Mi az angina pectoris? Ezek a koszorúérgörcs okai, tünetei és kezelési lehetőségei
Az angina pectoris a koszorúér betegségek egyik fajtája. Oka a szív vérellátási zavara következtében kialakuló tünetegyüttes, melynek fő jellemzője a mellkasi fájdalom.
A angina pectoris panaszok gyakran terhelés hatására jelentkeznek – bár van olyan típusa, amely anélkül is fellángolhat. Jó esetben nyugalom, kezelés hatására szűnik, általában nem tart tovább néhány percnél. Amennyiben a terhelés étkezés után, vagy hideg, szeles időben történik, súlyosbodhatnak a panaszok. Az angina pectoris a szívinfarktus előjele lehet.
Az angina pectoris előfordulását különböző rizikótényezők befolyásolják, mint például a cukorbetegség, a dohányzás, a magas vérnyomás, a magas koleszterinszint, a magas húgysavszint és áttételesen a stressz. Napjainkban ismert rizikó nélkül is egyre gyakrabban, egyre fiatalabb korban találkozunk vele. Évekkel ezelőtt a férfiak körében nagyobb volt kockázata, de napjainkban ez a különbség is jelentősen csökken, melynek oka lehet a nők fokozott dohányzása és stresszes életmódja.
Mi történik az anginás epizód alatt?
Anginás rohamnak vagy anginás epizódnak nevezzük azt, amikor a mellkasi fájdalom és az egyéb tünetek jelentkeznek. A (leggyakrabban koszorúér-meszesedés miatt kialakult) szűkület miatt a szív által igényelt aktuális oxigénigény több lesz, mint amit a szívet körülvevő koszorúerek szállítani képesek a vérrel. Ez az oxigénhiány mellkasi fájdalom formájában nyilvánulhat meg. A szűkület mértéke, érelzáródás nagysága, helye és gyorsasága, valamint az elzáródott érszakasz megkerülésére szolgáló érhálózat alapján az iszkémiás szívbetegségnek több csoportját különböztetjük meg.
Az angina okai
A mellkasi fájdalom közvetlen kiváltója a szívizom számára szükséges oxigénellátás elégtelensége. Ezt okozhatja érelmeszesedés, de az azt megelőző állapotok is, amikor a koronáriák falában lerakódó zsír és koleszterin még effektív szűkületet nem okoz, de súlyos anginát már annál inkább. Amennyiben az állapot infarktussá fokozódik, érelzáródás fenyegető veszélye lép fel, melynek következtében vérellátási zavar, oxigénhiány, ezért szívizomelhalás alakulhat ki. A szívet három nagyobb koszorúér látja el, a tünetek az elzáródás helyének megfelelően változhatnak.
Ezek az angina fajtái és tünetei
Sajnos még mindig sokan vannak, akikhez nem jut el időben a segítség és hirtelen meghalnak. Náluk általában ritmuszavar lép fel, vagy valamelyik nagy eredő koszorúér záródik el hirtelen. Az infarktus nagysága attól függ, hogy mennyi idő telik el a panaszok jelentkezésétől az ér újbóli átjárhatóvá válásáig.
A típusos angina pectoris jellemzői:
- helye: szegycsont körüli vagy a bal oldali elülső mellkasfal. Nem jellemző: hát, kizárólag a jobb oldali elülső mellkasfal.
- jellege: nyomásérzés, szorításérzés, égés vagy tompa fájdalom. Nem jellemző: szúrás. hasítás, éles fájdalom.
- kiterjedés: nem egyetlen ponton, általában tenyérnyi vagy nagyobb területen. Nem jellemző: egy ponton, amely pontosan megmutatható
- kiterjedés: bal vállba, karba, bal kis ujjba, nyakba, has felső része. Nem jellemző: hátba, lábba, has nagy része
- ideje: percek - órák. Nem jellemző: másodpercek vagy napokon keresztül
- kísérő tünetek: szorongás, halálfélelem, apró cseppes hideg verejtékezés, sápadtság, légszomj. Nem jellemző: izgatottság, pánik, mozgáskényszer, kiabálás, sírás, zsibbadás, kar gyengesége
- kiváltó tényező: fizikai vagy lelki megterhelés, szapora szívdobogás. Nem befolyásolja testhelyzet, külső nyomás.
- kezelésre adott válasz: pihenés, alacsonyabb szívfrekvencia, nitrát adása hatására 5-10 percen belül megszűnik. Nem jellemző: fájdalomcsillapítóra elmúlik.
