Mi a sztrók? Ezek az okai, tünetei és kezelési lehetőségei
A stroke a rokkantság vezető oka világszerte - ez a második vezető halálok. A 2022-ben kiadott Global Stroke Factsheet feltárja, hogy 17 év alatt 50%-kal nőtt a stroke kialakulásának élethosszig tartó kockázata, és a becslések szerint minden negyedik ember élete során agyvérzést szenved el.
- 1990 és 2019 között 70%-kal nőtt a stroke incidenciája,
- 43%-kal nőtt a stroke miatti halálozások száma,
- 102%-kal nőtt a stroke prevalenciája és 143%-kal nőtt a rokkantsággal korrigált életévek (DALY) száma.
- Az életkor növekedésével megnő a stroke valószínűsége is, de ez nem kizárólag az idősek betegsége. Ugyanakkor igaz, hogy a szélütés 25%-kal magasabb arányban fordul elő a férfiak, mint a nők körében. A stroke rizikóját egyes betegségek is növelhetik, melyek egy része összefüggésben van az életmóddal is.
Mi a sztrók (stroke)?
A stroke egy tünetegyüttes, amely az agy egyes részeinek 24 óránál tovább fennálló vérellátási zavara által okozott agyműködési zavar. Gyorsan alakul ki, és azonnali sürgősségi ellátást igényel. Mivel az agy rendkívül érzékeny az oxigénhiányra, a stroke tünetei nagyon gyorsan kialakulhatnak. A központi idegrendszer funkciói az agyban csoportosulnak, amely nem rendelkezik oxigéntartalékkal, ezért a stroke tünetei és következményei drámaiak lehetnek. A tünetek hátterében két fő folyamat, a trombózissal járó agyi infarktus és/vagy az erek sérülésével járó agyvérzés állhat.
Az akut agyi érkatasztrófa, a köznapi nyelvben gutaütés, szélütés, sztrók az agy – oxigéndús vérrel való ellátásának (sokszor katasztrofális) lelassulásából (iszkémia) eredő – működészavara, ami a vérellátó erek „atherosclerosis”, vagyis érelmeszesedés okozta eldugulásának, vagy az ezáltal megkeményedett véredényfal megreped(ez)ésének következményeként állhat elő.
A gyors beavatkozás nélkül akár bénuláshoz vagy halálhoz is vezető tünetegyüttesnek két fő fajtáját különböztetjük meg:
- az első – és gyakoribb – az agyat oxigéndús vérrel ellátó véredény eldugulása például trombózis vagy verőér-embolizáció következtében,
- a másik lehetséges ok pedig érfalrepedés okozta vérzés.
Az eltérő okok közötti különbségtételhez szükséges pontos orvosi diagnózis vagy differenciáldiagnózis. Eredményére azonban egy érkatasztrófa tünetei (vagyis mozgás- vagy érzésképtelenség a test egyik oldalán, beszédzavar, értelemzavar, szédülés, látásvesztés stb.) megjelenése esetén nem várhatunk, mert a bénulás vagy a halál elkerülése érdekében minden perc számít.
A betegnek sürgős orvosi beavatkozásra van szüksége, ami 3-4 óránál tovább nem várhat.
A legfontosabb teendő – a beteg nyugalmi helyzetbe tételével egyidejűleg – a mentők értesítése, hogy a beteg a lehető leghamarabb megfelelő kórházi ellátásban részesülhessen.
A hirtelen beállott balesetet, amit a köznapi nyelvben agyszélhűdés, agyinfarktus, agyvérzés néven, vagy angol eredetű szóval (stroke) sztrókként is ismernek, késedelem nélkül kezelni kell, mert ezzel az érkatasztrófa túlélési esélyét javíthatjuk.
Az agyi érkatasztrófa tünetei
Bármennyire meglepő, a stroke legtöbbször délelőttre időzíti csapását. Kimagaslóan sok szélütést észlelnek 8 és 10 óra körül, lényegesen többet, mint az éjjeli órákban. Már a szélütés gyanúja esetén is azonnal mentőt kell hívni, mert a szélütés utáni első órák a túlélés és a maradandó károsodások elkerülése szempontjából kritikusak.
