Meddig élhet valaki szívelégtelenséggel? Ezek a kilátások
A szívelégtelenség ma már szinte népbetegségnek számít. Sokan kutatják, hogy miként javíthatnák a pangásos szívelégtelen betegek hosszútávú kilátásait, ezek a legígéretesebbek!
A szívelégtelenség olyan súlyos állapot, amelyben a szív által pumpált vér mennyisége nem elegendő a szervezet oxigén- és tápanyagszükségletének biztosítására.
4 felnőttből 1-nél ki fog alakulni valamikor élete folyamán. Csak az USA-ban 6,7 millió beteget regisztráltak, a becslések szerint 2030-ra ez a szám 8,5 millióra nő majd. Rengeteg kutatás irányul arra, hogy hogyan javíthatnák a pangásos szívelégtelen betegek hosszútávú kilátásait, mivel ezen betegek alig több, mint fele marad életben 5 évnél hosszabb ideig a diagnózist követően és csak 5%-uk számíthat arra, hogy 10 évnél tovább él, miután kialakul nála a betegség. A számos trend és irányvonal közül, a legígéretesebbeket válogattuk ki, melyek forradalmasíthatják a szívelégtelenség gyógyítását.
1. A szívizom regenerációja
A Cambridge Egyetem kutatói bebizonyították, hogy az emberi őssejtek szívsejtekké is fejlődhetnek. Ennek köszönhetően a jövőben megtalálhatják a megoldást a szívroham következtében megsérült szívizomsejtek helyreállítására vagy növekedésére. Ezt az új kutatási területet regeneratív gyógyászatnak nevezik.
2. Kémiai reakciók vizsgálata
A szívünk azért ver gyorsabban, amikor testmozgást végzünk, vagy félünk, mert ilyenkor meghatározott kémiai anyagok szabadulnak fel testünkben. Ezek a kémiai anyagok küldik az utasítást szívünk számára, hogy „keményebben dolgozzon”. A szívelégtelenségnél a szív izmai nem reagálnak megfelelően ezekre a kémiai anyagokra. A manchesteri egyetemen jelenleg arra keresik a választ, hogy miért nem reagálnak ilyen helyzetben a szívizomsejtek a szokásos módon, és milyen kezeléssel lehetne mégis visszaállítani őket a megfelelő üzemmódba.
3. Az elektromos impulzusok helyreállítása
A manchesteri egyetemen a szív sejtjeinek azon részeit is tanulmányozzák, melyek a szívverés elektromos impulzusait továbbítják. A szívelégtelenség ezeknek a funkcióknak a sérülését okozhatja, ami miatt szívritmuszavar, például pitvarfibrilláció alakulhat ki. A kutatások azt célozzák, hogy megelőzhetőek legyenek ezek a ritmuszavarok. A kutatócsoport e célból az újszülöttek sejtfejlődését tanulmányozza, ami mind a szívelégtelenséggel küzdő felnőttek, mind fejlődési rendellenesség miatt szívproblémával született csecsemők gyógyításában sokat segíthet.
4. A szívizomsejtek elhalásának okai
A Kingston egyetem tudósai azt tanulmányozzák, hogy miért halnak el a szívizom sejtjei. Bizonyos fehérjék sejthalálban és szívkárosodásban betöltött szerepét kutatják. Ezen felül azt próbálják meg kideríteni, hogy ezek a fehérjék hogyan járulnak hozzá a szívelégtelenség kialakulásához.
5. Az energiaszint növelése
Az Oxford egyetemen a kreatint tanulmányozzák. Ez egy olyan molekula, amely tárolja és továbbítja azt az energiát, ami a szívizmok összehúzódásaihoz kell. Ha a szívizomsejtek kreatintartalmát növelik, akkor megóvhatják a szívet az esetleges károsodástól (például szívroham esetén) és javíthatják a regenerációt.
6. Légzési nehézségek
A morfium fájdalomcsillapító hatása is kutatások tárgya a szívelégtelenség vonatkozásában. Azt próbálják kideríteni, hogy ez a más betegségeknél már hatékonyan alkalmazott szer enyhítheti-e a szívelégtelen betegek légzési nehézségeit.