Nem típusos anginás panasz, de utalnak koszorúér betegségre:
- légszomj, nehézlégzés, fulladás
- bal kar nehézérzése, bal kar zsibbadása
- hasi fájdalom, hasi puffadás
- hányinger, hányás, rossz közérzet
- fáradtság, levertség, gyengeség, szédülés, verejtékezés
- félelemérzet, szorongás, aggodalom, halálfélelem
Az angina pectoris kialakulásának körülményei, valamint a fájdalom jellege alapján két fő fajtáját különíthetjük el.
- Stabil angina pectoris
- Nem stabil (instabil) angina pectoris
Mi a stabil angina pectoris?
Az úgynevezett stabil angina pectoris esetében terhelésre jelentkezik a nyomó jellegű mellkasi fájdalom. A beteg gyakran úgy érzi, mint ha valaki ülne a mellkasán, vagy mint ha satuba szorítanák a mellkasát. A fájdalom lehet bizonytalan, alig érezhető, kellemetlen érzéstől kezdve nagyon erős mellkasi fájdalom is. Leggyakrabban a szegycsont mögött jelentkezik, de kisugározhat a bal vállba, a karba, az ujjakba, ritkábban az állkapocs, a torok, a fogak, vagy a jobb kar irányába. Bizonyos esetben csupán hasi fájdalom vagy hasmenés képében jelentkezik. A fájdalom alatt gyakran változik a pulzusszám, a vérnyomás, és gyakran kíséri verejtékezés vagy hányinger.
Mi a nem stabil (instabil) angina pectoris?
Az angina pectoris másik formája, az úgynevezett nem stabil (instabil) angina, mely tüneteiben nem, csupán a fájdalom jelentkezésének körülményeiben különbözik, és hosszabb ideig is tarthat. Nyugalomban jelentkezik, és lehet erősödő, vissza-vissza térő. Amennyiben nem múlik ez az állapot, azonnal orvoshoz kell fordulni. Ismert még az úgynevezett Prinzmetal-angina, mely a szív-artériában fellépő görcs következménye, és átmenetileg csökkenti a véráramlást. Jellemzően a hajnali órákban támad fel, erős fájdalommal jár. A mikrovaszkuláris angina pedig – mely nőknél gyakoribb – azért alakul ki, mert a legkisebb koszorúerek nem működnek rendeltetésük szerint, és a szív ezért nem kap elegendő vért. Ez a típus általában több, mint 10 percig áll fenn.
A koszorúérgörcs lefolyása
Minden mellkasi fájdalom esetében szükséges a kivizsgálás és a megfelelő kezelés, mellyel az esetlegesen jelentkező szívinfarktus megelőzhető. Legnagyobb veszélyt az instabil angina jelenti. A szövődmény és a lefolyás a tünetekkel is összefüggést mutat, enyhe és közepes tünetek esetén kedvezőbb a kimenetel.
Az angina kivizsgálása
A mellkasi szorítás és/vagy fájdalom elégséges ok arra, hogy sürgősen orvoshoz forduljunk, aki a tünetek és a szükséges vizsgálatok alapján felállítja a diagnózist. Alapvizsgálat ilyenkor
- az EKG,
- a terheléses EKG,
- a laborvizsgálat,
- a szívultrahang
- és a kontrasztanyagos koronária CT.
A szívkoszorúér-szűkület mértéke dönti el az invazív beavatkozás szükségességét, ennek küszöbértéke kb. 50-60 %-os szűkület. A szakorvos választhatja a stent/fémháló beültetést, vagy saját érből készített áthidaló, un. bypass műtétet javasolhat.
Terápiás lehetőségek koszorúérgörcs esetén
Az angina pectoris kezelése az egyszerű esetekben gyógyszerek segítségével történik. A gyógyszerek közé tartoznak a nitrátok, a Ca-csatorna blokkolók, a béta-blokkolók, és az aszpirin származékok. Fő feladatuk a szívet ellátó erek tágítása, az érelmeszesedés lefékezése, valamint a szív védelme.
Az angina pectoris kezelésében fontos szerepet játszik a rizikótényezők (pl. cukorbetegség, magas koleszterinszint) kezelése is. A terápiában a szívizom vérellátását javító gyógyszeres kezelés mellett bizonyos esetekben szükség lehet olyan beavatkozásra, melynek során egy úgynevezett stent (az érfalra feszülő háló) beültetésével kitágítják az eret, így megszüntetik az ér szűkületét, és helyreáll az adott ér keringése.