Az akut agyi érkatasztrófa fenyegető tünetei és előjelei lehetnek:
- átmeneti látásvesztés az egyik szemen,
- kettős látás, látótérkiesés,
- beszédmegértési zavarok,
- szóformálási nehézségek (afázia),
- zavartság, szédülés, fejfájás,
- hirtelen fellépő eszméletvesztés.
Ezek a tünetek lehetnek múló jellegűek vagy maradandóak, és együtt vagy külön-külön is előfordulhatnak.
A leggyakoribb panaszok a következő neurológiai hiányosságok, amelyek egyidejűleg és külön-külön is felléphetnek:
- teljesen vagy részlegesen megváltozott szaglás, ízlelés, hallás vagy látás;
- a szemhéj megereszkedése (ptosis) és a szemizmok gyengesége;
- csökkent érzékelés és izomgyengeség az arcon;
- egyensúlyzavarok;
- megváltozott légzés és szívritmus;
- a beszéd megértésének vagy kifejezésének elvesztése (afázia);
- artikulációs nehézségek (dizartria);
- bizonytalan járás;
- nyelési nehézségek (diszfágia);
- megváltozott akaratlagos mozgások (apraxia);
- és látótérzavar.
Végezze el a FAST tesztet, ha stroke-ra gyanakszik
Ha úgy gondolja, hogy valakinél stroke lépett fel, végezze el a következő tesztet:
- F(ace): kérje meg a személyt, hogy mosolyogjon: nézze meg, hogy mosolya szimmetrikus-e vagy az arc egyik oldala legörbül!
- A(rms): kérje meg a személyt, hogy emelje fel mindkét karját: nézze meg, hogy mindkét kezét fel tudja-e emelni!
- S(peach): kérje meg a személyt, hogy ismételjen meg egy egyszerű mondatot. Képes rá? Nem beszél furcsán?
- T(ime): ha ezen jelek bármelyikét látja, azonnal hívja a mentőket!
Mit érez, akinek agyvérzése van?
A stroke egy összefoglaló kategória, az esetek 80-85 százalékában agyi érelzáródás okozza, aminek következtében az adott ér által ellátott agyi terület nem kap elég vért, infarktus, azaz agyi elhalás következik be. A fennmaradó esetekben vérzéses stroke lép fel, azaz egy ér megrepedésének következtében az agyban vérömleny alakul ki, ez utóbbit nevezzük agyvérzésnek. Míg más betegség, például a szívinfarktus esetében elterjedt, hogy szúró mellkasi fájdalom észlelésekor azonnal orvoshoz kell fordulni, a stroke tünetei kevésbé ismertek.
A stroke tünetei
- féloldali végtaggyengeség
- zsibbadás
- száj hirtelen félrehúzódása
- beszédértési, szóformálási nehézségek
- hangképzési problémák
- hirtelen kialakuló látászavar
- zavartság.
Ha az úgy nevezett rokkantsági tünetek közül csak az egyik tünet jelentkezik, 70 százalék az esély rá, hogy heveny agyérkatasztrófáról, azaz stroke-ról van szó.
Diagnózis és vizsgálóeljárások
Az akut agyi érkatasztrófa tünetei – már a beteg megtekintése és fizikális vizsgálata során – nagyon sok fontos információval szolgálhatnak a kezelőorvosnak, hiszen ezek alapján könnyebb behatárolni az agy érintett részét és megállapítani azt, hogy melyik ér záródott el vagy sérült meg. A kezelőorvos ezt követően a beteg részletes testi és szellemi állapotfelmérését végzi el, majd részletes laboratóriumi vizsgálatok és EEG, esetleg MRI-vizsgálat készül.
Az agyat ellátó ereket ultrahang-berendezéssel (Doppler-ultrahang) vizsgálják. A vizsgálat során mérik az erekben a véráram sebességét, illetve mód nyílik az erek belső felszínén létrejött felrakódások („érelmeszesedéses plakk”) vizsgálatára.
