Méhen kívüli terhesség

Életveszélyes kórkép, amit az okoz, hogy a megtermékenyített petesejt nem a méh üregében ágyazódik be és indul fejlődésnek, hanem a méhen kívül, a hasüregben.

A méhen kívüli terhesség előfordulása

Gyakorisága az összes terhességre nézve kb. 1%-os és emelkedő tendenciát mutat. Ennek oka egyrészt a mesterséges megtermékenyítések növekvő száma, illetve a petevezeték gyulladása, másrészt az, hogy az egyre fejlettebb diagnosztikus eljárásokkal jobb a méhen kívüli terhességek felismerésének aránya.

A méhen kívüli terhesség okai

Mivel a megtermékenyítés a méhkürtben történik, ezért a megtermékenyített petesejtnek le kell vándorolni a méhbe. Ha ez a folyamat gátolt, vagy zavart szenved, akkor kedvezőtlen helyen történhet meg a beágyazódás. Gátló illetve zavaró tényezők:

- a petevezeték vékonysága, gyenge perisztaltikája, fejlődési rendellenességei;

- korábbi gyulladás következtében kialakult hegesedés, összetapadás;

- a petevezeték környezetében lévő endometriózis (rendellenes előfordulású méhnyálkahártya), a petevezetéket nyomó ciszták, daganatok (myomagöb);

- mesterséges megtermékenyítés során bejuttatott számos megtermékenyített petesejt;

- sikertelen petevezeték-lekötés, illetve a termékenységet helyreállító, úgynevezett refertilizációs beavatkozások;

- korábban előfordult méhen kívüli terhesség.

A méhen kívüli terhesség tünetei

A tünetek a beágyazódás helyétől függenek. Leggyakoribb a méhkürti beágyazódás, amely járhat kürtvetéléssel, kürtrepedéssel, vagy tünetmentes felszívódással. Kezdetben a terhesség gyanújelei (hányinger, hányás, émelygés) és valószínűségi (menzesz kimaradása, duzzadt, érzékeny emlők) jelentkeznek. A terhességi teszt általában pozitív. A kürtvetélés 8-12 hét után következik be, kifejezett hasi fájdalommal, fokozatosan romló állapottal jár. Egyes esetekben azonban nem okoz jelentős panaszokat a kürtvetélés, ilyenkor a folyamat krónikussá válhat, és kiterjedt összenövéseket okozhat a kismedencében.

Kürtrepedés esetén azonnal jelentős ütőeres vérzés indul meg, ami miatt rövid idő alatt heves hasi fájdalom jelentkezik, sokkos állapot fejlődhet ki, majd a beteg elájul.

Tünetmentes felszívódás esetén, a méhen kívüli terhesség csak ultrahangvizsgálattal észlelhető, és mindössze kisebb összenövéseket okoz.

Ritkább beágyazódási helyek közé tartozik a petevezetéknek a méh izomfalában futó szakasza, a petefészek, a hasűri terhesség, valamint a méhen kívüli és normál terhesség együttes (szimultán) előfordulása. Irodalmi ritkaságként leírtak már a lépbe, illetve a májba beágyazódott, megtermékenyített petesejtet is.

A méhen kívüli terhesség diagnózisa

- fontos a klinikai tünetek értékelése: vérzéskimaradást követő rendellenes vérzés, alhasi fájdalom és a nőgyógyászati tapintási lelet;

- laboratóriumi vizsgálat során a vér béta-humán choriogonadotropin (hCG) szintje kétnaponta megduplázódik normál terhességben – méhen kívüli terhességben a méhlepény kevesebb hCG-t termel (

- hüvelyen keresztül végzett nőgyógyászati ultrahangvizsgálattal tisztázható, hogy van-e a méhen belül terhesség;

- Színkódolt-Doppler ultrahangvizsgálattal kimutatható a beágyazódás helyére utaló szöveti véráramlás

- a Douglas üreg (a medence legalacsonyabban lévő pontja) hüvelyen keresztüli megszúrásával tisztázható, hogy van-e vér a hasüregben

A méhen kívüli terhesség terápiája

A méhen kívüli terhesség kezelése kizárólag kórházi körülmények között lehetséges a vérzésveszély miatt.

A választandó kezelési mód az állapot előrehaladottságától és a beteg állapotától függ. Általában műtéti beavatkozásra van szükség, amely során eltávolítják az érintett petevezetéket, illetve a beágyazódott embriót. Szervkímélő, gyógyszeres kezelési mód az intravénás methotrexát adása 50mg/m2 dózisban, korán felismert méhen kívüli terhesség esetében.

Forrás:

Papp Zoltán: A szülészet-nőgyógyászat tankönyve