Nyakfeszülés, fáradtság és túlsúly: a pajzsmirigye is okozhatja

Betegségek

2024. július 19. 07:34

Napi 8-10 óra alvás után is fáradtan, erőtlenül kel ki az ágyból? Ezt olvassa el!

Hazánk a közepesen jódhiányos területek közé tartozik, amely magában hordozza a pajzsmirigy betegségek kialakulásának kockázatát. Az elváltozás hosszú ideig lappanghat, mire a konkrét panaszok megjelennek. Prof. Balázs Csaba endokrinológus, a Budai Endokrinközpont orvosának segítségével összegyűjtöttük a leggyakoribb tüneteket, melyek a pajzsmirigy rendellenes működésére utalhatnak.

A pajzsmirigy betegségek leginkább a nőket érintik

A pajzsmirigy a nyelőcső két oldalán elhelyezkedő, pillangó alakú szerv. Két fontos hormont termel: athyroxint és a trijód-thyronint, melyek az alapanyagcsere szabályozásának lévén, a szervezet valamennyi sejtjének működésére hatást gyakorolnak.

Pajzsmirigy betegség több okból is jelentkezhet, kialakulásában fontos szerepet játszik az öröklött hajlam, bizonyos autoimmun betegségek, a fokozott stressz, életmódbeli tényezők épp úgy, mint a túl kevés jód fogyasztás. A pajzsmirigy betegségei gyakran fordulnak elő nők körében, ennek egyik oka, hogy terhesség és szoptatás alatt megnő a szervezet jódszükséglete, illetve –különösen a fiús mamák esetében – hormonális tényezők is hozzájárulnak a szülés utáni pajzsmirigy-gyulladás kialakulásához.

A megnagyobbodott pajzsmirigy tünete

A pajzsmirigy betegségek egyik leggyakoribb formája a pajzsmirigy megnagyobbodása a struma, vagy más néven golyva. Kialakulásának egyik lehetséges – és egyben leginkább kivédhet ő – oka az alacsony jódfogyasztás. A pajzsmirigy megfelelő működéséhez szükséges a napi, felnőttek esetében 150 mikrogramm jód bevitele. Alacsony jódfogyasztás mellett a szervezetben jódhiány alakul ki. A pajzsmirigy ezt területének növelésével igyekszik kiküszöbölni, a megnagyobbodás által tudja ugyanis biztosítani a szervezet számára szükséges thyroxint és atrijód-thyronint.

Természetesen a végletekig ez a folyamat sem folytatódhat. A megnövekedett pajzsmirigy stádiumtól függ. Először még csak tapinthatóvá, majd szabad szemmel is láthatóvá válik. A nyelőcsövet és a légcsövet egyaránt nyomhatja, nyaki szorító érzés jelentkezhet. Kezeletlen esetben a megnagyobbodott pajzsmirigy működése felborul, alul-, vagy túlműködés jelentkezik.

A pajzsmirigy betegségek tünetei

A látható jeleken túl, vagy akár azokat megelőzően is jelentkezhetnek különböző tünetek, melyek a pajzsmirigy betegségeire utalhatnak.

1. Fáradtság, vagy álmatlanság

Pajzsmirigy alulműködés esetén gyakori tünet, hogy napi 8-10 óra alvás után is fáradtan, erőtlenül kelünk ki az ágyból és ez az állapot az egész napunkat végig kíséri.

Túlműködés esetén a nappali fáradtságérzet oka pedig ennek ellenkezője, az éjszakai álmatlanság lehet.

2. Súlyváltozások

Az alapanyagcsere szabályozása által a pajzsmirigy rendellenes működése testsúlyunkra is hatással van. Alulműködés esetén hízás jelentkezhet, a túlműködés pedig súlyvesztést okozhat.

3. Hangulati ingadozások

Idegesség, depresszió, vagy napjaink egyre gyakoribbá váló tünet együttese, a pánikbetegség is jelentkezhet a pajzsmirigy rendellenes működéséből adódóan.

4. A magas koleszterinszint szintén intő jel lehet

Pajzsmirigy alulműködést jelezhet, ha az értékek rendszeres mozgás, diéta hatására sem csökkennek. Túlműködés mellett alacsony koleszterint szint jelentkezhet.

5. Családi örökség

A pajzsmirigy betegségek kialakulásában is fontos szerepet játszik az öröklött hajlam. Ha a családban korábban előfordult ilyen probléma, akkor fokozottan ügyeljünk a tünetek korai felismerésére!

6. Menstruációs és termékenységi problémák

A korábbinál erősebb, elhúzódó menstruáció pajzsmirigy alulműködést jelezhet, míg a ritkábbá váló vérzések, a hosszabb ciklus túlműködésre utalhat. Gyakran a meddőség hátterében is pajzsmirigy probléma áll.

7. Bélpanaszok

A hasmenés és az irritábilis bél-szindróma okozója a pajzsmirigy túlműködése is lehet, míg a székrekedést alulműködés is kiválthatja.

8. Haj és bőrproblémák

A pajzsmirigy betegségei a haj és a bőr állapotában is több elváltozást okozhatnak. Gyakori panasz a haj hullása, szárazzá, töredezetté válása. A bőr is szárazabb, érdesebb lehet.

9. Nyakfeszülés

A pajzsmirigy megnagyobbodásának következtében nyomást gyakorol a légcsőre és a nyelőcsőre egyaránt, így nyelési és légzési nehezítettség jelentkezhet. Előfordulhat időszakos rekedtség is.

