HŐGUTA (NAPSZÚRÁS) T67.0 ICD-11: NF01.0
Hőguta, napszúrás: tünetei, jelei, megelőzése és kezelése
A hőguta az extrém magas külső hőmérséklet miatt kialakuló, a szervezet túlhevülésével járó, életveszélyes tünetegyüttes. Azonnali orvosi ellátást igényel!
A hőguta oka és kialakulása
A szervezetünk bonyolult szabályozási mechanizmusoknak köszönhetően tartja fenn a megfelelő, 36-38 C-fokos testhőmérsékletet, vagyis megakadályozza, hogy túlságosan lehűljünk vagy éppen túlmelegedjünk. Mindkét szélsőség ugyanis nemcsak komolyan károsíthatja a szerveinket, de akár az életünket is veszélyeztetheti. A „normális” testhőmérséklet a testünk „maghőmérséklete”, a végtagok hőmérsékletétől többé-kevésbé független, és számos tényezőtől függ, többek között az egyéni jellegzetességektől, a napszaktól, hölgyek esetén a menstruációs ciklustól is.
Ha a külső hőmérséklet magas, például hőség, kánikula van, a szervezetünk többféle módszerrel igyekszik hűteni magát: izzadással vagy a hő „kisugárzásával”. Ha a külső hőmérséklet nagyon magas (35 C-foknál magasabb), a levegő párás, a szervezet már nem képes a belső hőmérsékletet a külvilágba vezetni és az izzadás sem hűti eléggé, bekövetkezik a túlhevülés. A test maghőmérséklete jelentős mértékben megemelkedik, akár a 40 C-fokot is elérheti.
A hőségre adott fiziológiás válaszreakciók között találjuk, hogy:
- a vérerek kitágulnak
- az izzadás fokozódik
- a belső „hőtermelés” csökken
- a szívverés szaporábbá válik
A hőség maga is károsíthatja a sejteket, akut gyulladásos reakciókat indíthat be.
A hőséggel összefüggő problémák többé-kevésbé fokozatosan követik egymást, vagyis, minél jobban megterheli valakinek a szervezetét a meleg (pl. minél többet tartózkodik kánikulában a szabadban anélkül, hogy a teste megfelelő hűtéséről gondoskodna), annál súlyosabbak lesznek a tünetei és annál nagyobb veszélyben van. Érdemes tisztában lenni azonban azzal, hogy a különböző problémák közötti különbségek nem pontosan meghatározottak, nincsenek éles határvonalak, így az sem mindig egyértelmű, hogy mely elnevezéssel mely vészhelyzetet írják le. Ez elsősorban az egyéni tűrőképességtől függ.
Mindannyian egy kicsit eltérően reagálunk a szélsőségekre, van, aki jobban bírja a meleget, mást jobban megvisel az extrém hőmérséklet. Emiatt még az enyhébb tünetekkel járó problémákra is nagyon oda kell figyelni, mert gyorsan orvosi vészhelyzet alakulhat ki!
A hőguta típusai
A kiváltó ok alapján a hőguta két típusát különböztethetjük meg: a passzív és a kimerüléses hőgutát. Mindkettőnél nagy szerepe van az extrém magas külső, környezeti hőmérsékletnek, de az elsőnél a szervezet hőszabályozó mechanizmusai sem működnek megfelelően, míg a másodiknál a nagy fizikai igénybevétel a szervezet saját hőtermelésének fokozódásával jár együtt. Jellegzetességei miatt a passzív hőguta a gyakoribb, a kimerüléses hőguta sokkal ritkább esetben fordul elő.
Kánikula idején erre figyeljenek a szívbetegek >>
A passzív hőguta jellemzően az időseknél, kisbabáknál, krónikus betegeknél, magatehetetlen személyeknél alakul ki. A leggyakoribb hőségriadók idején, kánikulai napokon. A kimerüléses hőguta a leggyakrabban rendkívüli fizikai igénybevétel esetén alakul ki, például sportolóknál, és meglepő módon az év bármely szakaszában előfordulhat, nem kizárólag kánikulában (bár természetesen ilyenkor a legnagyobb a kockázata). A passzív hőguta hosszabb idő alatt alakul ki, míg a kimerüléses hőguta gyakran már a kimerítő fizikai igénybevétel első egy-két órájában bekövetkezik.
