Porckopás (artrózis, oszteoartritisz)

Az ízületi porckopás (artrózis) világszerte a leggyakoribb ízületi betegség, az ízületi fájdalmak és rokkantság leggyakoribb okozója. Az artrózis a porcszövet elsődleges pusztulása, melyhez következményes csontelváltozások társulnak: a porc alatti csont megvastagodása, az ízületek mellett csőrszerű kinövések (oszteofiták) és csontciszták. Az artrózis leggyakrabban a kéz kisízületeit és tehertartó nagyízületeit (csípőízület, térdízület, gerincoszlop) sújtja. A fájdalom okozta mozgásszegénység izomsorvadáshoz, az ízületi tok és szalagok gyengüléséhez, ezáltal az ízületek instabilitásához vezet.

Az artrózis előfordulása

Magyarországon pontos adatok nem állnak rendelkezésre. Becslések szerint mintegy 1-1,5 millió ember szenved az artrózis valamelyik formájában. Jellemzően az idősebb kor betegsége. A családorvosok praxisában minden negyedik látogatás oka az artrózis, a nem szteroid gyulladásgátlók felét is artrózis okozta fájdalom enyhítésére írják fel. 60 év felett az emberek 80%-ánál lehet kimutatni artrózisra utaló jeleket röntgenfelvételen, és 60%-uknál enyhébb-súlyosabb tünetek is mutatkoznak. A társadalom öregedésével az artrózis népegészségügyi jelentőségének további növekedésére számíthatunk.

Az artrózis okai

Az okok szerint az artrózist elsődleges és másodlagos típusokra osztályozzuk. A másodlagos más betegséghez (pl. cukorbetegség, pikkelysömör, Marfan szindróma, Wilson-kór, hemokromatózis, veleszületett csontvázrendellenességek, köszvény, stb.) társul, vagy korábbi balesetek során elszenvedett ízületi sérülések talaján alakul ki. Artrózishoz vezethet az ízületek egyenetlen terhelése is (pl. egyik végtag rövidebb, az állkapocs ízületi porc kopása fogzárási rendellenességek miatt, stb.). Az ízületek fokozott terhelését a jelentős testsúlyfelesleg tovább súlyosbítja.

Az elsődleges artrózis oka az ízületi porc víztartalmának csökkenése a kor előre haladtával. Ez csökkenti a porc proteoglikán tartalmát, ami által a kötőszöveti (kollagén) rostok sérülékennyé válnak. A porc fokozatosan elvékonyodik, az ízületi folyadék mennyisége csökken, a felszínek súrlódása fokozódik. A fokozott súrlódás gyulladásos fellángolásokat eredményez, ami tovább pusztítja a porfelszíneket. A csontokon csőrszerű kinövések keletkeznek, a csont ízület alatti része megvastagszik, állománya sűrűbb lesz. Ezek kompenzáló jelenségek, a "természet" így próbálja korrigálni az ízület egyensúlyának megbomlását, de egyben további szövődményeket, pl. idegek becsípődését okozhatják, tovább súlyosbítva a beteg szenvedéseit.

Az elsődleges artrózis gyakoribb elsőfokú rokonok között – ez genetikai hajlam szerepére utal.

Az artrózis tünetei és lefolyása

Legjellemzőbb a heveny fájdalom és ízületi merevség. Az ízület mozgatásakor ropogás tapintható, esetleg hallható is. Az ízületek fájdalmas mozgását az izmok fokozott feszülése gátolja (defense), ami további fájdalmat okozhat. A panaszokat a nyirkos hideg időjárás rontja. Az artrózis súlyosbodásával az ízületek megvastagszanak, az ujjak meghosszabbodnak. Az ízületek járatásával a fájdalom fokozódik – ellentétben a reumás ízületi gyulladással. A kisebb csontokon csontos megvastagodások (Heberden és Bouchard csomók) keletkeznek. Ezek nem fájdalmasak, de fokozzák az ízületek mozgáskorlátozottságát. Az ízületei folyadékgyülemet is leggyakrabban artrózis okozza. Az ízületek mozgása fokozatosan beszűkül, a folyamat a lényegében teljes mozgásképtelenségig fokozódhat.

