Mi az aneurizma? Ezek az okai, típusai és kezelési lehetőségei

Az aneurizma ritka, ám igen veszélyes állapot, ami gyakran tünetmentes, de ha kireped, akkor életveszélyes vérzést is generálhat. Lássuk, mi mindent érdemes róla tudni!

Kevés olyan betegség létezik, mellyel az ember hosszú-hosszú évekig különösebb panasz nélkül együtt él, majd hirtelen, lényegében az egyik pillanatról a másikra óriási gondokat, akár életvesztést is okozhat. Ilyen állapot az aneurizma.

Mi az aneurizma?

Az aneurizma az artéria falának rendellenes tágulata, melyet az érfal gyengülése okoz. Kis méret esetén nem veszélyes, ám ha túl nagyra nő, akkor befolyásolhatja a keringést, vérrögöket okozhat, illetve a legsúlyosabb stádiumban megrepedhet, ami életveszélyes belső vérzéshez is vezethet.

Éppen ezért fontos, hogy időben diagnosztizálják és kezeljék. Azonban érdemes megemlíteni, hogy az aneurizma általában tünetmentes, így gyakran más okból végzett vizsgálat során derül fény a problémára.

Az aneurizmatikus értágulatok az esetek döntő hányadában az artériákon jelentkeznek. Az artériás értágulatok leggyakrabban az aortán alakulnak ki, melyek az összes aneurizmák kb. 80%-át teszik ki. Forrás: shuttertock.com

Az aneurizma lehetséges tünetei

A kis méretű aneurizmák általában nem okoznak különösebb panaszokat, így felfedezésük hosszú hónapokig vagy évekig is eltarthat. Amennyiben megnőnek, úgy már kellemetlen, fájdalmas tüneteket is generálhatnak, ráadásul ekkor megnő a szövődmények fellépésének esélye.

Az alábbi tünetek fordulhatnak elő aneurizma esetén

• hasi pulzálás
• fájdalom a mellkasban, gyomorban, a hátban, fejben
• fáradtság
• köhögés
• kettős látás vagy homályos látás
• rekedtség

A véres köhögés, túlzott izzadás, légszomj, zavartság, sápadt bőr és az ájulás az aneurizma szövődményeire hívhatja fel a figyelmet – ilyenkor mihamarabb forduljon orvoshoz, hiszen megrepedés esetén életveszélyes vérzés is felléphet!

Az aneurizma szövődményei

Ha egy aneurizma megreped, az belső vérzést okozhat - ennek helyétől függően a szakadás életveszélyes is lehet. A nyaki aneurizma gyakran okozhat vérrögöt, amely az agyba kerülve sztrókot provokálhat, akárcsak az agyi aneurizma ruptúrája (ekkor vérzéses stroke keletkezik). Ezen kívül kezeletlen esetben szövődményeként felléphet még epilepszia, szívroham, pangásos szívelégtelenség, veseelégtelenség, érgörcs is.

Az aneurizma típusai

Az aneurizmán belül több típust különböztetünk meg, attól függően, hogy pontosan hol alakult ki a probléma:

• agyi aneurizma
• nyaki artériában kialakuló aneurizma
• aorta aneurizma (mellkasi, hasi)
• koszorúér aneurizma
• viscelaris (hasi szerveket ellátó artéria) aneurizma
• ágyéki aneurizma
• comb aneurizma
• térdhajlat aneurizma

Agyi aneurizma

Az agyi aneurizma az agy véredényében alakul ki. Bár általában nem okoz tüneteket, ám ha van, akkor főleg látászavart, szem mögötti fájdalmat okoz. Ha felszakad, akkor vérzéses stroke léphet fel. Leggyakoribb formája az úgynevezett saccularis (vagy bogyós) aneurizma, melyek olyanok, mint apró, vérrel teli szőlőszemek, amelyek szárral kapcsolódnak az érhez.

Az agyi aneurizma repedésének tünetei a következők lehetnek: súlyos fejfájás, hányinger és hányás, nyaki merevség vagy fájdalom, homályos vagy kettős látás, álmosság, görcsrohamok, pupilla tágulása (jellemzően csak az egyik szemen).