A passzív és a kimerüléses hőguta tüneteiben is lehetnek különbségek, például az előbbi esetében nem jellemző az izzadás, míg a kimerülésesnél igen. A laborvizsgálatok is eltérő eredményeket mutathatnak, és a szervi károsodás aránya is különbözik, pl. a kimerüléses hőgutánál sokkal nagyobb a veseelégtelenség rizikója.
Hőguta vagy napszúrás?
A hőguta és a napszúrás rendkívül közel állnak egymáshoz, hasonlóan veszélyesek, kezelésük és a megelőzésük is szinte azonos. Van, aki szinonimaként kezeli őket, mások viszont különbséget tesznek közöttük, és az is előfordulhat, hogy a napszúrás csak egy „lépés” a hőgutához vezető úton, a hőgutát közvetlenül megelőző állapotnak is tekinthető.
Egyes szakértők szerint a napszúrás oka a fejet érő erős napsütés, melynek hatására a koponyacsont alatt található, érzékeny agyhártya túlhevül, irritált lesz – tulajdonképpen begyullad –, és ez akár idegrendszeri tünetekkel is együtt járhat. Hőguta ezzel szemben akkor is kialakulhat, ha valaki nem tartózkodott közvetlenül az erős napsütésben, „csak” az extrém hőség viselte meg a szervezetét.
Epidemiológia
Mivel a hőséggel összefüggő panaszok széles spektrumon helyezkedhetnek el, a múló kellemetlenségtől az életveszélyes állapotokig, nehéz pontosan megbecsülni, hogy évente hány embert érintenek ezek. Nagyon sokszor ugyanis a panaszok enyhék és viszonylag gyorsan el is múlnak, anélkül, hogy orvosi ellátásra szorulna az érintett.
A becslések szerint a hőséggel összefüggő panaszok egyforma mértékben érintik a férfiakat és a nőket, és bármely korosztály tagjainál jelentkezhetnek. Érdemes azonban megjegyezni, hogy a nők általában rosszabbul viselik a fizikai megerőltetést a hőségben.
A hőséggel összefüggő betegségek a nyári hónapokban a leggyakoribbak. Az egyre szélsőségesebb időjárás, a hőhullámok, a forró és száraz nyarak miatt nemcsak a hőséggel összefüggő panaszok száma nőtt meg az elmúlt években, de ezzel együtt sajnos a kánikula okozta halálozások aránya is.
Kinél a legnagyobb a hőguta és a napszúrás rizikója?
Fokozott veszélynek vannak kitéve az 5 éven aluli kisgyermekek (különösen a csecsemők) és az idősebb, 65 év feletti korosztályba tartozók. Ők egyrészt kevésbé tudják még szabályozni a saját hőháztartásukat, másrészt a szervezet hűtésének külső eszközeit is nehezebben képesek alkalmazni egyedül (pl. kevesebb folyadékot fogyasztanak, nehezebben vagy nem tudnak árnyékba menni stb).
Nagyobb veszélyben vannak azok, akik a hőségben fokozott fizikai igénybevételnek vannak kitéve. Így a kültéri, fizikai munkát végzők, de a sportolók is. Különösen azoknál kell odafigyelni az esetleges tünetekre, akik fokozatosság és akklimatizálódás nélkül kezdik terhelni a szervezetüket, például csak a hétvégén végeznek fokozott fizikai igénybevétellel járó tevékenységeket. Rendkívül fontos tisztában lenni azonban azzal, hogy a magas külső hőmérséklettel összefüggő problémák kialakulásához nem szükséges mindenképpen fizikai megterhelés!
Természetesen, nagyobb a rizikó fizikai megerőltetés során, de ez egyáltalán nem feltétel! Azt is érdemes tudni, hogy a hőséggel összefüggő panaszok nemcsak hirtelen, néhány óra alatt alakulhatnak ki, a hosszabb ideig (több napig) tartó extrém hőmérséklet, kánikula, hőhullám legalább akkora terhet ró a szervezetünkre!
Növelik a hőséggel összefüggő panaszok valószínűségét bizonyos krónikus betegségek, így a vesebetegségek vagy a szív- és érrendszeri panaszok. Természetesen, olyan krónikus egészségügyi panaszokkal küzdők is nagyobb veszélyben vannak, akiknél közvetlenül a hőmérséklet-szabályozó rendszer működése sérült. A túlsúly szintén rizikófokozó tényező.
