Mi a vérszegénység? Ezek az anémia okai, tünetei és kezelési lehetőségei
A vérszegénység két úton alakulhat ki: vagy elégtelen a vörösvértestek termelődése, vagy fokozott a pusztulásuk.
Mi a vérszegénység?
A vérszegénység olyan vérzavar, amely akkor fordul elő, ha nincs elég vörösvértestünk, vagy ha a vörösvértestek nem úgy működnek, ahogyan kellene. A vérszegénység egyes típusai öröklődnek, de az emberek életük során is megszerezhetik vagy kialakulhat az állapot.
A vérszegénység különböző módon befolyásolhatja az életét. Ennek az állapotnak bizonyos típusai enyhe tünetekkel járnak, amelyek kezeléssel enyhülnek. Más típusok súlyosabbak, például olyanok, amelyeket az emberek örökölnek, és élethosszig tartó egészségügyi problémákat okoznak. A súlyos vérszegénység életveszélyes lehet. Ez az állapot súlyos állapotok, például rák tünete is lehet.
A vérszegénység gyakori betegség?
Igen, az. A vérszegénység egy, a lakosság számottevő hányadánál kimutatható népbetegség, a fejlett országok lakosainak 20-40%-ra jellemző, a fejlődő országok esetében viszont a lakosság nagyobb hányadánál fennálló állapot. Vérszegénység a nők 8,5 - 13,4 %-át, terhesség végén lévő nők 13 - 22 %-át, míg a férfiak 1-2 %-át érinti. A vérszegénység alapvetően nehezen azonosítható tünetekkel jár, mégis kifejezetten fontos odafigyelnünk rá a hosszú távú következmények miatt.
Mik a vérszegénység tünetei?
A vérszegénység legszembetűnőbb tünete a fáradékonyság, kimerültség, akár a legenyhébb, hétköznapi aktivitás mellett is. A vérszegénység során a csökkent oxigénszállítás miatt a szervezet nem képes hatékonyan működni, ez eredményezi az említedtt fáradtságérzetet, kimerültséget. Egyéb tünetek lehetnek:
- mellkasi fájdalom
- szédülés
- gyakori fertőzések
- szívdobogás
- fejfájás
- sápadtság (a szokásosnál sápadtabb bőrszín)
- pulzáló fülzúgás
- légszomj (nehézlégzés)
Mi okoz vérszegénységet?
A vérszegénység (anémia) különböző okokból eredhet, és az okok csoportokra oszthatók attól függően, hogy milyen mechanizmuson keresztül alakul ki a vérsejtek vagy a hemoglobin csökkenése (szerzett vagy öröklött). Kialakulhat akkor is, ha az elfogyasztott ételből nem jut elegendő vashoz a szervezet, vagy akkor is, ha sérülés vagy betegség miatt veszítünk vért.
Szerzett vérszegénységek
Ebben az esetben a vérszegénység olyasvalami miatt alakul ki vagy szerezhető meg, ami az életünk során történik, például egy olyan állapot miatt, amely ezt okozza. A szerzett anémiák közé tartoznak:
- Krónikus betegség okozta vérszegénység: ez az állapot akkor alakulhat ki, ha olyan betegségben szenved, amely krónikus gyulladást okoz, és így a szervezetének nehezére esik felhasználni a vörösvértestek előállításához szükséges vasat.
- Autoimmun hemolitikus anémia: ebben az esetben az immunrendszere megtámadja a vörösvértesteket.
- Makrocitikus vérszegénység és megaloblasztos vérszegénység: ezek a vérszegénység típusai, amelyek akkor alakulnak ki, amikor a csontvelője szokatlanul nagy vörösvértesteket termel. Bizonyos betegségek és vitaminhiányok okozhatják a vérszegénység ezen típusait. az egészségügyi szolgáltatók ezeket a betegségeket vitaminhiányos vérszegénységnek nevezhetik.