Az agyi aneurizma tünete lehet a fájdalomcsillapítóra nem szűnő kínzó fejfájás. Emiatt ha valakinek szokatlanul erős fejfájása lesz, érdemes lehet ez irányba vizsgálódni, kizárni ennek lehetőségét. Ha az aneurizma a mellkasban, az aortán van, a szívinfarktus tünetei, többek közt az erős mellkasi fájdalmak lehetnek árulkodóak. Forrás: shuttertock.com

Hasi aorta aneurizma

Az aorta az emberi test legnagyobb verőere, mely a szív bal kamrájából lép ki, majd áthalad a mellkason és a hasban ér véget. Az oxigénben gazdag artériás vér szállításáért felel. Aorta aneurizma kialakulhat a mellkasi vagy hasi aortában.

A hasban, ha nagyra nő, úgy erős fájdalmat és pulzáló érzést okozhat. A fájdalom a hátra, az ágyékra és a lábakra is kiterjedhet, valamint nem ritka ekkor a gyakori hányás és szapora pulzusszám sem. Ha felszakad, úgy intenzív, életveszélyes vérzést okozhat.

Mellkasi aorta aneurizma

A mellkasi aorta aneurizma az aorta felső részén, a mellkasban alakul ki. Sok esetben a mellkasi aorta aneurizma nem okoz semmilyen tünetet és véletlenül fedezik fel. Ha van tünete, akkor nyelési nehézség, köhögés, rekedtség, mellkasi fájdalom fordulhat elő. 6 cm-nél nagyobbak esetén nő meg a repedés veszélye. Ruptúra esetén igen erős mellkasi fájdalom, alacsony vérnyomás, nehézlégzés, eszméletvesztés és stroke-ra utaló tünetek jelentkeznek.

Pulmonalis artéria aneurizma

A tüdőartéria (pulmonalis) aneurizmáról akkor beszélünk, ha az aneurizma az egyik tüdőartériában vagy más, a tüdőt vérrel ellátó artériában alakul ki.

Fő tünete a légszomj és a köhögés, ám ha fertőzés okozza, úgy láz és hidegrázás is felléphet.

Az aneurizma rizikófaktorai

• családban előforduló aneurizma
• vasculitis (érgyulladás)
• idősebb életkor
• dohányzás
• magas vérnyomás
• érelmeszesedés
• trauma
• fertőzés (például szifilisz, tuberkolózis)
• daganat
• örökletes érfalgyengeség
• policisztás vesebetegség

Így diagnosztizálható az aneurizma

Ha olyan tünetei vannak, amelyek aneurizmára utalnak, az orvos különböző képalkotó vizsgálatokat végez. Ilyen például a:

• CT vizsgálat
• CT /MRI angiográfia
• Ultrahang

Ezekre akkor is szükség lehet, ha nagyobb az esélye az aneurizma kialakulására (például veleszületett érfalgyengeség).

Az aneurizma kezelése

Az aneurizma kezelése annak helytől, mérettől és a repedéstől függően változik. Előfordulhat, hogy csupán nyomon követésre van szükség, ám az orvos gyógyszeres terápiát (fájdalomcsillapítók, kalcium-csatorna blokkolók, rohamoldó gyógyszerek), illetve műtétet is javasolhat.

Néha az operáció nem lehetséges, vagy nagyobb veszélyt jelent, mint az aneurizma. Ebben az esetben szoros megfigyelés és gyógyszeres kezelés indokolt.

Műtétre abban az esetben van szükség, ha az aneurizma méretéből adódóan túl veszélyes. Az érintett érszakaszt általában eltávolítják, melyet a test más részéből vett érrel helyettesítenek. Ezen kívül bevált eljárás még a sztent beültetése is, melynek során az adott érszakaszt belülről megerősítik egy speciális támasztékkal.

Nagyon fontos minden méretű és típusú aneurizma esetén a dohányzás abbahagyása, a vérnyomás optimalizálása, valamint az egészséges életmódra való törekvés.