A napjainkban szinte már rutinszerű eljárás során az endoszkóppal az alkar felől vagy a lágyékhajlat irányából hatolnak föl a szűkület helyére, és mintegy kipányvázva megszüntetik azt. Egy ülés alkalmával több stent is fölhelyezhető. A beavatkozás akár meg is maradhat a diagnosztika szintjén, amennyiben nem indokolt a stent behelyezése. Ma már egy napos sebészeti műtét keretében is végezhetik, amennyiben a páciens állapota nem indokol fokozott megfigyelést.
Több ér betegsége, valamint az előbb említett kezelések hatástalansága esetén kerül sor a szívkoszorúér-műtétre (bypass műtét). Ebben az esetben a páciens lábszárából, alkarjából vagy mellkasából vesznek ki verőeret vagy vénát, melynek végeit a beteg koszorúér-szakasz alá rögzítik. Így biztosítják a rossz oxigénellátású szívizomzat működéséhez szükséges vérellátást – ezáltal a megfelelő oxigén ellátást – a tönkrement koszorúér-szakaszt bent hagyva a páciens szervezetében.
A sebészek szakmai megfontolások alapján szinte minden esetben felnyitják a mellkast, bár létezik technika arra is, hogy csupán egy lyukon keresztül operáljanak. Az operáció két fő típusa a pumpás vagy pumpa nélküli, melyek között a különbség, hogy leállítják-e a páciens szívét vagy sem.
A pumpa a szív-tüdő gépet jelöli, amellyel fenntartják a beteg vérkeringését és légzését a műtét idejére, tehát a pumpás operáció a leállított szívet jelenti. A műtétet így könnyebb elvégezni, a pumpa nélküli változat nem mindenki számára ajánlott. A bypass műtét általában 3-6 órán keresztül tart, attól függően, hogy hány artéria érintett a betegségben, és 4-8 hét a felépülési idő. Ezt követően negyed-, vagy félévente kardiológiai kontrollvizsgálatra kell járni. Bár ez az operáció biztosítja az elérhető legjobb eredményt, megterhelése és kockázata is jelentősen nagyobb a stent beültetéshez képest.
Az anginás rohamok és a szövődmények megelőzése
Az angina pectoris előfordulása a rizikótényezők kerülésével, megfelelő kezelésével, egészséges étrenddel, a dohányzás elhagyásával, rendszeres mozgással, pihentető alvás biztosításával, stresszkezelő módszerek alkalmazásával befolyásolható. Cukorbetegség esetén a mellkasi fájdalom gyakran rejtve marad a fennálló keringési zavar ellenére, ezért diabétesszel a legkisebb gyanú esetén is szükséges a fokozott figyelem.
Néhány tanács a teljes életért
Megfelelően kezelt angina pectoris-szal élve is rendszeres kardiológiai kontrollra van szükség. Panaszok híján és a terhelhetőség meghatározása után teljes értékű élet élhető. Érdemes azonban megkérdezni a kezelőorvost, hogy mi a teendő a különböző mértékű anginás rohamok esetén, mivel szüntethetőek meg az enyhe tünetek, illetve mikor kell mentőt hívni.
Fontos továbbá, hogy az érintettek legyenek tisztában fizikai és lelki tűrőképességük határával, és fokozottan igyekezzenek ezen belül maradni. Arra az esetre (is), ha ez mégsem sikerül, tanuljanak stresszkezelő technikákat. A harag, aggodalmaskodás, viták olyan érzelmek és tevékenységek, melyeket érdemes minimálisra csökkenteni.
A torna, a relaxáció, és bármi olyan tevékenység, amely személyreszólóan megnyugtat és kikapcsol, sokat segíthet. Van, akinek fontos lehet az is, hogy egyszerre kevesebb adagokat egyen, illetve az extrém időjárási viszonyok sem tesznek jót a szívnek. Az angina pectoris fájdalmas és félelmetes betegség lehet, de aki jelnek tekinti, hogy éljen testi-lelki harmóniában, az akár a szívinfarktust is megelőzheti hatására.
GYAKORI KÉRDÉSEK AZ ANGINA PECTORISRÓL
Mennyire gyakori az angina?