A szívüregek, illetve a szívbillentyűk állapotát ultrahangos, echokardiográfiás vizsgálattal mérik fel, amely a mellkason keresztül és szükség szerint a nyelőcsövön keresztül történik, ennek során a billentyűk meszes lerakódásait, záródási rendellenességüket, esetleges szívüregben található rögöket és a szív teljesítményét tudják felmérni.
A keringészavar következtében létrejött agyállomány-sérülés képi megjelenítése számítógépes rétegvizsgálattal (CT), illetve mágneses magrezonanciás (MRI) vizsgálattal lehetséges. Az esetek nagy részében a károsodott terület kimutatható és nagysága jól becsülhető, valamint a kóreredetre (érelzáródásos vagy vérzéses) is fontos információkat nyerhetünk. Ez utóbbi vizsgálat segítségével az agyi nagyerek feltérképezése is elvégezhető (MR angiográfia=katéter nélküli érfestés) Az akut időszak után több esetben az agyerek betegségének további tisztázására digitális angiográfiát (katéter felvezetése perifériás éren keresztül) végeznek.
A sztrók sürgősségi ellátása
Az akut agyi érkatasztrófát (stroke) szenvedett betegeket erre a célra kialakított sztrókosztályon vagy szükség szerint sztrók intenzív osztályon látják el. A betegeknél állandóan ellenőrzik a vérnyomást, a pulzusszámot, a légzésszámot és a folyadék-ion háztartást. A betegek agyi keringésjavító infúziós, illetve agyi infarktus esetében véralvadásgátló kezelésben részesülnek. Néhány esetben sebészi beavatkozással távolítják el a vért, illetve a vérbomlási termékeket, emellett, ha a nyaki nagyereken jött létre súlyos szűkület, ennek megoldása is sebészeti úton lehetséges.
A stroke kezelése a tünetek észlelésétől az akut ellátásig
Az esetek egy részében az akut agyi érkatasztrófa bizonyos előjelekkel jelentkezik, ilyen például rövid, átmeneti agyi működészavar. A már bekövetkezett katasztrófa tüneteiből következtetni lehet, hogy az agy mely része károsodott, ezért különösen fontos, hogy a veszélyeztetettek ismerjék és felismerjék ezeket, és a tünetekről mindenképpen tájékoztassák a kezelőorvost.
Az akut agyi érkatasztrófa utáni első órák a túlélés és a maradandó károsodások elkerülése szempontjából kritikusak, ezért már a katasztrófa gyanúja esetén is azonnal mentőt kell hívni. Minél előbb kórházba kerül a beteg, annál nagyobb esélye van a túlélésre és arra, hogy a lehető legkevesebb maradványtünettel gyógyuljon fel a betegségből.
Gyógyítás: a vérrög oldása gyógyszeresen (trombolízis), illetve eltávolítása/átjárhatóságának biztosítása érkatéteren keresztül vagy feltárással végzett műtéttel, a beszűkült érszakasz áthidalása saját szervezetből kivett ér vagy mesterséges érpótlás beültetésével. A következmények gyógyszeres és fizioterápiás kezelése. Értágítás gyógyszeresen vagy érkatéteren keresztül.
Megelőzés: A pitvarfibrilláció megszüntetése, a vérnyomás rendszeres ellenőrzése és karbantartása, a cukorbetegség kezelése, a dohányzás mellőzése, az érfalakat támogató, koleszterinszintet csökkentő gyógyszerek, a koleszterinszint rendszeres ellenőrzése. Sok zöldséget, gyümölcsöt és teljes kiőrlésű gabonakenyeret tartalmazó étrend, esetleg napi egy pohár jó minőségű vörösbor (tömény italok mellőzendők!), szükség szerint vitaminpótlás, folyamatos (ellenőrzött!) véralvadásgátló kezelés, hirtelen testi megerőltetések kerülése, rendszeres kimért testmozgás (séta), kánikulai időszakban hűvös helyiségben tartózkodás, nyári napsütés szigorú kerülése, rendszeres életvitel. Értágítás gyógyszeresen és/vagy érkatéteren keresztül.