7. Artériás érfalmerevség
Az enyhe krónikus veseelégtelenség, mely viszonylag gyakori betegségnek számít, megemeli a szívproblémák kialakulásának valószínűségét is. Léteznek vizelethajtók, (melyet magas vérnyomású betegeknek szoktak felírni), melyekkel klinikai vizsgálatokat végeznek arról, hogy hogyan képesek megállítani az artériás érfalmerevség kialakulását a veseelégtelen betegnél, és megakadályozni a szív károsodását.
Az elmúlt évtizedekben már rengeteget javultak a szívelégtelenséggel küzdő betegek életkilátásai, és ami ma természetesnek számít pár évtizede még elképzelhetetlen volt. Valahogy úgy, ahogy ezek a fejlesztés alatt álló új technológiák most nekünk. Még ha nem is mindegyikük lesz eredményes a gyakorlatban, de ha néhányat sikerül a gyógyítás szolgálatába állítanunk, az már óriási ugrást fog jelenteni.
A szívelégtelenség főbb tünetei
A szívelégtelenségben szenvedő beteg nyugalomban vagy terheléskor jelentkező fulladást és/vagy fáradtságérzést, gyengeséget tapasztal. A legfontosabb tünetek – csökkent terhelhetőség, folyadék-visszatartás és vizenyőképződés (a lábszárak, bokák, lábak duzzanata, a hasüregben megjelenő folyadék, hirtelen hízás, májmegnagyobbodás, telt nyaki vénák) – együttesen vagy önállóan is jelentkezhetnek.
A szívelégtelenség tünete lehet még a gyakori éjszakai vizeletürítés, folyamatos köhögés, zihálás, rózsaszínes, véres köpet, étvágytalanság, szabálytalan szívverés, hányinger, koncentrációzavar, csökkent éberség.
A fizikai terhelhetőség a New York-i Szív Egyesület (New York Heart Association, NYHA) besorolási rendszere szerint:
- NYHA I. osztály. A fizikai aktivitás nem korlátozott, a szokásos fizikai aktivitás nem okoz fáradtságot, nehézlégzést vagy szívdobogásérzést (palpitáció).
- NYHA II. osztály. A fizikai aktivitás enyhén korlátozott, a beteg nyugalomban panaszmentes. A szokásos fizikai aktivitás azonban fáradtságot, nehézlégzést vagy szívdobogásérzést okoz.
- NYHA III. osztály. A fizikai aktivitás kifejezetten korlátozott. Bár a beteg nyugalomban panaszmentes, a szokásosnál kisebb fizikai aktivitás már tüneteket okoz.
- NYHA IV. osztály. Bármilyen fizikai aktivitás panaszokat okoz. A betegnek nyugalomban is vannak a szívelégtelenségre jellemző panaszai.
A betegség kialakulásának időtartama alapján heveny (akut) és idült (krónikus) szívelégtelenség különböztethető meg.
Idült szívelégtelenség
A betegség idült formájában a tünetek lassan alakulnak ki, és fokozatosan súlyosbodnak. A szívelégtelenség a szív bal, illetve jobb felét érintheti, de előfordulhat, hogy mind a két szívfél elégtelenül működik. A szívelégtelenség többnyire a bal szívfélben (bal kamra) jelentkezik. A jobb kamra elégtelen működése az esetek többségében a bal szívfél elégtelensége következtében, ritkábban attól függetlenül alakul ki.
Heveny szívelégtelenség
A betegség heveny formája áll fenn gyors ütemű klinikai állapotromlás, illetve a tünetek rövid ideje vagy újonnan történő megjelenése esetén. A heveny szívelégtelenség kialakulásának hátterében többnyire az idült szívelégtelenség súlyosbodása áll. A heveny szívelégtelenség az életet veszélyeztető, sürgős ellátást igénylő állapot.
Mikor forduljon orvoshoz?
Fokozatosan kialakuló lábdagadás, terhelésre jelentkező fulladás, általános rossz közérzet esetén forduljon háziorvosához, aki szükség esetén kardiológiai szakorvosi vizsgálatra irányítja.
Ha kifejezett fulladást, nehézlégzést, véres köpet felköhögését, hirtelen folyadékfelszaporodást, gyors vagy szabálytalan szívverést, esetleg erős, nem szűnő mellkasi fájdalmat tapasztal, azonnal hívja a 112-t, és kérjen mentőt!
Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben, a Facebook-on, az Instagramon vagy a Twitter-en, Tiktok-on is!
Menjen kardiológushoz, ha ilyen elváltozás jelenik meg a lábán vagy a szemén!
