Kopaszodás (Androgén alopécia, AGA, férfi típusú hajhullás, női típusú hajhullás, mintázatot követő hajhullás) L64 (ICD-11: ED70.0 Férfi típusú hajhullás és kopaszodás; ED0.1 Női típusú hajhullás és kopaszodás)
Kopaszodás, androgén alopécia oka, tünetei és kezelése
Az androgén, vagyis a többé-kevésbé meghatározott mintázatot követő hajhullás a kopaszodás leggyakoribb formája. Kialakulásában rendkívül nagy szerepe van a genetikai örökségünknek, vagyis, akinek a családtagjai hajlamosak a kopaszodásra, az nagy valószínűséggel számíthat arra, hogy előbb-utóbb ő is elveszíti a hajszálai jó részét.
Az androgén hajhullás oka és kialakulása
Az androgén típusú alopécia nagyon leegyszerűsítve a hajhagymák működésének fokozatos, progresszív romlásával, illetve a hajszálak ún. anagén növekedési fázisának rövidülésével jár együtt. Az androgén alopéciára a legjellemzőbb, hogy a hajhullás és kopaszodás (többé-kevésbé) jól meghatározott mintázatot követ, és a férfiaknál főként a fejtetőt, illetve a fejbőr homlokhoz közeli részeit érinti. A nők esetében a hajhullás az egész hajas fejbőrre kiterjed. Ez az egyik leggyakoribb és legismertebb alopécia-típus: tulajdonképpen ez az, amit a köznyelvben kopaszságnak, kopaszodásnak neveznek.
Ahhoz, hogy egy kicsit jobban megértsük a hajhullást és a kopaszodást, nem árt ha tisztában vagyunk a hajszálak növekedésével, cserélődésével. A fejbőrön található hajszálak életük során három, jól elkülöníthető szakaszon mennek keresztül. Az egyes hajszálak élettartama nagyjából 2-5 év. A hajszálak, bár szorosan egymás mellett találhatóak a fejbőrön, más-más életszakaszban vannak, vagyis míg az egyik csak nemrég „született”, a másik már befejezte a növekedést, vagyis kész arra, hogy kihulljon.
- Az ún. anagén fázisban a haj folyamatosan növekszik, havonta nagyjából 1 cm-t, átlagosan három éven keresztül.
- Ezt a katagén fázis követi, melynek során a haj növekedése megáll,
- majd a telogén fázis következik, melyben a hajszál „felkészül” arra, hogy leváljon a fejbőrről.
Egy adott pillanatban a hajszálak mintegy 90 százaléka van anagén fázisban, 1-2% a katagén szakaszban, és 8-9 százalék telogén fázisban. Ezek az arányok egészséges embereknél állandóak, nem változnak. Ha úgy vesszük, hogy átlagosan 100 000 hajszálunk van, nagyjából 8000 olyan hajszál lehet minden nap kihullásközeli állapotban. Ez természetesen rengetegnek tűnhet, de általában csak 50-100 hajszálat veszítünk el naponta, ami egyáltalán nem aggodalomra okot adó mennyiség. A hajhullás a legtöbb esetben (és bizonyos mértékig) tehát teljesen normális folyamat, de előfordulhat, hogy kórossá válik. Ilyenkor a megszokottnál jóval több hajszálat veszítünk el egyszerre.
A mintázatot követő hajhullás oka, kialakulása több tényezőtől függ. Rendkívül nagy szerepe van a genetikának, azon belül is a férfi felmenőknek. Szintén nagy szerepe van a hormonális hatásoknak, elsősorban férfi hormonoknak. A hölgyek esetében jóval kevesebbet tudunk az elváltozás kialakulásának okairól, de a feltételezések szerint ugyanezekre a tényezőkre vezethető vissza a hajhullás és a kopaszodás.
Epidemiológia
Az androgén alopécia a hajhullás, kopaszodás egyik leggyakoribb, legismertebb formája, mely világszerte több százmillió embert érint. Ha a kopaszodásról, kopaszságról beszélünk a hétköznapokban, akkor tulajdonképpen az androgén alopeciára gondolunk.