Kockázati tényezők
- Életkor,
- magas vérnyomás,
- dohányzás,
- mozgásszegény életmód,
- cukorbetegség,
- táplálkozási vagy életmód anomáliák.
Fejlődő országokban a stroke előfordulásának gyakorisága nagyobb.
Hogyan működik az agy vérellátása?
Az agyat és az agytörzset a belső fejverőerek (arteria carotis interna) és a gerinc menti verőerek (arteria vertebralis) látják el artériás vérrel. A nagy artériás törzsek a koponyába belépés után az agyalapon összekötő ágak közvetítésével egy artériás anasztomózis gyűrűt alakítanak ki (Willis-féle circulus arteriosus). Ebből erednek a különböző területeket ellátó nagyobb ágak. Az agykérget ellátó nagyobb artériák között még vannak összeköttetések, de az agy állományába belépő ágak már végartériák. Az agy vénás vérét a belső és felszíni vénák és a vénás öblök (sinus durae matris) gyűjtik össze. Ezekből a vér a belső nyaki visszereken vezetődik el.
Az agyi keringési zavarok következményei részletesen
A stroke-ot elszenvedett beteg azonnali kezelést igényel, ennél a betegségnél minden perc számít. Az eltelt idő növeli az agykárosodás mértékét, és csökkenti a teljes rehabilitáció esélyét. A mentő a beteget stroke centrumba szállítja, ahol neurológus szakorvos és CT-vizsgálat dönti el a kezelés mikéntjét.
Az agyon nyugalomban a vér nyugalmi perctérfogatának mintegy 15 százaléka áramlik át. Ez fiatal felnőttben, nyugalomban 54 ml/100 g/perc, a teljes agytömegre számítva ez mintegy 756 ml/perc. Az agy oxigénfogyasztása átlagosan 3,5 milliliter 100 gramm agyszövetre percenként, ami 49 ml/perc az egész agyat tekintve. Az artériás vér az agyat a két belső fejverőéren (arteria carotis interna) és a két gerinc menti verőéren (artéria vertebralis) keresztül éri el.
Ez a két páros verőér az agy és a kisagy fő artériás vérellátója. A koponyába belépő artériák az agyalapon egy artériás anasztomózis gyűrűt (circulus Willisi) hoznak létre. Az elosztó artériák, az elülső középső és hátsó agyi artériák ebből a gyűrűből erednek, kifutnak az agy külső felszínére és anasztomozálnak egymással. A belőlük kiinduló ágak merőlegesen hatolnak be az agyba.
Az agyállományban tovább ágazódnak, azonban itt már további anasztomózisok nincsenek (vagyis ezek már végartériák). Az agy felszínén lévő anasztomózisok azok, amelyek azt a kollaterális keringést biztosítják, ami életfontosságú, ha az artériák egyike betegség következtében elzáródik.
Annak ellenére, hogy az utóbbi időben csökkent a cerebrovaszkuláris megbetegedések gyakorisága, ami a magas vérkoleszterolszint kezelésének és a magas vérnyomás igen erőteljes és hatásos kezelésének eredménye, mégis úgy becsülik, hogy az agyi érrendszer betegségei még mindig 50 százalékban felelősek a felnőtt korúak ideggyógyászati (neurológiai) osztályokra kerüléséért.
Agyi vértelenség, iszkémia
Az agyi vérkeringés leállása agyi vértelenséget (agyi iszkémiát) okoz. Ha az agyi vérkeringés teljesen leáll, 5–10 másodpercen belül eszméletvesztés következik be. A visszafordíthatatlan agykárosodás az idegszövet pusztulásával gyorsan követi az agyi vérkeringés leállását.
Azt állapították meg, hogy a neuronális működés körülbelül egy perc eltelte után megszűnik, és körülbelül négy perc múlva visszafordíthatatlan változások kezdődnek, bár ez az idő lehet hosszabb, ha a páciens teste lehűlt. A szívkoszorúér-elzáródás, szívinfarktus okozta szívmegállás a leggyakoribb oka ennek az állapotnak.