Ha 5 cm-nél kisebb az aneurizma, akkor rendszeres kontroll mellett gyógyszeres kezelést írnak elő, melynek célja elsősorban a vérnyomás csökkentésével csökkenteni az érfal feszülését. A gyógyszerek nagymértékben csökkentik az aneurizma megrepedésének valószínűségét, de teljes mértékben sajnos nem tudják kiküszöbölni a kockázatot. Forrás: shuttertock.com

Mik a túlélési esélyek?

Az aneurizma túlélési esélye annak méretétől, elhelyezkedésétől, a beteg életkorától és általános egészségi állapotától függ. A legtöbb esetben azonban több mint 10 évig is el lehet élni az aneurizmával anélkül, hogy bármilyen tünet vagy szövődmény jelentkezne. Amennyiben fény derül az állapotra, úgy megfelelő kezeléssel jelentősen csökkenthető az életveszélyes repedés esélye. A baj azonban az, hogy gyakran pont ez hívja fel a figyelmet a problémára.

Az aneurizmarepedés halálozása sajnos a 30-40%-ot is elérheti.

Ezek növelik meg az aneurizma megrepedésének esélyét

Az aneurizma megrepedésének (ruptúra) kockázata az életkor előrehaladtával növekszik (főleg 50 év felett), ekkor ugyanis az artériák fala gyengül, törékenyebbé válik. Fontos tudni, hogy a dohányzás, a mértéktelen alkoholfogyasztás, valamint a kontrollálatlan magas vérnyomás nemcsak az aneurizmák kialakulásában játszanak fontos szerepet, de azok megrepedésében is.

A szakemberek szerint megnő a ruptúra kockázata akkor is, ha az agyi aneurizma mérete 7 mm-nél, a illetve a hasi aorta aneurizma 5 mm-nél nagyobb. Ilyenkor az orvos az esetek többségében műtétet javasol.

Hogyan előzheti meg az aneurizma kialakulását?

• ne dohányozzon
• szívbarát étrendet kövessen
• kezeltesse magas vérnyomását
• adja le súlyfeleslegét
• rendszeresen mozogjon

Szülés és aneurizma

Aneurizma esetén a legtöbb szülész császármetszést javasol, különösen akkor, az agyban található, ha nagy vagy ha korábban volt szakadása.

Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben, a Facebook-on, az Instagramon vagy a Twitter-en, Tiktok-on is!

<KÖVETKEZŐ CIKK>

Mi a sztrók? Ezek az okai, tünetei és kezelési lehetőségei

A stroke a rokkantság vezető oka világszerte - ez a második vezető halálok. A 2022-ben kiadott Global Stroke Factsheet feltárja, hogy 17 év alatt 50%-kal nőtt a stroke kialakulásának élethosszig tartó kockázata, és a becslések szerint minden negyedik ember élete során agyvérzést szenved el. Forrás: shuttertock.com

Mi a Tünetkereső? Ingyenes tünetellenőrző, ami percek alatt segíthet beazonosítani a problémáját!

Tünetkereső, tünetellenőrző alkalmazás Forrás: EgészségKalauz

EGÉSZSÉGKALAUZ DOSSZIÉ

aneurizmabetegség

Felhasznált irodalom:

"Aneurysms". Society of NeuroInterventional Surgery.

Cronenwett JL, Murphy TF, Zelenock GB, Whitehouse WM, Lindenauer SM, Graham LM, Quint LE, Silver TM, Stanley JC (September 1985). "Actuarial analysis of variables associated with rupture of small abdominal aortic aneurysms".

Kumar V, ed. (2007). Robbins basic pathology (8th ed.). Philadelphia: Saunders/Elsevier.

Baird RJ, Doran ML (August 1964). "The False Aneurysm". Canadian Medical Association Journal.

Norwood MG, Lloyd GM, Moore S, Patel N, Panditi S, Sayers RD (April 2004). "The changing face of femoral artery false aneurysms". European Journal of Vascular and Endovascular Surgery.

"Abdominal Aortic Aneurysms". The Lecturio Medical Concept Library. 16 October 2020.

Kent KC (November 2014). "Clinical practice. Abdominal aortic aneurysms". The New England Journal of Medicine