Az androgén típusú hajhullás és kopaszodás gyakoribb és súlyosabb (vagyis „látványosabb”) a férfiaknál, mint a nőknél, és a két nem esetében a hajhullás és kopaszodás mintázata is eltéréseket mutat.
A kopaszodás és hajhullás gyakorisága az életkorral együtt nő, vagyis bár a pubertás után bármikor megkezdődhet a folyamat, az 50 év feletti férfiaknál az érintettek aránya 50-60%, míg a 70 év felettieknél akár 80 százalék is lehet. A fiatalabb korosztályokba tartozó hölgyeknél az androgén alopécia aránya 10% körül van, a 70 év felettieknek pedig nagyjából 35 százaléka érintett valamilyen mértékben.
Kit érinthet az androgén hajhullás és a kopaszodás?
Az androgén alopécia kialakulása rendkívüli mértékben függ a genetikai örökségtől: ha valaki családjában jellemző a férfiak kopaszodása, akkor nagyon valószínű, hogy idővel nála is jelentkezik majd a hajhullás.
Nők esetében az androgén típusú hajhullás és kopaszodás gyakran kísér hormonális eredetű problémák, például policisztás ovárium szindrómát (PCOS-t).
Hajhullás és kopaszodás oka, tünetei, kezelése – olvasson tovább!
A férfi és női típusú hajhullás tünetei és jelei
Az androgén alopécia egyik legfontosabb jellemzője, hogy a hajhullás és kopaszodás az esetek legnagyobb részében jól meghatározható mintázatot követ, az alopécia a hajas fejbőr bizonyos részeit érinti a legerősebben.
A férfi típusú hajhullás leginkább a hajas fejbőr homlokhoz közeli részét (gyakran jellegzetes, kétoldali háromszög alakban) és a fejtetőt érinti. A halánték, illetve a tarkóhoz, a nyakszirthez közeli területeken kevésbé jellemző a kopaszodás.
A női típusú hajhullás ezzel szemben az egész fejtetőt érinti, és diffúz hajhullással, a haj ritkulásával jár együtt. A hajvonal nem változik.
Az androgén alopécia osztályozása
Az androgén alopécia, a kopaszodás súlyosságát általában különböző skálák segítségével állapítják meg. Sok szakember azonban úgy véli, ezek a skálák kevésbé megbízhatóak, elsősorban azok viszonylagos szubjektivitása miatt.
Férfiak esetében a leggyakrabban a Hamilton-Norwood skálát használják, mely a kopaszodás hét szintjét különbözteti meg. Az I. stádiumban szinte alig észrevehető a haj homlokhoz közeli részének ritkulása, míg a VII. stádiumra a fejtető teljes kopaszsága a jellemző. Nők esetében a hárompontos Ludwig-skálát, az ötpontos Sinclair-skálát vagy a nyolcpontos Savin-skálát (ún. karácsonyfa-mintázat esetén) használják. A legelterjedtebb Ludwig- skálánál az I. stádiumban már észrevehetően ritkul a fejtetőn a haj, a II. stádiumban a fejbőr is jól látható, a III. stádiumban pedig akár a teljes kopaszság is előfordulhat.
Az androgén alopécia diagnosztizálása
A mintázatot követő hajhullás a laikusok számára is könnyen felismerhető, megállapítása általában a klinikai tünetek alapján történik, de mivel rendkívül elterjedt elváltozásról van szó, sokan nem is tekintik olyan problémának, mellyel orvoshoz kellene fordulni.
Amennyiben más betegség esélye is felmerül, a fejbőrt és a hajszálakat is alapos vizsgálatnak vethetik alá (a fejbőrön például hegesedése, gyulladásra, seborrherás dermatitiszre, allergiára vagy fertőző betegségre utaló jeleket kereshetnek.
Hajhullás (telogén effluvium) oka, tünetei és kezelése – kattintson tovább!