Magyarországon a felfedezett érintettek száma 400.000 fő körüli, ám világviszonylatban a nők körülbelül 14,4%-ánál, a férfiak 15,1%-ánál diagnosztizálnak angina pectorist.
Mi a különbség a stabil és az instabil angina között?
A stabil angina terhelésre jelentkezik és néhány percig tart csupán, míg az instabil angina nyugalmi állapotban jelentkezik és hosszabb ideig tarthat, akár erősödő panaszokat okozhat.
A kezelés után mennyi idő múlva leszek jobban?
Ez a kezelés jellegétől függ. Akut tüneti segítségként gyógyszeres spray alkalmazható, amely jó esetben szinte azonnal csökkenti, majd megszünteti a panaszt, gyógyszeres vagy invazív beavatkozás esetén természetesen ennek kivizsgálása, ütemezése befolyásolja az eredményt.
Hogyan előzhetem meg a koszorúérgörcsöt?
A koszorúér-betegség rizikófaktoraiként ismert betegségek kezelésével, valamint jelentős mértékben egészséges életmóddal, melynek három alappillére az egészséges étkezés, a mozgásterépia és a stresszfaktorok kiküszöbölése/kezelése.
Mennyi ideig tart a koszorúérgörcs?
Az anginás roham tarthat néhány percig, de a tünetek erősödhetnek, és/vagy akár fél órán keresztül is fennállhatnak. Ez az angina típusától is függ.
Hogyan vigyázzak magamra?
Az anginával való együttélés holisztikus szemléletet igényel, melyben az egészséges életmód, a megfelelő terápia, a testi-lelki harmónia egyaránt fontos szerepet játszik.
Mikor forduljak orvoshoz?
Anginára utaló tünetekkel mindenképpen szakorvoshoz kell fordulni, a további teendőket ő fogja meghatározni.
Mikor kell mennem a sürgősségire?
Amennyiben spontán nem múlnak, vagy fokozódnak a panaszok, illetve, ha húsz percnél tovább tart a roham, ne késlekedjen mentőt hívni vagy sürgősségi ellátást igénybe venni.
Veszélyes az angina pectoris?
Jobb esetben fegyelmeztető jel, mely az egészséges életmód szükségességre hívja fel a figyelmet, rosszabb esetben az szívinfarktus előszobája lehet.
A stabil angina szívrohamhoz vezethet?
Az instabil angina veszélyesebb szívroham szempontjából, de infarktust bármikor kaphat az ember, akár egy stabil anginás roham közepette is.
Mik az angina pectoris gyógyszerei?
Az angina pectoris ellen használt gyógyszerek közé tartoznak a nitrátok, a Ca-csatorna blokkolók, a béta-blokkolók, és az aszpirin származékok. Fő feladatuk a szívet ellátó erek tágítása, az érelmeszesedés lefékezése, valamint a szív védelme. A terápia beállítása mindenképpen szakorvosi feladat.
Milyen tünetei lehetnek a koszorúérgörcsnek a mellkasi fájdalom mellett?
Lehetnek un. félrevezető tünetek, így gyomor-, bélrendszeri panaszok, mozgásszervinek vélt fájdalmak vagy zsibbadás – a hátban, nyaktájékon, leggyakrabban a bal felkarban, de jobboldalra is kisugározhat – fáradság, szédülés, verejtékezés.
Lehetnek-e lelki okai az angina pectoris-nak?
A koszorúérgörcs multifaktorális betegség, melynek egyik eleme a stressz.
Mi az a néma angina?
Amikor a tünetek nem jelzik egyértelműen a betegséget.
Befolyásolhatja-e a koszorúérgörcsöt az időjárás?
A hideg időjárás és fronthatás a koszorúérgörcs egyik rizikófaktora.
Mit sportolhatok angina pectoris mellett?
Ez a kóreredet tisztázásától függ. Mindenki olyan sportot válasszon, amit a kardiológiai rehabilitációs team – a kezelőorvos és a gyógytornász megengedhetőnek tart. Személyre szabott mozgásterápia javasolt, mely a szokásos kardioedzéstől, pl. futástól az óvatos sétáig és tornáig terjedhet, vagyis van, akinek mindent szabad, és van, akinek kerülnie kell bizonyos mozgásformákat.
Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben, a Facebook-on, az Instagramon vagy a Twitter-en, Tiktok-on is!
Források:
- American National Heart, Loung and Blood Institute
- Mayo Clinic
- WebMD
- MSD Orvosi kézikönyv