- Normocitikus vérszegénység: ennél a típusnál a szokásosnál kevesebb vörösvérsejtje van. A normocitikus vérszegénységnek számos oka lehet.
- Perniciális vérszegénység: ez az állapot, amely a B12-vitamin-hiány egyik oka, egy autoimmun betegség, amely megakadályozza, hogy a szervezeted felszívja a B12-vitamint.
- Akkor is kialakulhat vérszegénység, ha bizonyos krónikus betegségekben szenved.
A vérszegénység az alábbiak tünete vagy szövődménye is lehet:
- autoimmun betegségek
- rák
- gyulladásos bélbetegség (IBD)
- vesebetegség
- májbetegség
- pajzsmirigybetegség
Öröklött vérszegénységek
Öröklött vérszegénységről akkor beszélünk, ha az adott betegséggel születük. Az öröklött anémiák közé tartoznak:
- Diamond-Blackfan-anémia: ez az öröklött rendellenesség megakadályozza, hogy a csontvelő elegendő vörösvértestet termeljen.
- Fanconi-anémia: ez egy ritka vérzészavar. A Fanconi-vérszegénységben szenvedő embereknél fokozott a vérzavarok, köztük a vérszegénység kockázata.
- Sarlósejtes vérszegénység: ez az állapot megváltoztatja a vörösvérsejtek alakját, a kerek, rugalmas korongokat merev és ragadós sarlósejtekké változtatja, amelyek akadályozzák a véráramlást.
- A talasszémia: ebben az állapotban a szervezet kevesebb hemoglobint termel, ami kis vörösvértesteket és vérszegénységet eredményez.
Egyéb vérszegénység típusok
A vérszegénység egyes típusai lehetnek öröklöttek, de lehetnek szerzettek is:
- Aplasztikus vérszegénység: ez a vérszegénység akkor alakul ki, amikor a csontvelőben lévő őssejtek nem termelnek elegendő vérsejtet.
- Hemolitikus anémia: ennél a vérszegénységnél a vörösvértestek a szokásosnál gyorsabban lebomlanak vagy elpusztulnak.
- Mikrocitikus vérszegénység: ez a vérszegénység akkor fordul elő, amikor a vörösvérsejtjeiben nincs elég hemoglobin, így azok a szokásosnál kisebbek. A mikrocitikus vérszegénység vashiány, talasszémia és szideroblasztos vérszegénység esetén fordul elő. Egyes krónikus betegségből eredő vérszegénységben szenvedő embereknél is előfordul.
- Sideroblasztos vérszegénység: a szideroblasztos vérszegénység a vörösvértestek fejlődése során bekövetkező rendellenes vasfelhasználásból ered.
Vérszegénységet okozhatnak bizonyos hosszú időn keresztül fennálló betegségek is. A szervezetben gyulladásos reakciót kiváltó krónikus betegségek (például a rheumatoid arthritis) esetén csökkenhet a csontvelő EPO hormonra adott reakcióképessége.
A vérszegénységet okozó betegségek közé tartoznak továbbá egyes krónikus fertőzések (Pl: a HIV vagy a TBC), a daganatok és a májzsugorodás (cirrhosis) is. Egyes vérképzőszervi daganatos betegségek, (Pl.: leukémiák és limfómák) szintén vérszegénységgel társulhatnak. A gyomor-bélrendszer krónikus gyulladásával járó betegségek szintén vérszegénységhez vezethetnek, úgymint a lisztérzékenység (cöliákia), gyulladásos bélbetegségek (colitis ulcerosa, Crohn-betegség) és a Helicobacter pylori fertőzés.
Vérszegénység gyermekkorban és várandósság idején
Várandósok és szoptató anyák esetében gyakran alakul ki vashiány, amely alacsony születési súlyhoz és koraszüléshez vezethet. Ezért a gyermekvállalás előtti időszakban és a várandósság, illetve szoptatás ideje alatt vaspótlás javasolt. Várandósoknál látszólagos vérszegénység alakulhat ki a terhesség hatodik hetétől kezdve, mivel hirtelen nő meg a vérplazma mennyisége.