A hajhullás mértékének megállapításához „hajhúzásos tesztet” (ún. Saboraud-manővert) is elvégezhetnek. A vizsgálatot megelőzően legalább 24 órával nem szabad hajat mosni. A vizsgálatot végző a hajba „fúrja” az ujjait (tehát nem a haj végénél, hanem a fejbőrnél húzza meg a hajszálakat), és 50-60 hajszálat fog a hüvelyk-, a mutató- és a gyűrűs ujja közé. A hajszálakat határozottan, de nem fokozott erővel meghúzza. Egészséges fejbőr és hajszálak esetén csak a telogén szakaszban lévő, vagyis már egyébként is kihullásközeli állapotban lévő hajszálak maradnak az ujjai között, ez nagyjából a hajszálak 10 százalékát jelenti. Ha ennél többet tud kihúzni, a teszt pozitívnak tekinthető és megállapítható a fokozott hajhullás. A hajhúzásos tesztet a hajas fejbőr legalább három részén (a homlokhoz közel, a halántéknál és a nyakszirthez közel) kell elvégezni. Mintázatot követő alopécia esetén a hajhúzásos teszt a homloki-fejtetői részen pozitív, a tarkóhoz, illetve a halántékhoz közeli területeken negatív.
Bizonyos esetekben, pl. a nőknél fontosak lehetnek az endokrinológiai, nőgyógyászati vizsgálatok is, mert a hajhullás és a kopaszodás a hormonális egyensúly zavaraira is utalhat.
Orvosnál az androgén hajhullással
Segítheti a pontos diagnózist és a megfelelő terápia megválasztását, ha megosztjuk az orvosunkkal:
- Mennyire jellemző a kopaszodás, hajhullás a családunkban, elsősorban a közeli férfi családtagok között?
- Megfigyelhető-e a hajhullásban „hullámzás”, vagyis vannak-e olyan időszakok, amikor felgyorsul ennek mértéke, vagy folyamatos, lassú a probléma progressziója?
- A hajhulláson kívül vannak-e más bőrgyógyászati tüneteink? Érintett esetleg a köröm, a bőr (pl. vannak-e pattanásaink)?
- A hajhullás csak a hajas fejbőrt érinti, vagy másutt is észrevettük a szőrzet ritkulását (ideértve a szemöldököt, szempillát is)?
- Van-e valamilyen ismert, krónikus bőrbetegségünk?
- Van-e ismert pajzsmirigybetegségünk?
- Diagnosztizáltak-e nálunk a tünetek jelentkezése előtti 3-6 hónapban valamilyen fertőző betegséget?
- Volt-e a tünetek jelentkezése előtti 3-12 hónapban műtétünk, orvosi beavatkozásunk (beleértve a kemoterápiás, ill. a sugárterápiás kezelést is)?
- Milyen gyógyszereket szedünk rendszeresen?
- Kezdtünk-e új gyógyszert szedni a tünetek jelentkezése előtti 3-12 hónapban?
- Követtünk-e valamilyen speciális étrendet a tünetek jelentkezése előtti 6-12 hónapban? Szabadultunk-e meg nagyobb túlsúlytól ebben az időszakban?
- Hölgyek esetében van-e valamilyen ismert hormonális problémánk, menstruációs zavarunk, nőgyógyászati betegségünk, esetleg felmerült-e korábban ennek a gyanúja?
- Szedünk-e fogamzásgátló tablettát?
- Volt-e valamilyen a hajat, hajas fejbőrt érintő kozmetikai vagy fodrászati kezelésünk a tünetek jelentkezése előtti 6 hónapban?
A férfi és női típusú hajhullás lefolyása és kimenetele
Az androgén alopécia lassú, fokozatosan romló elváltozás, mely általában jól meghatározott mintázatot és progressziót követ. Férfiak esetében először a homlokhoz közeli hajas fejbőrön kezd el hullani a haj, kétoldalt, jellegzetes háromszög alakban. A haj teljes elvesztése a haj vonalának fokozatos „hátrébb húzódásával” jár együtt. Később ezt a fejtetőn található kopaszodás követi: először csak egy kisebb foltban tűnnek el teljesen a hajszálak, majd ez a kopasz terület egyre nagyobb és nagyobb kiterjedésű lesz. Nagyon gyakori, hogy a két területen párhuzamos a kopaszodás. Az idő előrehaladtával a két terület „összeérhet”, és a legelőrehaladottabb esetekben szinte az egész homlok-fejtető terület teljesen kopasszá válik. A halántékhoz közeli, fül feletti, illetve a tarkói-nyakszirti rész nagyon ritkán érintett, és itt még a legelőrehaladottabb alopécia esetén is megmaradhat a haj.