Az agyi keringés leállása
Az agyi erek károsodásai igen gyakoriak a szív- és érrendszeri betegségekben, és a létrejövő idegrendszeri károsodás függ az elzáródott artéria méretétől, a kollaterális keringés állapotától és az érintett agyi területtől.
A klinikai tanulmányok és anyagok halál utáni vizsgálata a figyelem középpontjába állították a közös fejverőér (arteria carotis communis), a belső fejverőér (carotis interna) és a gerinc menti verőér (arteria vertebralis) nyaki szakasza károsodásainak nagy gyakoriságát.
Artériás tünetegyüttesek (arterialis syndroma)
Az elülső agyi verőér elzáródása
Ha az elülső agyi verőér (arteria cerebri anterior) elzáródás az elülső összekötő artériát (arteria communicans anterior) megelőző szakaszon következik be, a kollaterális keringés általában megfelelő a keringés fenntartásához. Az elülső összekötő artéria utáni szakaszon létrejövő elzáródások a következő panaszokat és tüneteket idézhetik elő:
- Ellenoldali testfél gyengesége (hemiparesis) és féloldali érzéskiesés (hemianaesthesia), amely főleg a lábszáron és a lábon jelentkezik (paracentralis agykérgi lebenyke).
- A tárgyak helyes azonosítására való képtelenség, és személyiségváltozások
A középső agyi verőér elzáródása
A középső agyi artéria (arteria cerebri media) elzáródása a következő panaszokat és tüneteket válthatja ki, de a klinikai kép változik az elzáródás helyének és a kollaterális (a fő érszakasszal egy irányba futó, annak felsőbb és alsóbb szakaszait összekötő mellékágak) mennyiségének megfelelően:
- Ellenoldali testfél gyengesége (hemiparesis) és féloldali érzéskiesés (hemianesztézia), amely főleg az arcot és a kart érinti gyrus praecentralis et postcentralis.
- Beszédképtelenség, ha a bal agyfélteke érintett (ritkán, ha a jobb agyfélteke érintett).
- Ellenoldali látótérfelek kiesése (a látósugárzás (radiatio optica) károsodása).
- Az éntudat zavara, ha a jobb agyfélteke érintett (ritkán, ha a bal agyfélteke érintett).
A hátsó agyi verőér elzáródása
A hátsó agyi verőér (arteria cerebri posterior) elzáródás a következő panaszokat és tüneteket okozhatja, de a klinikai kép változik az elzáródás helyétől és a meglévő kollaterális anasztomózisoknak megfelelően:
- Az ellen oldali látótérfelek kiesése a maculáris látás bizonyos mértékű megkíméltsége mellett (a károsodást a madársarkantyú-barázdával (fissura calcarina) határos kéreg vérellátásának kiesése okozza, ugyanakkor a macularis látás bizonyos megkíméltségét az, hogy a nyakszirti (occipitalis) pólusok kollaterális vérellátást is kap a középső agyi verőérből).
- A látottak felismerésének zavara (a bal nyakszirti lebeny vértelensége (iszkémia) miatt).
- Az emlékezet romlása (valószínűleg a halántéklebeny (lobus temporalis) mediális részének károsodása miatt).
A belső fejverőér elzáródása
A belső fejverőér (arteria carotis interna) elzáródás bekövetkezhet úgy, hogy panaszokat vagy tüneteket nem okoz, vagy pedig nagyfokú agyi iszkémiát okoz, a kollaterális keringés fejlettségétől függően.
A panaszok és a tünetek azonosak a középső agyi artéria elzáródásánál előfordulókkal, beleértve az ellenoldali testfél gyengeségét (hemiparesis) és érzéskiesését (hemianesztézia).
Részleges vagy teljes látáskiesés jelentkezik az azonos oldalon, de a maradandó látáskiesés ritka (ha a vérrög (embolus) levált részei a belső fejverőérből elérik a retinát a szem verőerén (arteria ophtalmica) keresztül).