Az érett, egészséges újszülött kellően feltöltött vasraktárral születik. A szoptatás többek között azért is előnyös a csecsemők számára, mert – bár az anyatej vastartalma alacsonyabb, mint a tehéntejé – az anyatejben található vas jobban felszívódik.
Csecsemő- és gyermekkorban a vérképzőszervi megbetegedések között a leggyakoribb a vashiányos anémia.
A vérszegénység csoportosítása a
llinikai gyakorlatban
- Hypochrom microcyter anaemia: a vörösvértestek kisebbek a normálisnál (alacsony MCV) és kevesebb hemoglobint tartalmaznak (alacsony MCH érték), ilyen például a vashiányos aneamia vagy a thalassemia.
- Normochrom normocyter anaemia: a vörösvértestek mérete és hemoglobin tartalma normális (normál MCV és MCH értékek), a vérszegénységet nem a vörösvértestek kóros elváltozása okozza, hanem például vérzés, immunfolyamat vagy vesebetegség következtében csökken a vörösvértestek és a vér mennyisége.
- Hyperchrom macrocyter anaemia: a vörösvértestek mérete és hemoglobintartalma kórosan megnövekszik (emelkedett MCV és MCH érték), ezt okozhatja például B12-vitamin hiány, folsavhiány, májbetegség vagy alkoholbetegség.
Az alábbi csoportok fokozottan veszélyeztetettek a vashiányos anémia kialakulása szempontjából:
- koraszülöttek
- újszülöttkori betegségen átesettek
- mesterségesen tápláltak
- táplálkozási és felszívódási zavarban szenvedők
- gyakori légúti vagy emésztőszervi fertőzéses megbetegedésben szenvedők
- serdülők (a fokozott testtömeg-növekedés, illetve leányokban a menstruációs vérvesztés miatt)
Hogyan diagnosztizálják a vérszegénységet?
A vérszegénység kivizsgálása az orvos általános vizsgálatával, kórtörténet felvételével, valamint laboratóriumi és képalkotó vizsgálatokkal kezdődik. Az orvosnak meg kell határoznia a vérszegénység típusát és okát, hogy megfelelő kezelési tervet állíthasson össze.
Ha nincs elég egészséges vörösvérsejtje, vérvizsgálatot végeznek, többek között:
- Teljes vérkép (CBC): ezzel a vizsgálattal ellenőrzik az összes vérsejtjét, különös tekintettel a vörösvértestekre. Az orvos-patológusok megvizsgálják a vérmintákat, hogy megszámolják a vörösvértesteket. Megvizsgálják a vörösvértestek méretét és alakját is. Rendszerint a vizsgálattal megtörténik a B12- vagy B9-vitamin szintjének ellenőrzése is.
- Hemoglobinvizsgálat: a hemoglobin a vörösvértestek fő összetevője. A tesztet gyakran használják a vérszegénység kimutatására.
- Hematokrit-teszt: ez a teszt méri a vörösvértestek százalékos arányát a vérben.
- Perifériás vérkenet: mikroszkóp alatt megvizsgálják a vörösvértesteket, hogy felmérjék a vérsejtek méretét és alakját.
- Retikulocitaszám: a retikulociták éretlen vörösvérsejtek. Ez a teszt azt ellenőrzi, hogy a csontvelője elegendő egészséges vörösvérsejtet termel-e.