A női típusú androgén alopéciára a fejtetőt borító haj diffúz ritkulása, elvékonyodása jellemző, általában úgy, hogy a haj vonala a homlokhoz közel megmarad. A hölgyeknél nem jellemző az, mint az uraknál, vagyis hogy jól körülhatárolható kopasz foltok látszódnak a fejbőrön. Szintén a nőknél figyelhető meg az ún. karácsonyfa-mintázat, melynél a hajhullás és kopaszodás a haj középső választékánál indul meg, és onnan halad kétfelé, a halántékok irányába.
Az elváltozás progressziója enyhe mértékű vagy közepes androgén alopécia esetén némileg lassítható, de teljesen visszafordítani azt nem lehet.
Veszélyhelyzet androgén hajhullás esetén
A mintázatot követő kopaszodás és hajhullás lassú progressziójú betegség, közvetlen egészségi panaszokat nem okoz, így olyan problémákat sem, melyek az életet veszélyeztetik és azonnali orvosi beavatkozást tesznek szükségessé.
Az androgén hajhullás és kopaszodás lehetséges szövődményei
A mintázatot követő, androgén hajhullás esetleges szövődményei elsősorban a pszichés egészséget érinthetik. A hajhullás, kopaszodás mértékétől függetlenül az elváltozás komoly hatással lehet az önértékelésre, az önbizalomra, a párkapcsolatokra egyaránt.
Előrehaladott stádiumú, nagy felületet érintő androgén alopécia esetén nem védi haj a fejbőrt a káros napsugárzástól, ezért a fejbőrön kialakuló rosszindulatú bőrdaganatok rizikója is megnő (főleg, hogy sokan elfeledkeznek ennek a területnek a fényvédelméről). Androgén hajhullással, kopaszodással élőknél éppen ezért fontos a rendszeres bőrgyógyászati szűrővizsgálat.
A férfi és női típusú hajhullás kezelési lehetőségei
A mintázatot követő hajhullás és kopaszodás kezelése természetesen mindig egyénre szabottan történik. Nagyon fontos, hogy az érintett tisztában legyen azokkal a mellékhatásokkal, melyek az egyes terápiás módszereket kísérik, és ezek ismeretében mérlegelve, a kezelőorvossal közösen hozza meg a döntést.
Az androgén alopécia az elváltozás korai stádiumaiban, enyhe vagy közepes mértékű hajhullás és kopaszodás esetén lassítható. A klinikai bizonyítékok alapján a minoxidil hatóanyagú termékek helyi alkalmazása a leghatékonyabb. A minoxidilt tartalmazó termékek növelik a haj sűrűségét és a hajszálak vastagságát. Érdemes azonban tisztában lenni azzal, hogy a kezelés abbahagyásával a hajhullás is visszatér (sőt akár fokozódhat is), és ha a minoxidil más testfelületre, például az arcra kerül, ott fokozott szőrnövekedést okozhat.
Férfiak esetében kezelés finaszterid hatóanyagú, a férfi hormonok termelődésére ható, szájon át szedhető gyógyszerrel is történhet, ennek azonban számos mellékhatása van, a libidó csökkenésétől a merevedési zavarokon át a hangulatingadozásokig és a depresszióig. A gyógyszert folyamatosan kell szedni, abbahagyása esetén a kopaszodás visszatérhet, fokozódhat.
Nők esetében szintén a hormonális rendszerre ható gyógyszerrel lehet az androgén hajhullást kezelni. Ezen gyógyszerek közé tartoznak az orális, szájon át szedhető fogamzásgátló tabletták is.
Az androgén alopécia bizonyos esetekben műtéti úton, hajátültetéssel (hajbeültetéssel), fejbőr-redukcióval, esetleg a két eljárás kombinációjával is kezelhető. Ezek a beavatkozások az elváltozás progressziójára nincsenek hatással, tehát idővel a műtétek ellenére is folytatódhat vagy fokozódhat a kopaszodás.