A gerincmenti artéria és az alapi artéria elzáródása
Az arteria vertebralisok és az arteria basilaris a központi idegrendszernek minden hátsó koponyagödörben elhelyezkedő részét ellátják, és az arteria cerebri posteriorokon keresztül ellátják a mindkét oldali látókérget. A panaszok és a klinikai tünetek rendkívül változatosak, és az alábbiakra terjedhetnek ki:
- Azonos oldali fájdalom és a hőérzés kiesés az arcon és ellenoldali fájdalom és hőérzés kiesés a testen.
- Féloldali látáskiesési rohamok vagy teljes kérgi vakság.
- A garatreflex kiesése az azonos oldalon, nyelési zavar és rekedtség a nucleus nervi glossopharyngei [IX.] és a nucleus nervi vagi [X.] léziói következtében.
- Szédülés, szemtekerezgés, émelygés, hányás.
- Azonos oldali Horner-szindróma (szemhéjcsüngés, pupillaszűkület, beesett szem; BNO: G9020).
- Azonos oldali mozgászavar (ataxia) és más kisagyi tünetek.
- Egyoldali vagy kétoldali gyengeség (hemiparesis/kétoldali paresis).
- Kóma.
Az agyi vérkeringés zavarainak fő okai
Az agyi vérkeringés zavarait rendkívül nagyszámú körülmény okozhatja, és a legfontosabb körülmények a következő címek alatt tárgyalhatók:
- a vérnyomás változásait kiváltó betegségek
- az artériák falának betegségei, és
- az artériák lumenének elzáródását okozó betegségek
- a vénák ill. vénás öblök lumenének elzáródását okozó betegségek
- a koponyaűri nyomásfokozódást okozó betegségek
Koponyaűri vérzés
Koponyaűri vérzést eredményezhet trauma vagy agyi érkárosodás.
Prognózis
Az agyi érkatasztrófát túlélt páciensek 75%-ánál marad vissza olyan funkciózavar, amely a munkaképesség csökkenésével jár. Az agyi érkatasztrófa a pácienseket fizikálisan, mentálisan és érzelmileg befolyásolhatja, illetve a három tényező kombináltan is megjelenhet. Az intenzív rehabilitáció után otthoni betegápolás keretei közt sem szabad abbahagyni a beteg rendszeres mozgatását. Fontos, hogy azok a betegek, akiknél vizeletvisszatartási problémák lépnek fel, segítséget kapjanak ezen funkciók helyreállításában.
Stroke után ezek a leggyakoribb mentális és fizikai változások
A stroke-ot elszenvedettek közel egyharmadánál a betegség utóhatásaként kommunikációs problémák tapasztalhatók, amit összefoglaló néven afáziás állapotnak neveznek. A beteg számára nehézséget okozhat a megfelelő szavak kiválasztása, emiatt a beszéd akadozóvá válhat, a gyakori szünetek, szóismétlések következtében a tartalom nem, vagy csak nehezen követhető.
Sérül az artikuláció, az írásbeli kifejezőkészség és az olvasás is. Előfordulhat, hogy a beteg magát a beszédet sem érti. A stroke hatással lehet továbbá a memóriára is, valamint befolyásolhatja a koncentrációs és problémamegoldó készségeket.
Személyiségváltozás, emocionális következmények
Stroke-ot követően a betegek gyakran tapasztalhatnak érzelmi, vagy viselkedésbeli változásokat, például feledékennyé, gondatlanná, idegessé, zavarttá válhatnak, de nem ritka a depresszió kialakulása sem, sőt, ez utóbbi a stroke-on átesettek egy-kétharmadát érintheti. A stroke utáni depresszió tünetei egyaránt lehetnek enyhék és nagyon súlyosak is, és gyakran már a gyógyulási folyamat legelején jelentkeznek.
Mivel a depresszió lassíthatja a felépülési folyamatot, fontos kezelését a lehető leghamarabb elkezdeni. Az agyi károsodás tünete lehet még az érzelmi inkontinencia is, vagyis a hirtelen fellépő, akaratlan érzelmi kitörések, amelyek megállíthatatlan sírásban, vagy nevetésben mutatkozhatnak meg. Ezek a kitörések amellett, hogy eltúlzottak, gyakran egyáltalán nincsenek összhangban a beteg valódi érzéseivel.