A vérszegénység vizsgálata az egyik legegyszerűbb laboratóriumi eljárás. Pár milliliter vérből az automata teljes vérképet tud meghatározni. Benne a vörösvértestek számával, méretével, hemoglobin szinttel. A vas- és folsav hiány szűrése a vérkép alapján pedig már meg is van. Mindössze egyetlen paramétert elég néznie a szakembernek: az MCV értéket, azaz a vörösvértestek átlagos térfogatát. Egy két milliliter vérből ez egyszerű laboratóriumi vérkép-automatával meghatározható. Ha az érték kicsi, vashiányra utal, ha nagy, folsav vagy B12 vitaminhiányra. Amennyiben a vérképben eltárás tapasztalható, a szakember további vizsgálatok - pl. vaskötő kapacitás, B12 felszívódási vizsgálat, folsavszint - elvégzésével pontosíthatja a háttérben meghúzódó okot.
Mik a vérszegénység szövődményei?
A krónikus vérszegénység súlyos egészségügyi problémákat, például szívrohamot, szívelégtelenséget és szervkárosodást okozhat. A krónikus vérszegénységek körébe rendszerint a nem diagnosztizált, nem kezelt, vagy a kezelés ellenére is fennáló esetek tartoznak.
Hogyan kezelik a vérszegénységet?
A vérszegénység kezelése az októl és a típustól függ, mivel a vérszegénység többféle formában jelentkezhet. A kezelési tervet az orvos határozza meg a végzett kivizsgálások és diagnózis alapján. Néhány általános vérszegénység kezelési módszer a következő lehet:
Táplálék-kiegészítők vérszegénység ellen
- Vas kiegészítők: vashiányos vérszegénység esetén a vas-kiegészítők szedése lehet szükséges. Ezeket orálisan vagy intravénásan lehet adni, attól függően, milyen súlyos a vérszegénység.
- Folsav-kiegészítők: a B9-vitamin (folsav) egy alapvető fontosságú vitamin, amely segíti a szervezetét a vörösvértestek és a DNS kialakításában, amelyek a test építőkövei.
- B12-vitamin-kiegészítők: a B12-vitamin-kiegészítők támogatják az egészséges vörösvértestek termelődését.
Gyógyszerek vérszegénység ellen
Bizonyos típusú vérszegénységek, például az autoimmun eredetűek esetén, gyulladáscsökkentő vagy immunmoduláló gyógyszerek alkalmazása is szóba jöhet. A kezelőorvosok gyógyszereket írhatnak fel vérszegénység kezelésére, többek között:
- Erythropoetin: segíti a csontvelőt, hogy több vérsejtet termeljen.
- Immunszuppresszánsok: ha autoimmun betegség miatt van vérszegénysége, kezelőorvosa olyan gyógyszert írhat fel, amely megakadályozza, hogy az immunrendszere megtámadja a vörösvértesteket.
Eljárások vérszegénység ellen
Bizonyos esetekben a kezelőorvosa javasolhat:
- Vérátömlesztést a vörösvértestek pótlására.
- Őssejt (csontvelő) transzplantációt az egészségtelen vér őssejtjeinek egészségesekkel való helyettesítésére.
- Műtétet a vérszegénységet okozó belső vérzés kezelésére.
Meg tudom-e oldani a vérszegénység kezelését egyedül?
A legtöbbször a vérszegénység enyhe tüneteket, rövid távú problémát okoz, amely az étrend megváltoztatásával vagy étrend-kiegészítők szedésével uralható, ám az önkezelést alapos kivizsgálás kell, hogy megelőzze, ahol az orvos megállapítja, hogy a tüneteit valóban a vérszegénység okozza, és nem egyéb betegség. Bizonyos tüneteknek ugyanis, mint például a fáradtságnak a vérszegénységen túl egyéb oka is lehet. Mindenképp forduljon orvoshoz, ha fáradtságot vagy egyéb olyan változásokat tapasztal, amelyek két héten belül nem múlnak el!
Megelőzhető-e a vérszegénység?
Megelőzheti a vérszegénység leggyakoribb típusát, a vashiányos vérszegénységet, ha vasban gazdag ételeket tartalmaz mindennapi étkezéseibe és nassolnivalójába. A vérszegénység több típusa azonban - mint amilyen például az öröklött rendellenességek - pusztán megelőzéssel nem korrigálhatók.