Természetesen, androgén hajhullás és kopaszodás esetén is van lehetőség „tüneti” kezelésre, átmeneti vagy tartós hajpótlásra. Ez történhet részleges vagy teljes parókák, póthajak segítségével, esetleg hajhosszabbítással. Előfordulhat az is, hogy valaki éppen a másik irányba indul el a hajhullás és kopaszodás kezelésénél, és minél rövidebbre nyíratja a haját, esetleg teljesen le is borotválja a fejbőrét. Ezen módszereknek az alkalmazása egyéni preferenciáktól, döntésektől függ, az egészségre egyiknek sincs hatása.
Mivel a mintázatot követő hajhullás és kopaszodás időnként komoly lelki terhet is jelent, hatással lehet a szociális kapcsolatokra, az önértékelésre, az önbizalomra és a testképre, időnként pszichológus vagy pszichiáter szakembert is érdemes bevonni a terápiába.
Megelőzhető a kopaszodás?
Az androgén alopécia kialakulásában nagyon nagy szerepet játszik két olyan tényező, melyeket nem tudunk megváltoztatni (a genetikai örökségünk és az életkor), a problémát nem igazán tudjuk megelőzni. Hölgyek esetében, mivel az androgén alopécia részben a hormonális egyensúly zavaraira vezethető vissza, a rendszeres nőgyógyászati vizsgálatokon való részvétel közvetetten befolyásolhatja a hajhullás megelőzését (pl. a hormonális rendszer egyensúlyzavarainak időben történő felismerésével).
Mit tehetünk otthon kopaszodás esetén?
Számtalan olyan módszer, étrend-kiegészítő, tipp és tanács elérhető, melyek azt állítják, hogy a segítségükkel megállítható vagy akár vissza is fordítható az androgén hajhullás. Ezek közé tartozik például a koffeines fejbőrápolás, a mezoterápia vagy a rendszeres fejmasszázs. Ezek hatékonysága azonban klinikailag nem igazolt. Az alternatív vagy házi módszerek, ha a hajhullást és kopaszodást nem is akadályozzák meg vagy fordítják vissza, abban a segítségünkre lehetnek, hogy a megmaradó hajszálak és a fejbőr egészségesebbek, erősebbek legyenek.
- Táplálkozzunk egészségesen, kiegyensúlyozottan! Rendszeresen szerepeljen az étrendünkben például probiotikumokat tartalmazó joghurt vagy savanyú káposzta, zöld leveles zöldségek, bogyós gyümölcsök és olajos magvak.
- Segíthetnek a haj és a fejbőr egészségének megőrzésében a cinket, a vasat és a B-vitaminokat tartalmazó ételek.
- Javíthatja a fejbőr vérkeringését és fokozhatja a haj növekedését a rendszeres fejbőrmasszázs, illetve az illóolajos bedörzsölés. Az illóolajok közül a levendulát, a rozmaringot, a kakukkfüvet és a gerániumot ajánlják. Ügyeljünk arra, hogy illóolajokat mindig csak vivő- vagy alapolajba (pl. jojoba-, édesmandula-, kókusz- vagy szőlőmagolajba) keverve tegyük a bőrre, és az alkalmazásukat azonnal függesszük fel, ha irritációt tapasztalunk!
- Válasszuk meg körültekintően, hogy hogyan formázzuk a frizuránkat, milyen termékeket használunk hajápoláshoz és milyen hajviseletet részesítünk előnyben. A túlságosan szoros hajfonatok, kontyok fokozott terhelést jelenthetnek az egyébként is igénybe vett hajszálaknak. Egy jó frizura akár még a ritkás hajat is ellensúlyozhatja.
- Egy 2002-es kutatás eredményei szerint a hagymalével történő, naponta kétszeri bedörzsölés szignifikánsan javította a kopaszodással (pontosabban annak egyik típusával) küzdő betegek állapotát, és már két hét után észrevehető volt a haj növekedésének megindulása. A vizsgálat során a nyers hagymát megtisztították, apróra vágták, majd turmixgépben pépesítették, és ezt kenték az érintett területekre.
GYAKORI KÉRDÉSEK A HAJHULLÁSSAL, KOPASZODÁSSAL KAPCSOLATBAN
Igaz, hogy akinek kopasz az apja, apai nagyapja, az maga is korán kopaszodni fog?