Ggyakori tévhitek a sztrókkal kapcsolatban:
Csak idős ember kaphat stroke-ot
Nem igaz. Bár többségében a 65 évnél idősebb emberekkel történik meg, összességét tekintve az egyharmada a betegeknek 65 év alatti. Sőt mi több, a fiatalok körében is egyre növekedik a stroke előfordulás gyakorisága. Fiataloknál a stroke akár egy háttérben megbúvó rendellenesség következtében is bekövetkezhet, mint a veleszületett szívrendellenesség, amit korábban nem gyanítottak.
Csak egy fajta stroke-típus létezik
Nem igaz. Igazából két fő stroke típus ismert. A stroke kb. 87%-a iszkémiás eredetű. Oka egy agyterület vérellátási zavara, esetleg érelzáródás. A többi a vérzéses stroke, alapvetően agyvérzés, ami a véredények megrepedésekor fordulhat elő. A rizikófaktor mindkettő esetén hasonló, de a gyógykezelés teljes mértékben különbözik egymástól.
A stroke-ot nem lehet megelőzni
Nem igaz. Valójában, a stroke-típusú betegségek 80%-a megelőzhető a főbb kockázati tényezők, azaz túlsúly, hipertónia (magas vérnyomás) és magas koleszterinszint kezelésével. Több edzés, kevesebb alkohol fogyasztása és cukorbetegség megfelelő kontrollálása is csökkenti a kockázatot.
A stroke tünetei mindig drámaiak
Nem igaz. A tünetek olyan enyhék is lehetnek, mint egy szédülésé. A szédülések egy része a túl gyorsan történő felállás, vagy a nyaki gerinccel kapcsolatos problémák kísérőjelensége. Általában a stroke az arc egyik felének petyhüdtségében, a test egyik oldalának elgyengülésében, bénulásában, zavartságban és a beszédkészség zavarában nyilvánul meg. Sőt, míg szívinfarktusnál a férfiaknak és a nőknek hasonló tüneteik lehetnek, addig a stroke esetében a nőknél más tünetek is előfordulhatnak, mint pl. csuklás, ami férfiaknál kevésbé gyakori.
A tünetek elmúlnak, ha kivárjuk
Talán a legfontosabb tudnivaló: nem igaz! A lehető legnagyobb hiba, ha azt hisszük, hogy ki lehet aludni vagy kivárni a stroke-tünetek elmúlását. Igazából ez a gondolkodásmód és viselkedés nagyon veszélyes! Fontos – még "laikus szinten" is, hogy a tüneteket nemcsak felismerni kell, hanem minél előbb kezeltetni! A "mini-stroke"-ként is elhíresült tranziens iszkémiás attakot (átmeneti érelzáródásos roham, TIA) sem szabad figyelmen kívül hagyni. Ennek tünetei a járásproblémák, látászavarok (mindkét szemen), szédülés és zsibbadás/gyengeség a test egyik oldalán, de ezek akár el is múlhatnak viszonylag rövid idő alatt. Ez a típusú stroke általában nem okoz főbb károsodást, de megnövelheti egy újabb stroke esélyeit 30 napon belül.
Ha nem gyógyul fel gyorsan, akkor tartós fogyatékosságra van ítélve
Nem igaz. Valaha az emberek azt hitték, hogy a stroke túlélői 6 hónap után már nem javulnak tovább. Szerencsére, ez a nézet azóta megváltozott: soha nem marad abba a javulás, mivel az agyunk, idegrendszerünk állandóan "újrahuzalozza" magát.
Ha 3 órán belül nem érkezik meg a kórházba – az orvos már tehetetlen
Nem igaz. Mintegy évtizedes szakmai tapasztalat, hogy az erőteljes vérrögoldóként ismert injekciós gyógyszer, a tpA (=altepláz) csak a tényleges stroke megjelenése utáni 3 órában tud segíteni a iszkémiás stroke-os betegeken. Mostanra a terápiás ablakot 8 órára növelték meg, attól függően, hogyan adják be a gyógyszert. Ez a gyógyszer azonban a vérzéses stroke-on nem segít, hiszen véralvadásgátló lévén csak súlyosbíthatja a vérzést.