Az alkohol, bizonyos tudatmódosító szerek, stimulánsok is fokozhatják a hőguta rizikóját, mert ezek befolyásolhatják a szervezetünk hőmérséklet-szabályozó képességét.
A gyógyszerek közül közvetlenül vagy közvetve befolyásolhatják a szervezet hőmérséklet-szabályozó képességét (és így a hőguta vagy más, túlhevüléssel összefüggő problémák rizikóját is növelhetik) például:
- az antihisztaminok
- a vízhajtók
- a hashajtók
- a béta-blokkolók
- az antipszichotikumok, nyugtatók vagy stimulánsok
Ritkábbak a hőséggel összefüggő betegségek azoknál, akik egyébként is melegebb klímájú területen élnek, a szervezetük ugyanis jobban alkalmazkodott a hőséghez (illetve, kulturálisan is hatékonyabban képesek „kezelni” a hőséget). Éppen ezért sokkal jobban ajánlott odafigyelni a hőség okozta betegségekre a nyaralóknak, utazóknak.
A hőguta, napszúrás tünetei
A hőguta, napszúrás lehetséges tünetei között találjuk:
- magas láz (akár 40 C-fokos is lehet)
- megváltozott mentális állapot, zavarodottság, hallucinációk
- megváltozott viselkedés (ingerlékenység, agresszió, szokatlan vagy bizarr viselkedés)
- az izzadás hiánya vagy éppen fokozott, rendkívül erős izzadás
- a bőr forró, száraz tapintatú
- bőrpír
- mozgáskoordinációs zavarok, izomgyengeség, bénulás
- általános gyengeség és rosszullét
- beszédzavarok, nehezen érthető beszéd
- hányinger, hányás
- étvágytalanság
- intenzív szomjúság
- szédülés
- ájulás, eszméletvesztés
- fejfájás
- izomgörcsök
- szapora szívverés
- kapkodó, felületes légzés
- kisgyermekeknél erőtlenség, bágyadtság, aluszékonyság
Hőguta, napszúrás diagnosztizálása
Nincs olyan célzott teszt vagy eljárás, mely kifejezetten a hőguta és napszúrás megállapítására irányulna, a szakemberek általában a tünetek és a körülmények alapján döntenek.
Hőguta és napszúrás gyanúja esetén mindenképpen orvost kell hívni! A szakemberek több tesztet is elvégezhetnek, melyek részben az esetleges szervi károsodások meglétét és mértékét igyekeznek megállapítani. Nagyon fontos emellett annak kizárása, hogy a tünetek hátterében nem áll-e valamilyen más betegség (pl. a központi idegrendszert érintő fertőzés, mérgezés, kábítószer-túladagolás, agyvérzés stb).
Orvosnál a hőgutával, napszúrással
Segítheti a hőguta, napszúrás megállapítását, a megfelelő terápia megválasztását, ha összegyűjtünk néhány információt és ezeket megosztjuk az orvossal.
- Van-e valamilyen krónikus betegsége az érintettnek?
- Szed-e rendszeresen valamilyen gyógyszert az érintett?
- Mennyi időt töltött közvetlenül napon vagy a szabadban az érintett? Volt-e lehetősége arra, hogy hűtse magát, igénybe vette-e ezt vagy sem?
- Nagyjából mennyi folyadékot ivott az érintett?
- Fogyasztott-e alkoholt, esetleg valamilyen tudatmódosító szert az érintett?
Hőguta, napszúrás lefolyása és kimenetele
A hőgutát, napszúrást időnként megelőzheti más, hőséggel összefüggő panasz (pl. ájulás, izomgörcs), de ezek nélkül is jelentkezhet. Akár az is előfordulhat, hogy az egyes problémák több órányi különbséggel, akár egy-két napos eltéréssel követik egymást. Az, hogy mennyi idő alatt alakul ki a hőguta, egyénenként igen eltérő lehet, de meglepően rövid idő, akár néhány óra alatt is végzetesen felhevülhet a szervezet. Gyorsabb a folyamat a fokozottan veszélyben lévő csoportokba tartozóknál, kisbabáknál vagy az időseknél, illetve azoknál, akik nagyobb fizikai igénybevételnek vannak kitéve.
Nehéz pontosan meghatározni, hogy melyek a hőguta, napszúrás első tünetei, ezek ugyanis nagyon gyorsan követhetik egymást (vagy szinte azonnal, egyszerre jelentkeznek). Gyakran csak a testhőmérséklet rendkívüli megemelkedése utal először erre, de korai tünet lehet az izzadás hiánya vagy az ájulás is.