10. Izom- és ízületi fájdalmak

A izmok és ízületek fájdalma mellett pajzsmirigybetegségre utalhatnak az ún. kéztőalagút szindróma tünetei is: az öreg-, a mutató- és a középső ujj bizonyos időközönként fellépő zsibbadtsága.

A pajzsmirigy laboratóriumi vizsgálatai

A pajzsmirigy működése különféle laboratóriumi vizsgálatokkal ellenőrizhető. Az ezekhez szükséges vért mintavételi tűvel nyerik ki a könyökhajlatból.

Amennyiben a beteg tünetei a pajzsmirigy alulműködésére (hipotireózis) vagy a pajzsmirigy túlműködésére (hipertireózis) utalnak, a pajzsmirigy rendellenes működésének megállapításához a kezelőorvos ún. pajzsmirigy panelvizsgálatot kér, amely a pajzsmirigy hormonjainak mérését szolgálja.

Ezek a pajzsmirigy működésének laborvizsgálatai

TSH: a pajzsmirigy alul-, illetve túlműködésének vizsgálatára, valamint a pajzsmirigybetegségek gyógyszeres terápiájának utókövetésére szolgál.
TRH: a tireotropinfelszabadító hormon a hipotalamusz által termelt peptidhormon, amely az agyalapi mirigy elülső lebenyében serkenti a TSH elválasztást. Vizsgálja, hogy a pajzsmirigy hormontengelyen magasabb szinten van-e elváltozás.
Szabad T4 (tiroxin): a pajzsmirigy alul-, illetve túlműködésének vizsgálatára, valamint a kezelés utókövetésére is alkalmazható.
Szabad T3 vagy össz-T3 (trijód-tironin): a pajzsmirigy túlműködésének vizsgálatára, esetlegesen a kezelés utókövetésére is alkalmazható.

Bizonyos esetekben a panel ún. T3-gyanta felvétel (T3RU) vizsgálatot is tartalmaz a szabad tiroxin indexének (FTI) kiszámításához. Ez a módszer a pajzsmirigyműködés kiértékelését szolgálja, korrigálva azon fehérjék változásait, amelyek hatással lehetnek az össz-T4 szintre.

A pajzsmirigy vizsgálat része lehet továbbá, hogy megvizsgálják, vannak-e pajzsmirigy ellenes antitestek azaz, Thyreoidea peroxidase antitest (anti-TPO vagy ATPO), Thyreoglobulin antitest (TgAb), Thyreoidea stimuláló hormon receptor antitest (TRAb). Kimutatásuknak autoimmun eredetű pajzsmirigyműködési zavarok elkülönítésében van szerepe.

Amennyiben a beteg tünetei alapján felmerül a pajzsmirigy velőállományában található C‑sejtek számának növekedése (ún. C-sejt hiperplázia) és/vagy a pajzsmirigy rosszindulatú daganatának (medulláris pajzsmirigy-karcinóma, MPC) gyanúja, illetve a beteg az endokrin szervek daganataira (pl. családi halmozódás, genetikai hajlam) veszélyeztetett csoportba tartozik, a kezelőorvos kalcitonin-vizsgálatot kér a laboratóriumtól.

Bizonyos pajzsmirigy eredetű daganatok kezelésének követését, illetve a daganat kiújulásának vizsgálatát szolgálja a tireoglobulin (Tg) elnevezésű fehérje vizsgálata. Ritkábban a pajzsmirigy túlműködés okának kiderítéséhez is alkalmazhatják.

Nem laboratóriumi vizsgálatok

Pajzsmirigy ultrahang vizsgálata: amennyiben a beteg laboreredményeiben eltérés mutatkozik, vagy csomó tapintható a pajzsmirigyben. A szakorvos rutinszerűen kérhet pajzsmirigy ultrahangot, melyen a különböző betegségek által okozott strukturális eltérések ábrázolódhatnak, és segíthetnek a helyes diagnózis felállításában.

Nyaki röntgen, CT: bizonyos pajzsmirigybetegségek, például strúma (golyva) esetén szükség lehet más képalkotó eljárásra is, annak megítélésében, hogy az elváltozás pontosan hol helyezkedik el, és hogyan viszonyul a környező szövetekhez, szervekhez.

Pajzsmirigy-szcintigráfia: a vizsgálat során kis mennyiségű Tc-99m radioaktív anyagot adnak be injekcióban vagy szájon át a betegnek. Ez az anyag a jódhoz hasonlóan viselkedik a szervezetben, a pajzsmirigy sejtjei felveszik azt, és a gyenge radioaktivitás egy gammakamerával rögzíthető, így láthatóvá válik az anyag szerven belüli eloszlása, az anyagcsere ritmusa, ami alapján megítélhető a pajzsmirigy működése. A vizsgálatot megelőzően megengedett az étel- és italfogyasztás.

A pajzsmirigy elváltozásainak szövettani vizsgálatához a pajzsmirigy-göb biopsziára, ún. vékonytű aspirációs citológiai vizsgálatára van szükség. A járóbeteg szakrendelőben végzett beavatkozás minimális fájdalommal jár, és mindössze néhány percet vesz igénybe. A vizsgálat során a szakorvos ultrahang segítségével meghatározza a göb helyét, majd egy vékony tűvel mintát vesz a megjelölt helyen.