenőrző, ami percek alatt segíthet beazonosítani a problémáját!



EGÉSZSÉGKALAUZ DOSSZIÉ mappa

pszichológia

Forrás: otszonline
Google Hírek ikon
Adja hozzá a Híreket a Google hírfolyamához