Megfelelő kezelés hiányában a túlhevült szervek egymás után mondhatják fel a szolgálatot, és néhány órán belül bekövetkezhet a halál.
Hőgutából, napszúrásból megfelelő ellátás mellett néhány napon belül fel lehet épülni, de ez természetesen az esetleges belső szervi károsodásoktól is függ. Súlyosabb esetben a teljes gyógyulás akár egy évet is igénybe vehet.
Veszélyhelyzet hőguta, napszúrás esetén
A hőguta és a napszúrás rendkívül súlyos, életveszélyes is lehet, így már ezek gyanúja esetén is orvoshoz kell fordulni! Haladéktalanul kérjünk segítséget,
- ha fejfájást,
- szédülést,
- hányingert vagy hányást,
- viselkedési zavarokat
- vagy zavarodottságot észlelünk!
A hőguta lehetséges szövődményei
A hőguta nagyon súlyos, életveszélyes egészségügyi veszélyhelyzet, mely, ha nem kezelik megfelelően, maradandó károsodásokat vagy halált is okozhat! Károsodhat a máj, a szív, a vese és az idegrendszer is.
Hőguta és napszúrás kezelése
Hőguta gyanúja esetén azonnal orvoshoz kell fordulni, mentőt kell hívni. Emellett haladéktalanul meg kell kezdeni az érintett ápolását, mely elsősorban a szervezet hűtését jelenti. A késlekedéssel csak növeljük a károsodás és a halál rizikóját!
- Az érintettet vigyük hűvös, árnyékos helyre, például egy elsötétített, légkondicionált szobába!
- Távolítsuk el a felesleges, esetleg túl szoros ruhadarabokat.
- A beteget fektessük le, a lábát enyhén polcoljuk fel.
- Az érintett testét igyekezzünk a lehető leggyorsabban lehűteni, pl. jeges borogatással, langyos vizes zuhannyal, fürdővel. A testet hideg vízbe mártott törülközővel vagy szivaccsal többször töröljük át!
- Tegyünk jeges borogatást a combhajlatokba, a hónaljakba.
- A szervezet hűtését „legyezéssel”, a levegő mozgatásával gyorsítsuk: a bőrt permetezzük be langyos vízzel, és irányítsuk a betegre a ventilátort.
A cél, hogy szervezet maghőmérséklete 39 C-fok alá csökkenjen. Ezt több hűtési módszer együttes alkalmazásával igyekezzünk elérni. Nagyon fontos, hogy ne „lőjenek túl a célon” a test hűtésével, mert ha túlságosan lecsökken a testhőmérséklet, a szervezet a hőtermelődés fokozásával (pl. reszketéssel) reagál!
Nincs olyan gyógyszer, mely meggyorsítaná a test lehűtését. Lázcsillapító gyógyszerek alkalmazása felesleges, hiszen bár a hőguta és a láz egyaránt a szervezet alaphőmérsékletének növekedésével jár együtt, ezek fiziológiai háttere teljesen különböző. Ezen gyógyszerek egyenesen károsak lehetnek, például mert tovább roncsolhatják a májat.
Az orvosi ellátás célja hőguta esetén a szervkárosodás visszafordítása, a szervezet megfelelő működésének helyreállítása.
A hőguta és a napszúrás megelőzése
Minden, az extrém magas külső hőmérséklettel összefüggő egészségügyi problémát hasonló módszerekkel előzhetünk meg:
- Ha nyaralni indulunk, lehetőleg tanuljunk meg az adott ország nyelvén is néhány kifejezést (vagy írjuk fel ezeket magunknak), melyek segítségével vészhelyzet esetén megértethetjük magunkat. Írjuk fel az esetleges krónikus panaszainkat és a szedett gyógyszereinket (hatóanyagok feltüntetésével!) is.
- Igyunk elegendő folyadékot! A nagy melegben, fizikai igénybevétel mellett jelentősen megnő a szervezet folyadékigénye! Óránként legalább fél liter vízre is szükségünk lehet!
- Kerüljük az alkoholt és a magas koffeintartalmú italokat.
- A legmelegebb órákban, tűző napon lehetőleg ne tartózkodjunk a szabadban, és a legnagyobb fizikai igénybevételt igénylő tevékenységeket se ezekre az órákra időzítsük.
