Az UV-sugárzás károsabbá vált az utóbbi években? Hogyan védekezhetünk az UV-sugárzás ellen?
Miért olyan veszélyes az UV-sugárzás az emberekre, és kik a legveszélyeztetettebbek? A WHO szakemberei adják meg a választ - a nyár kapcsán kitérve a napozás, és a strandfertőzések veszélyeire is.
Európa számos részén a klímaváltozás az ultraibolya (UV) sugárzásnak való kitettség növekedését okozza a közvetett viselkedésbeli változások miatt. A melegebb időjárás és a hosszabb nyár miatt az több időt töltünk a szabadban, kevesebb ruhát viselünk, így erősen megnő a bőr közvetlen UV-sugárzásnak való kitettsége.
Az UV-expozíció leégést és a bőr gyorsabb öregedését okozhatja, miközben növeli a bőrrák és a szemkárosodás kockázatát is. Az élethosszig tartó halmozott expozíció miatt különösen veszélyeztetettek a kisgyermekek - de bárki más is az lehet.
Mi az UV-index?
A globális napsugárzási UV-index, vagy egyszerűen UV-index, kifejezi a napból származó ultraibolya (UV) sugárzás mért vagy előre jelzett mennyiségét/intenzitását egy bizonyos helyen, egy bizonyos napon. Számos országban bemondják a napi időjárás-jelentésben, különösen nyáron, annak érdekében, hogy tájékoztassák a nyilvánosságot a nap intenzitásáról és a nap elleni védekezéssel kapcsolatban teendő szükséges intézkedésekről. Az interneten található számos időjárás-jelentésben közölnek információt az UV-indexről.
Mikor a legerősebb a Nap?
A napból származó ultraibolya (UV) sugárzás mennyisége, ami eléri a Földet, ezáltal pedig az UV-index, több tényezőtől függ, amelyek közül a legfontosabb, hogy melyik napszakban és melyik évszakban vagyunk.
Nyáron az UV-sugárzás összes napi mennyiségének kb. 20-30 százaléka 11:00 és 13:00 óra között, míg 75 százaléka 9:00 és 15:00 óra között érkezik (napsütési idő, nem helyi idő). A mérsékelt övi térségekben jelentősek az évszakok közötti különbségek a tekintetben, hogy milyen mértékű UV-sugárzás éri el a Föld felszínét, az Egyenlítőhöz közeledve azonban csökkennek az eltérések.
Egyéb fontos tényezők, amelyek befolyásolják az UV-sugárzás erősségét a Föld felszínén:
- Földrajzi szélesség (az Egyenlítőtől távolodva csökken az éves UV-mennyiség).
- Magasság (általánosságban elmondható, hogy felfelé haladva 300 méterenként kb. 4%-kal növekszik a napsütés égető ereje).
- Felszíni visszaverődés (pl. hó, víz) (a hóról az UV-sugárzás akár 85%-a visszaverődik, míg a vízről kb. 5–10%-a; a visszaverődő UV-sugárzás éppúgy károsíthatja a bőrt, mint a közvetlen UV-sugárzás).
- Felhők (az, hogy a felhők milyen mértékben csökkentik a Föld felszínét elérő UV-sugárzást, függ a felhők vastagságától, sűrűségétől és alakjától).
- Légszennyezés (a felhőkhöz hasonlóan a légszennyezésből származó városi szmog is módosítja a Föld felszínét elérő UV-sugárzás mennyiségét).
A felhős égbolt vagy napernyő alatt a strandon biztonságban vagyok?
A strandon használt napernyő az UV-sugárzás kb. 40-50%-át állítja meg. A maradék a napernyőn áthaladva vagy a homokról visszaverődve eléri a bőrt.
Vannak olyanok, akik számára nagyobb kockázatot jelent a napsütés? Számít az, hogy milyen típusú a bőröm, milyen színű a hajam és a szemem?
Igen. A világos bőrű emberek hamarabb leégnek a napon, mint a sötétebb bőrűek. Minél napérzékenyebb a bőr, annál fontosabb a bőr védelme a nap káros hatásaival szemben. Általában hat különböző bőrtípust különböztetünk meg. A bőrtípus a bőrnek az ultraibolya UV-sugárzással szembeni érzékenységét jellemzi.
Ezek a jellemzők segítenek a bőrtípus meghatározásában, a legérzékenyebbtől a legkevésbé érzékeny felé haladva:
- A bőr nagyon könnyen leég, és sohasem vagy csak nagyon ritkán barnul le.
- A bőr könnyen leég, és lassan barnul le.
- A bőr nem ég le könnyen, és lebarnul.
- A bőr szinte soha nem ég le, és könnyen lebarnul (mediterrán bőrtípus).
- A bőr soha nem ég le, természettől fogva sötétebb bőr (ázsiai bőrtípus).
- A bőr soha nem ég le, természettől fogva sötét színű bőr (negroid bőrtípus).