GYAKORI KÉRDÉSEK A VÉRSZEGÉNYSÉGRŐL
Lehet normális életet élni vérszegénységgel?
Ez a helyzetedtől függ. A kezelés a vérszegénység tünetein enyhíthet. De mivel vérszegénységet sok minden okozhat, legfontosabb a vérszegénység okának pontos tisztázása, és az annak megfelelő oki kezelés. A krónikus vérszegénység, akárcsak a kezelés nélkül járó vérszegénység, súlyos szövődményeket okozhat, beleértve a szervkárosodást is.
Hogyan vigyázzak magamra?
Míg a vérszegénység egyes típusai rövid távúak és enyhék, mások egy életen át tarthatnak. Ettől függetlenül számos dolgot tehet a tünetek kezelése érdekében. Íme néhány javaslat:
- Táplálkozzon egészségesen, és állapotának megfelelően: a hibás étkezési szokások az elsődleges okai a vérszegénységnek - helyes táplálkozhással ez kiküszöbölhető. Ismerje meg, és illessze be az étrendjébe a vasban gazdag élelmiszereket, ételeket.
- Szedje a táplálékkiegészítőket az orvos utasításainak megfelelően.
- Igyon eleget: ne feledkezzen meg a hidratálásról a nap folyamán, igyon sok vizet. A napi ajánlott vízfogyasztás mértéke nemenként és életkoronként változó. Kisgyermekeknek 1,3 liter, gyermekeknek 1,6 liter, idősebb gyermekeknek pedig 1,9-2,1 liter a napi ajánlott vízmennyiség. Felnőtt korban nőknek ez az érték 2 liter, míg férfiaknak 2,5 liter napi mennyiség az ajánlott.
- Mozogjon: a rendszeres testmozgás az egészséges életmód alapja.
- Védekezzen a fertőzések ellen: gyakran mosson kezet. Kérdezze meg orvosát az elérhető vírusos és bakteriális fertőzések megelőzését segítő védőoltásokról.
Mikor kell orvoshoz fordulnom?
Ájulás, légszomj, hidegverejtékezés, alacsony vérnyomás esetén azonnal hívja a 112-t és kérjen mentőt! Ha hányadékában vagy székletében vért lát, keresse fel a legközelebbi sürgősségi betegellátó osztályt. Az alábbi tünetek esetén szintén érdemes orvoshoz fordulni:
- fáradékonyság
- szédülés
- gyengeség
- idegesség
- száraz, kicserepesedett bőr
- hajhullás
- sápadtság
- terhesség
- vegetariánus életmód esetén
Mikor menjek az ügyeletre?
A vérszegénység növelheti a szívroham kockázatát. Hívja a 112-őt, ha a következő tüneteket tapasztalja:
- mellkasi fájdalom
- légszomj vagy légzési nehézség
- fáradtság
- alvászavar (álmatlanság)
- Hányinger vagy gyomorpanasz. A szívroham gyakran összetéveszthető emésztési zavarokkal vagy gyomorégéssel.
- szívdobogás
- szorongás vagy a „közelgő végzet” érzése
- izzadó
- elszédülés, szédülés vagy ájulás
Mit kérdezzek meg vérszegénység esetén az orvostól?
- Milyen vérszegénységem van?
- Mi okozta?
- Milyen kezeléseket ajánl?
- Mikor fogom jobban érezni magam?
- Mennyi ideig lesz szükségem kezelésre?
- Meg tudod gyógyítani?
Mi áll leggyakrabban a vérszegénység mögött?
A vérszegénység két úton alakulhat ki: vagy elégtelen a vörösvértestek termelődése, vagy fokozott a pusztulásuk. Első módra példa a csökkent vas-, folsav, B12 vitamin bevitele, felszívódása, felhasználása, valamint a vörösvértesteket termelő csontvelő károsodása, pl leukémia okán. Utóbbira - azaz a vörösvértestek fokozott pusztulásra - példa a menstruációs vérzés, a gyomor-bélrendszeri vérzés, egyes genetikai betegségek.