Az valóban igaz, hogy a kopaszodás és a genetikai örökségünk között szoros az összefüggés, de nem kizárólag a férfiági felmenőktől függ. Az anyai géneknek legalább akkora szerepe van a kopaszodásban, mint az apaiaknak! Akkor a legnagyobb az esély a kopaszodásra, ha mindkét szülő hordoz a kopaszodás rizikóját növelő géneket.
Súlyos problémát jelez, ha valaki korán kezd el kopaszodni?
Egyénenként változó, hogy mikor kezd el valaki kopaszodni, és ez elsősorban a genetikától függ. Természetesen igaz, hogy minél idősebbek vagyunk, annál valószínűbb, hogy lassan elveszítjük a hajszálaink jó részét, de a kopaszodás tulajdonképpen bármely életkorban megkezdődhet. Általában az sem jelez semmilyen komoly problémát, ha valaki 20-30 éves korában kezd kopaszodni. Nem árt azonban szakorvoshoz fordulni a kopaszodással, hajhullással, mert ez a jelenség időnként súlyosabb betegségek kísérő tünete is lehet.
8 dolog, ami hajhullást okozhat – olvasson tovább!
Kopaszodást okozhat a túl gyakori hajmosás?
A kopaszodás főként genetikailag meghatározott folyamat, a hajápolási szokásoknak kevésbé van szerepe ebben, különösen a férfiak esetén. Az alopéciának ugyanakkor több különböző típusa van, és ezek közül néhány kialakulásának a rizikóját növelhetik a nem megfelelő hajápolási szokások vagy a rosszul megválasztott frizura. Arról sem szabad elfeledkezni, hogy a hajápolási szokásaik és az azokhoz használt termékek hatással lehetnek a hajszálak, a hajhagymák vagy a fejbőr egészségére (pl. töredezetté vagy túlságosan szárazzá tehetik a hajat, esetleg allergiás reakciókat válthatnak ki).
Összefügg a kopaszodás az intelligenciával, a személyiséggel, a szexuális teljesítőképességgel, esetleg azzal, hogy mennyire életerős vagy éppen beteges valaki?
Számos olyan elterjedt vélekedés van, melyek szerint a kopasz férfiakra jellemzőbbek bizonyos személyiségvonások, vagy melyek azt állítják, hogy a kopaszodás szoros összefüggést mutat a szellemi képességekkel, vagy éppen a szexuális aktivitással és teljesítőképességgel. Ráadásul, egy-egy állítást gyakran teljesen ellentétes összefüggésben is hallhatunk: van például, aki szerint a kopaszság a rosszindulatú, számító és kevésbé intelligens férfiakra jellemző, mások viszont úgy vélik, hogy a kopasz urak éppen hogy erkölcsösebbek és szellemileg is fölényben vannak dús hajkoronával rendelkező társaikhoz képest. Ezeknek a kijelentéseknek természetesen semmi alapja nincs. A kopaszodást legnagyobb mértékben a genetikai örökségünk határozza meg, és az életmódnak (étrendnek, stressznek, testmozgásnak) csak viszonylag kis hatása van rá. A személyiség vagy a kognitív képességek nem befolyásolják, hogy valaki kopaszodni fog-e vagy sem.
Források:
Medscape https://emedicine.medscape.com/article/1070167-overview
Medicinenet https://www.medicinenet.com/female_hair_loss_pictures_slideshow/article.htm
Healthline https://www.healthline.com/health/why-do-men-go-bald
Dermatology (Elsevier, 2018.), szerk: Jean L. Bolognia, Julie V. Schaffer, Lorenzo Cerroni
Fitzpatrick's Dermatology (McGraw-Hill, 2019.), szerk.: Sewon Kang, Masayuki Amagai, Anna L. Bruckner, Alexander H. Enk, David J. Margolis, Amy J. McMichael, Jeffrey S. Orringer
Andrew's Diseases of the Skin (Elsevier, 2020.), szerk.: William D. James, Dirk M. Elston, James R. Treat, Misha A. Rosenbach, Isaac M. Neuhaus
Hair and Scalp Diseases (Informa, 2008.), szerk.: Amy J. McMichael, Maria K. Hordinsky
Jerry Shapiro: Hair Loss: Principles of Diagnosis and Management of Alopecia (Martin Dunitz, 2002.)
Konstantinos Anastassakis: Androgenetic Alopecia From A to Z (Springer, 2014.)