Néhány egyszerű tanács betartásával azonban könnyen védekezhetünk:
- Kerülje a közvetlen napfényhatást, különösen dél körül és a nap legmelegebb időszakában;
- mindig használjon legalább 30-as fényvédő faktorú fényvédő krémet, még akkor is, ha árnyékban tervez tartózkodni;
- viseljen hosszú, szellős, világos színű ruházatot és kalapot a további védelem érdekében;
- viseljen olyan napszemüveget, amely kiszűri az UV-sugárzást.
Nyáron nagyon gyakoriak az olyan tünetekkel járó "strandfertőzések", mint például hányinger, hányás, gyomorfájás, hasmenés, fejfájás vagy láz.
Az UV-sugárzás okozhat lázat?
Ha túl sok UV-sugárzás érte a bőrünket, 4-6 órán belül jelentkeznek a napégés jellegzetes tünetei: a bőr kivörösödik, ég, viszket, érintésre rendkívül érzékeny, súlyosabb esetekben pedig fájdalmas hólyagok is kialakulnak, hasonlóan a forrázás és a forró tárgyak okozta égési sebekhez. Ha nagy felületet érint a napégés, akkor egyéb panaszok – hőemelkedés, láz, általános rosszullét, fejfájás, hányinger, hányás, kiszáradásos tünetek, szemkárosodás esetén pedig kötőhártya-gyulladás – is jelentkezhetnek.
Ezért a lázért nem a kórokozók a felelősek
A napszúrás során a magas hőmérséklet és a napsugárzás hatására az agyhártyák megduzzadnak, vizenyő keletkezik, nő a koponyaűri nyomás, és kórokozók nélküli, úgynevezett steril gyulladás alakul ki. A jellegzetes tünetek, az émelygés, szédülés, fejfájás amiatt jelentkeznek, hogy a duzzadt agyhártyák nyomják az agy különböző területeit.
Ha a test túlmelegszik, a szervezet pozitív hőmérlege káros folyamatokat indít el, ráadásul a fedetlen fejet érő napsütés hatására a fej, az agy a test többi részénél jobban felmelegszik. A napszúrás enyhébb fokozatát felhevülésnek, súlyosabb formáját hőgutának nevezzük. Ez utóbbi esetben a szervezet hőszabályozása, folyadék- és sóháztartása is felborul.
A napszúrás leginkább a gyermekeket veszélyezteti, mert az ő hőszabályozásuk, folyadékháztartásuk még érzékenyebb, és a vékonyabb koponyacsontjaik kevésbé védik az agyhártyákat a káros sugárzástól. Hajlamosít a napszúrásra minden olyan állapot, amely rontja a hőtoleranciát:
- az idős kor,
- több pszichiátriai és érrendszeri betegség,
- a túlöltözöttség,
- a túl kevés folyadékfogyasztás,
- a fizikai megterhelés,
- valamint egyes gyógyszerek alkalmazása is.
A napszúrás enyhébb esetben szédüléssel, gyengeségérzettel, fényérzékenységgel, fejfájással, hányingerrel, hányással, hőemelkedéssel, súlyosabb esetben ájulással is járhat. A hőguta tünete a vörös arc, a forró, száraz bőr, a bizonytalan járás és a gyorsan emelkedő láz, amelyet tudatzavar, eszméletvesztés, idegrendszeri tünetek is követhetnek.
Csecsemőkorban az intenzív sírás mellett a kutacs feszülése és elődomborodása, a bőr kipirosodása, láz, hányás jelzi a bajt, és súlyos esetben eszméletvesztés is bekövetkezhet.
Milyen kórokozók fordulhatnak elő a strandokon?
A strandon töltött idő után az olyan tünetek, mint hányinger, hányás, gyomorfájás, hasmenés, fejfájás vagy láz, számos különböző tényező okozhatja, például hőguta vagy hőguta, illetve szennyezett fürdővízzel való érintkezés. A fürdővíz és a strand homokja számos különböző mikroorganizmust tartalmazhat, beleértve a baktériumokat, vírusokat, helmintákat, protozoákat és gombákat. A fürdővízben lévő káros mikroorganizmusok a víz hőmérsékletét, vízszintjét és sótartalmát befolyásoló éghajlatváltozás következtében is jelen lehetnek.
Fertőzés esetén az antibiotikumok jelentik az egyetlen segítséget?
Az antibiotikumok csak akkor segítenek, ha a kórokozó bakteriális, de az ok lehet vírusos is, vagy akár kiszáradás vagy túlzott hőhatás is. Ha szokatlan tüneteket érez, vagy ha a tünetek tartósan fennállnak, illetve ha láz gyanúja merül fel, forduljon orvosához a leghatékonyabb kezelés meghatározása érdekében. Ha valakinek forró, száraz bőre van és delíriumot, görcsöket tapasztal, vagy eszméletlen, azonnal hívjon orvost vagy mentőt.
Köszönjük a cikk elkészítéséhez nyújtott segítséget James Creswick, és Oliver Schmoll (WHO European Centre for Environment and Health) szakértőknek.
Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben, a Facebook-on, az Instagramon vagy a Twitter-en, Tiktok-on is!
UV-sugárzás veszélyei: szürkehályogot és zöldhályogot is okozhat, ha nem vigyáz a szemére