Az artrózis diagnózisa

A diagnózis felállításának legfontosabb eszköze ma is a hagyományos röntgenvizsgálat. A felvételeken jól látható az ízületi rés beszűkülése, az oszteofiták, a csont ízület alatti elváltozásai (megvastagodás, ciszta). A röntgenkép és a tünetek gyakorta nincsenek összhangban. Olykor a súlyosnak látszó artrózis meglepően tünetszegény, máskor minimális röntgenelváltozások mellett is drámaiak a tünetek.

Az artrózis terápiája

A kezelés fizikoterápiából, életmód-változtatásból, gyógyszeres kezelésből, legsúlyosabb esetekben műtétből áll.

A fizikoterápia lényege a megfelelően adagolt mozgás. Különösen kellemes ez gyógyvízben, ahol a betegnek nem kell a saját súlyát tartania, a kellemes meleg pedig ellazítja a görcsösen "védekező" izmokat. A mozgást sohasem szabad abbahagyni. Mozgás előtt a meleg, mozgás után a hideg borogatás igen hatékony a fájdalom csökkentésében. Sok esetben a kiropraktika ("csontkovácsolás") és/vagy gyógytorna segít a betegség tüneteinek enyhítésében, a heveny fellángolások megelőzésében és a betegség progressziójának lassításában.

Nagyon fontos az egészséges testsúly fenntartása. Hasznosak lehetnek bizonyos segédeszközök (térdgumi, támbot, járókeret, stb.) is. A mozgás feladása egyet jelent a hízással, ezáltal a mozgáskorlátozottság súlyosbodásával.

A gyógyszerek, főként a paracetamol és a nem szteroid gyulladásgátlók (diklofenák, ibuprofen, naproxen, stb.) hatékonyak lehetnek a heveny gyulladásos fellángolások és a velük járó fájdalom mérséklésében. Az artrózisra alkalmazott fájdalomcsillapítóknak azonban komoly mellékhatásai lehetnek, ezért alkalmazásuk rendszeres orvosi ellenőrzést és laboratóriumi vizsgálatokat igényel.

Szteroid gyulladásgátlók csak helyileg, az ízületbe adott injekció formájában javasolhatók. Az injekcióba a szteroiddal együtt adott helyi érzéstelenítő (pl. lidocain) az akut fájdalmak enyhítésében nagyon hatásos, de a hatása nem tartós.

Nem szteroid gyulladásgátlók alkalmatlansága esetén fépópiát (kodein, tramadol), elviselhetetlen fájdalmak esetén akár kábító fájdalomcsillapítók is adhatók.

Az ízületi súrlódás csökkentésére sokat reklámozott glukózamin és kondroitin terápiás hatása nem bizonyított, ráadásul ezek a kezelések meglehetősen költségesek.

A gyógyszeres és fizikoterápiás lehetőségek kimerülése után sor kerülhet az ízületi protézisek beültetésére. Az artrózis sebészi kezelése ma még csak nyitott műtéttel oldható meg.

Egyéb tudnivalók az artrózisról

Két nagy világszervezet (Egészségügyi világszervezet – WHO, és International Association for the Study of the Pain – IASP) egyértelműen deklarálta, hogy a fájdalom hatékony csillapítása alapvető emberi jog. Így a kábító fájdalomcsillapítás sem tagadható meg attól a betegtől, akinél más gyógyszer nem bizonyult kellően hatásosnak vagy egyéb okból a beteg nem szedheti. A nemzetközi ajánlások a magyar törvényekben is megjelentek. Ezek szerint bármelyik orvos jogosult kábító fájdalomcsillapítót felírni "Statim" (azaz sürgős) felirattal, legfeljebb 10 napos adagban.

Ennek ellenére, sajnálatos módon gyakran tapasztaljuk, hogy a "rászokás" veszélyére hivatkozva a betegtől a hatékony fájdalomcsillapítást az orvosok megtagadják. Ez esetben a területileg illetékes kórház betegjogi képviselőjéhez kell fordulni.