Spondilózis, spondilartrózis

A spondilózis ízületi porc degeneráció (artrózis) a gerinccsigolyák közötti kisízületekben. A csigolyák közötti rés ezáltal beszűkül, ez mozgáskorlátozottságot és a gerincvelőből kilépő idegek összenyomását okozza. Az idegek károsodása izomsorvadáshoz, izomgyengeséghez, reflexkiesésekhez vezethet. Ritkábban maga a gerincvelő is sérül, ez változatos neurológiai tünetegyüttes kialakulását eredményezheti. Spondilózis jellemzően a nyaki és az ágyéki szakaszon alakul ki, ennek alapján beszélünk cervikális és lumbális spondilózisról. Cervikális spondilózis során a csigolyacsontokon belül haladó verőerek (arteria vertebralis) összenyomódhatnak, ezáltal a nyakszirtlebeny, az agytörzs és a kisagy vérellátása is károsodhat. Lumbális spondilózis esetén a vegetatív idegek sérülése vizelet és/vagy széklet inkontinenciát is eredményezhet.

A spondilózis röntgenfelvételen típusos artrózis, csőrszerű kinövésekkel (oszteofiták), csontok megvastagodásával stb. (ld. artrózis).

A spondilózis előfordulása

60 éves korra csaknem mindenkinél láthatók spondilózisra utaló jelek a röntgenfelvételen. Ekkorra már a populáció negyedénél tapasztalhatóak tünetek is. Fiatal korban is előfordulhat.

A spondilózis okai

A spondilózis okai nem tisztázottak, vélhetően az esetek nagyobbik hányadában az életkorral járó folyamat. A gerincoszlop instabilitása, egyenetlen terhelése mellett már korán jelentkezik. Az egyenetlen terhelés oka lehet pl. csípőficam, a medence és alsó végtagok deformációi, lényegében bármilyen eredetű járáshiba. Gyakori bizonyos veleszületett gerincoszlop-betegségek (gerincferdülés, Scheuermann betegség) kapcsán is.

A spondilózis tünetei és lefolyása

Legjellemzőbb a nyaki vagy deréktáji fájdalom, mely mozgásra fokozódik (ellentétben a reumás jellegű gyulladással). Az érintett gerincszakasz mozgása beszűkül, a gerincoszlop elhajlik. Gyakori a gerincvelőből kilépő idegek kompressziója, mely súlyos váll-kar (cervikobrachiális szindróma), vagy az alsó végtagba sugárzó fájdalmat (isiász szindróma) vált ki. Az idegek sérülése érzészavarokat (érzéskiesés, vagy "hangyamászás" érzése, ún. paresztézia) okoz, legsúlyosabb esetben izomsorvadáshoz, bénuláshoz vezet.

A spondilózis diagnózisa

A diagnózisban ma is a hagyományos röntgenvizsgálaté a fő szerep. Az ízületi rések beszűkülése, az oszteofiták képződése, a gerincoszlop deformitásai alapján egyszerű röntgenfelvételen is könnyen azonosítható a betegség. Az idegek sérülései rutin neurológiai vizsgálattal, az izomsorvadás, ill. az izmok érintettsége elektromiográfia segítségével mérhető fel. Ritkán, pl. gerincvelő sérülés gyanúja esetén nagy felbontóképességű képalkotó eljárások (CT, MRI) alkalmazására is szükség lehet.

A spondilózis terápiája

A spondilózis nem gyógyítható. A kezelés célja az idegsérülések megelőzése, a fájdalom és mozgáskorlátozottság oldása.

Fájdalomcsillapításra elsőként nem szteroid gyulladásgátlókat szokás alkalmazni, központi idegrendszerre ható izomellazító gyógyszerekkel együtt. Erősebb fájdalmak esetén a félópiát (kodein, tramadol), esetleg ópiát fájdalomcsillapító (morfin és származékai) adására is szükség lehet.

A fizikoterápia célja az ízületi rések kitágítása, ezáltal az idegek nyomás alóli felszabadítása. Jó hatású az ún. súlyfürdő. A meleg víz ellazítja a feszes izmokat, a súlyok pedig segítenek az ízületi rések tágításában. Nyaki spondilózis esetén gyakran alkalmazzák a Glisson nyújtást. Ilyenkor az áll alá helyezett heveder tartja a fejet, segítvén az ízületi rések tágulását, miközben a test kellemes meleg vízben fürdik.

Az ízületek "helyretételében", a gerincoszlop stabilitásának megteremtésében a csontkovácsolás (kiropraktika) kiváló eredményeket hozhat.

A gyógytorna legfontosabb célja a gerincet megtámasztó hosszú hátizmok megerősítése, melyek így fontos szerepet kapnak a gerinc stabilitásának biztosításában.

Sajnos a tünetmentessé válás sohasem jelent gyógyulást, a fizikoterápiás beavatkozásokat rendszeres időközönként ismételni kell.

Izombénulás, érzéskiesés vagy konzervatív úton nem befolyásolható fájdalmak esetén ortopédiai műtétre lehet szükség. Ilyenkor a megfelelő csigolyaréseket fémlemezek beültetésével és/vagy az érintett ízületek elmerevítésével biztosítják.

A spondilózis megelőzése

A spondilózis megelőzésére szegényesek a lehetőségeink, annál is inkább, mert maga a betegség végsősoron az ember két lábra állására vezethető vissza. Minden esetre az olyan sporttevékenységek, melyek során az embernek nem kell saját súlyát tartania (leginkább az úszás, csekélyebb mértékben a kerékpározás vagy evezés) a hosszú hátizmok erősítésével és a csigolyák közötti ízületek kímélésével késleltethetik a folyamatot.

Megjegyzés

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) és az International Association for the Study of the Pain (IASP) egyértelmű állásfoglalása szerint a fájdalommentes élet alapvető emberi jog. Amennyiben más fájdalomcsillapító nem hatásos, bármelyik orvos felírhat akár kábító fájdalomcsillapítót is (max. 10 napos kezelésre). A vényen fel kell tüntetni a "statim" ("sürgősséggel") jelzést és a receptet indigóval két példányban kell a patikába beadni. A kábítószerre való rászokás gyakori kifogása az orvosoknak, erre hivatkozva nem csillapítják kellő mértékben a fájdalmat. Ez ma már hazánkban is törvényellenes. Amennyiben pl. spondilózis miatt fájdalmai vannak és a hagyományos fájdalomcsillapítók ezt hatékonyan nem képesek szüntetni, Önnek is joga van kérni a legerősebb fájdalomcsillapítót, az orvosnak pedig kötelessége ezt felírni. Amennyiben ezt nem teszi meg, a területileg illetékes kórház betegjogi képviselőjéhez kell fordulni.