Mit egyek, ha vérszegény vagyok?
A szükséges mikrotápanyagokat étrend-kiegészítők segítségével is pótolhatjuk, de még jobb, ha az étrendünket állítjuk össze olyan ételekből, melyek a vérképzéshez szükséges tápanyagokban gazdagok. Egyen gyakrabban spenótot, a vörös húsok, illetve a tengeri herkentyűk is nagy mennyiségben tartalmaznak vasat, ráadásul olyan formában, melyet a szervezetünk nagyon hatékonyan tud felvenni. Egy szelet marhahús a szükséges vasmennyiség sokszorosát biztosíthatja. A zabkása igazi szuperétel, nemcsak nagy mennyiségben található benne élelmi rost, de a vasnak és a B-vitaminoknak is nagyszerű forrása. A bab és a lencse is nagyszerű vasforrás. A diófélék és az egyéb olajos magvak szintén kiváló vasforrásnak számítanak. Egyes gyümölcsfajták meglepően magas vastartalommal rendelkeznek. Kiváló választás például:
- aszalt szilvalé
- olajbogyó, különösen a fekete olajbogyó
- eperfa, ami nem csak vasban gazdag, hanem C-vitaminban is, így a felszívódása is sokkal jobb
- datolya
- aszalt sárgabarack
- gránátalma
Melyke a súlyos vérszegénység tünetei?
A vérszegénység tünetei hirtelen, vagy fokozatosan is megjelenhetnek. A hosszú idő alatt kialakuló vérszegénység jobban tolerálható, mivel sokszor még igen jelentős mértékű vérszegénység ellenére sem jelentkezik légzési nehézség, keringési elégtelenség vagy tachycardia. Ezzel szemben a hirtelen kialakuló, heves vérvesztés miatt fellépő vérszegénység a vérnyomás esését, ájulást, zavartságot és keringési elégtelenséget okozhat.
Mik az időskori vérszegénység tünetei?
Időseknél a vérszegénység okozta oxigénhiány viszonylag gyorsan vezethet a különböző szervek (Pl: a szív és az agy) működési zavarához. Ezért idősek esetében a vérszegénységre utaló tünetek jelentkezésekor fontos a háttérben álló belgyógyászati okok, például a kóros vérvesztés okának felderítése, részletes kivizsgálása.
Mi az aplasztikus anaemia?
Az aplasztikus anaemia igen súlyos, életveszélyes forma: a csontvelő olyan mértékben betegszik meg, hogy képtelen megfelelő mennyiségű vörösvértest és más sejtek képzésére. Ezt a súlyos csontvelő-károsodást kiválthatják bizonyos gyógyszerek, mérgező anyagok, vírusfertőzés, az esetek 70 százalékában azonban a kiváltó ok nem tisztázható.
A fokozott vörösvérsejt lebontás létrejöhet valamely sejtkárosító gyógyszer (penicillin), fertőzés (malária), vagy anyagcserezavar (alkoholos májkárosodás) által, valamint ok lehet még örökletes sejtmembránbetegség is. Továbbá károsíthatja a sejteket a mesterséges, beültetett szívbillentyű működése is.
Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben, a Facebook-on, az Instagramon vagy a Twitter-en, Tiktok-on is!
Felhasznált irodalom
- CASCIO, Michael J; DELOUGHERY, Thomas G. Anaemia: Evaluation and Diagnostic Tests. Med Clin North Am. Vol.101, n.2. 263-284, 2017
- Fanconi Anaemia.
- Sickle Cell Anaemia.
- Haemolytic Anemia.
- Aplastic Anaemia.
- Anaemia
- Megaloblastic Anaemia.
- Pernicious Anaemia