- Iktassunk be több szünetet napközben, pihenjünk többet, lehetőleg hűvös, elsötétített, légkondicionált szobában.
- Viseljünk világos színű, könnyű, kényelmes, természetes anyagból készült ruházatot és kalapot.
- Naponta többször is zuhanyozzunk le, vagy időről időre öblítsük le a karjainkat, nyakunkat, felsőtestünket langyos vízzel.
- Fokozottan figyeljünk oda a kisbabákra, gyerekekre, idősekre, krónikus betegekre.
- SOHA NE HAGYJUNK ÁLLÓ KOCSIBAN BEZÁRVA KISBABÁT, KISGYEREKET, IDŐS vagy MAGATEHETETLEN EMBERT VAGY KISÁLLATOT! Az autó belseje meglepően rövid időn belül rendkívüli módon felmelegedhet, ez pedig könnyen tragédiával járhat együtt, már néhány órán belül bekövetkezhet a halál.
Mit tehetünk otthon hőguta, napszúrás esetén?
A hőguta és a napszúrás életveszélyes is lehet, így ezek gyanúja esetén azonnal orvoshoz kell fordulni, mentőt kell hívni. Otthoni, házi módszerek a panaszok kezelésére nem minden esetben alkalmasak, csak kiegészíthetik az orvosi kezelést, segíthetnek például megelőzni a súlyosabb panaszokat. A cél (a feljebb ismertetett módszerek segítségével) a szervezet hűtése.
GYAKORI KÉRDÉSEK A HŐGUTÁVAL, NAPSZÚRÁSSAL KAPCSOLATBAN
Van olyan étel vagy ital, melynek segítségével megelőzhető, esetleg kezelhető a hőguta és a napszúrás?
Konkrét élelmiszerek, italok, esetleg vitaminok, ásványi anyagok nem segítenek közvetlenül a hőguta és a napszúrás elleni küzdelemben, de néhány táplálkozási szabály betartásával csökkenthetjük a hőséggel összefüggő panaszok kialakulásának a rizikóját. Elsősorban a folyadékbevitelre kell odafigyelni: a kánikulában sokkal több folyadékra van szükségünk, mint egyébként! Ezt azonban nemcsak ivással biztosíthatjuk a szervezetünknek, hanem magas folyadéktartalmú ételekkel (pl. levesekkel), zöldségekkel, gyümölcsökkel is. Az alkoholt tartalmazó, illetve a magas koffeintartalmú italok (ide tartoznak az energiaitalok is) azonban nem javasoltak hőség idején, mert hatással lehetnek a szervezet hőszabályozási mechanizmusaira.
Lehet a hőguta, napszúrás tünete a fájdalom?
Ez egyénenként és esetenként nagyon változó. A hőgutának, napszúrásnak lehetséges tünete például a fejfájás vagy a fájdalmas izomgörcs. Ugyanakkor, a legsúlyosabb esetekben, melyeknél például eszméletvesztés vagy megváltozott tudatállapot is előfordulhat, a beteg szinte nem is érzékeli a fájdalmakat.
Vannak-e bőrtünetei a hőgutának, napszúrásnak?
A kiütések nem jellemzőek a hőgutára, de természetesen vannak olyan, a meleggel összefüggő problémák, melyek bőrtüneteket okozhatnak. Ezek közé tartozik például a melegkiütés (miliaria) vagy a napallergia. Hőguta, napszúrás esetén általában csak a bőr kipirulása észrevehető, a bőr gyakran meleg és száraz tapintatú.
Források:
CDC https://www.cdc.gov/niosh/topics/heatstress/heatrelillness.html
Medscape https://emedicine.medscape.com/article/166320-overview
WebMD https://www.webmd.com/a-to-z-guides/heat-stroke-symptoms-and-treatment
eMedicineHealth https://www.emedicinehealth.com/heat_stroke/article_em.htm
Mayo Clinic https://www.mayoclinic.org/diseases-conditions/heat-stroke/symptoms-causes/syc-20353581
Tintinalli's Emergency Medicine (McGraw-Hill, 2011.), szerk.: Judith E. Tintinalli
Harrison's Principles of Internal Medicine (McGraw-Hill, 2018.), szerk.: J. Larry Jameson, Dennis L. Kasper, Dan L. Longo, Anthony S. Fauci, Stephen L. Hauser, Joseph Loscalzo