A sztrók és az agyvérzés ugyanaz
Tévedés. Két különböző állapotról van szó. A köznyelvben az agyvérzést és a stroke-ot sokszor azonos jelentéstartalommal ruházzák fel, azonban nem pontosan ugyanazt jelenti a két betegség-megnevezés. A stroke egy gyűjtőkifejezés, ugyanis az agyi érkatasztrófa számos módon megnyilvánulhat. Gyakoribb esetben a stroke vértelen, nem jár bevérzéssel, máskor egy elpattant ér vérömlenyt okozhat az agyban - ezt az állapotot nevezzük agyvérzésnek.
Bekövetkezésekor a legfontosabb a gyors reakció, hiszen az időveszteséggel egyenesen arányos lehet az agykárosodás mértéke. A legjellemzőbb tünetek mind hirtelen jelentkeznek – de nem feltétlenül mutatkozik meg minden egyes szimptóma.
- Gyengeség vagy bénultság az arcon, a karon vagy a lábon – jellemzően csak az egyik oldalon. (Feltűnő jel a féloldalas mosoly, vagy ha a nyelv csak az egyik oldalra kinyújtható. Ugyanilyen diagnosztikus jel, ha az érintett mindkét karját megpróbálja felemelni, de az egyik nem, vagy csak gyengébben emelkedik. )
- Beszéd-, illetve megértési zavar, látászavarok, összezavarodottság.
- Egyensúlyzavar, járási nehézségek. (Meg kell kérni az érintettet, hogy sétáljon egyenesen, és ha ez nem megy, stroke-ra lehet gyanakodni.)
- Erős, ismeretlen eredetű fejfájás. Ilyenkor a legfontosabb teendő a mentő kihívása!
A korai felismerés és kezelés életmentő lehet. A vészhelyzeteknél természetesen a mielőbbi orvosi, kórházi ellátás a legfontosabb, ugyanakkor nem szabad elhanyagolni a kevésbé súlyos tünetek kivizsgálását sem.
Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben, a Facebook-on, az Instagramon vagy a Twitter-en is!
Irodalom:
- World Stroke Campaign. WSD2022_Campaign_Toolkit_LR.pdf. https://www.world-stroke.org/world-stroke-day-campaign/world-stroke-campaign
- Global Stroke Factsheet. International Journal of Stroke. 2022, Vol. 17(1) 18–29
- Annual Health Bulletin 2019, Ministry of Health, Sri Lanka. AHB 2019.pdf (health.gov.lk)
- https://www.cdc.gov/stroke/docs/Know_the_Facts_About_Stroke.pdf
- Feigin VL, Stark BA, Johnson CO, et al. Global, regional, and national burden of stroke and its risk factors, 1990–2019: a systematic analysis for the Global Burden of Disease Study 2019. Lancet Neurol 2021; 20: 795–820.
- Donáth 2005: Donáth Tibor. Anatómiai nevek: anatómiai, szövet- és fejlődéstani terminológia, 6. kiad. (magyar nyelven), Budapest: Medicina (2005).
- Gray Anatomy: Henry Gray. Anatomy of the human body
- Kiss 1967: szerk.: Kiss Ferenc: Rendszeres bonctan [egyetemi tankönyv], 6. átd. kiad (magyar nyelven), Budapest: Medicina (1967)
- About.com Vega: Hemiparesis
- Beers Kézikönyv: főszerk. Mark H. Beers. 77. fejezet – Az agy, a gerincvelő és a perifériás idegrendszeri kórképek diagnózisa, MSD Orvosi kézikönyv a családban (magyar nyelven). Budapest: Melania (1998)
- Carotid artery: What Is Carotid Artery Disease?
- Elmedoktor.hu Személyiségváltozások: Elmedoktor.hu. „Személyiségváltozások”, Az elérhető pszichiátria
- Hanacek Pathophysiology: Hanáček J. Pathopysiology of cerebral ischemia
- Jegyzetek Agnosia: Jegyzetek medikusoknak/Neurológia/Agnosia definíciója és formái
