Sarokfájdalom: tünetei, okai és kezelési lehetőségei
A sarokfájás leggyakoribb oka a sérülés miatti fájdalom, de csontbetegség, csontritkulás és okozhatja, sőt, akár még neurológiai és autoimmun betegségek is állhatnak a fájdalom mögött.
A láb sarokcsontja a lendületből adódóan minden egyes lépésnél – a futásról nem is beszélve – a test súlyánál nagyobb terhelésnek van kitéve. A sarokcsont és a lábujjak között feszülő kötőszövet (talpi bőnye) úgyszintén minden egyes lépésnél dolgozik: megfeszül, majd elernyed. Ha ez a folyamat túl megerőltető módon, ideig vagy valamiféle pluszterheléssel játszódik le, bekövetkezik a nagyon gyakori és fájdalmas tünet: a sarokfájdalom.
Az ín–csonthártya találkozásánál gyulladás (talpi bőnye gyulladás) alakul ki , és ha a gyulladás hosszú ideig fennáll, csontkinövés keletkezik. A sarki csontkinövés, sarkantyúképződés a lakosság kb. 10%-át érinti. A fájdalom rendszerint hosszabb mozgásszünet után, ülésből, ágyból felkelve az első másodpercekben intenzív, később csillapodik.
A talpibőnye-gyulladás lehetséges tünetei
Tünete a járáskor a talp sarokhoz közeli részének – esetenként éles, égő jellegű – fájdalma. Főként ülésből, fekvésből felkelve és leginkább az első lépések során érezhető. Ha a gyulladás súlyosabb, akkor akár a sarok megduzzadása is bekövetkezhet. Sarkantyúképződésre utalhat, ha a cipő hátul nyomja a sarkat – a terület kivörösödhet, kidörzsölődhet.
A talpibőnye-gyulladás lehetséges okai
Elsősorban a túlfeszítés, túlterhelés idézheti elő a fájdalmas gyulladást, amely leginkább a bőnye sarokhoz közeli tapadásánál jelentkezik. Közvetlen kiváltó okként általában valamilyen megerőltető tevékenység keresendő a háttérben, például sport, tánc, hosszas álló vagy járó elfoglaltság – mindez esetleges túlsúllyal.
A talpi bőnye gyulladása nem ritka terhesség idején – elsősorban a testsúly megnövekedése, illetve a testtartás „átrendeződése” miatt. A nem megfelelő cipő is vezethet a talpi bőnye gyulladásához – leginkább a teljesen lapos lábbeli okoz bőnyegyulladást.
Mi okozhat sarokfájdalmat? A sarokfájás lehetséges okai
- a saroktól a vádliig tartó Achilles-ín sérülései;
- idegbecsípődés;
- a sarokpárna rostos szövetének gyulladása, illetve ennek következtében szövetnedvvel való feltöltődése;
- túlságosan kötött vádliizomzat;
- a túlfeszített, megerőltetett – már említett – talpi kötőszövet gyulladása.
Gyakori a sarokfájdalom lúdtalp vagy egyéb lábdeformitás, illetve sarokcsontkinövés (sarkantyú) esetén.
Mi okozza az Achilles-ín gyulladást?
Az Achilles-ín a sarokcsontot köti össze a vádli izmaival, és több ok miatt megsérülhet, szakadhat, fájhat. A sérülés, a gyulladás pedig számos mozgásnál okozhat kényelmetlenséget, a sétálástól a futáson keresztül az ugrásig. Az Achilles-ín gyulladás (tendinitis) viszonylag gyakori probléma, amelyet megelőzni érdemes, kezelni fontos.
A gyulladásnak két fő típusa ismert, a gyakoribbnál az ín középső része gyullad be, de ritkábban az is előfordul, hogy az ín alsóbb részét érinti a gyulladás. Ez jellemzően a több éven át tartó, intenzív edzés következményeként jelentkezik, például hosszútávfutóknál. Ugyanakkor az is igaz, hogy mindkét típus jellemzően a túlterhelés, és kevésbé egy konkrét sérülés hatására alakul ki.
A lúdtalp tünetei
A lúdtalpas kisgyermek fájdalmakról nem szokott panaszkodni, inkább elfárad. Nagyobb gyermekeknél, serdülőknél, felnőtteknél a fájdalom, befelé dőlő boka, kifelé dőlő sarok a legjellemzőbb tünetei a lúdtalpnak, vagyis annak, ha a talp hárompontos alátámasztása megszűnik, és szinte teljes felületével rálapul a talajra. Ezeken kívül sarokfájdalom, lábmerevség, szélsőséges esetekben csonthártya- vagy talpiínhüvely-gyulladás is kialakulhat.
A fájdalom önkéntelen járás közbeni testtartásváltozást eredményez, mivel az érintett személy igyekszik minél kevésbé terhelni a befelé dőlő, kilapult lábboltozatot. A kényszerű testtartásváltozás idővel térd-, csípő-, illetve derékfájdalmakhoz vezethet. A megváltozott lábboltozat miatt folyamatos kompenzációra kényszerített izmok azonban hamar elfáradnak, már rövid gyaloglás után is pihenőre lehet szükség.
A sarokfájás közvetlen és leggyakoribb kiváltó okai:
- túlsúly és elhízás;
- megerőltető sporttevékenység, pl. gyaloglás, túrázás;
- álló vagy járó munka közbeni, ismétlődő túlterhelés;
- nem megfelelő lábbeli (sem a túl magas, sem a teljesen lapos sarkú cipő nem egészséges).
Haglund sarokfájdalom kialakulása
A Haglund sarok kialakulása fejlődési variációként jön létre a sarokcsont hátsó-felső peremén. A csontos előemelkedés fájdalmas panaszokat okoz nyomás hatására, leggyakrabban a sarokcsont fejlődési variációja. Sarokfájdalmat cipő viselésekor okoz, mivel a cipő hátsórésze nyomja a csontos kiemelkedést, illetve rányomja a felette lévő lágyrészeket.
A Haglund-deformitás (Haglund-szindróma) esetén a sarokcsont egy része erősen megnagyobbodik kifelé, és egy úgynevezett kinövést képez, ezzel sarokfájdalom jön létre. Az Achilles-ín gyakran irritált vagy meszesedik.
Haglund deformitás tünetei
A sarokcsonton lévő csontos kinövés nyomási pontokat okoz a cipőktől a sarok területén. Mind az Achilles-ínon, mind az Achilles-ín és a sarokcsont közötti zsákocskán (bursa subachillea) irritáció alakul ki.
Cipővásárlásnál a hibás méretválasztás is sarokfájdalmat okozhat, illetve a lábfej fájdalmában is része lehet. A Haglund-deformitásban szenvedő betegek sarka a cipőben lévő nyomás miatt gyakran begyullad és sarokfájdalmat okoz, ahol az inak a csonthoz és a bursae-okhoz kapcsolódnak, irritáltak és duzzadtak lehetnek.
A tünetek kezdetben főleg intenzívebb mozgás közben jelentkezhetnek, később pedig járás közben is, majd idővel krónikus fájdalommá válhat. A Haglund-szindróma ráadásul egyszerre érintheti az egyik vagy mindkét lábat.
Mikor forduljon orvoshoz?
Ha tartós sarokfájdalmat él át, keresse fel háziorvosát, aki beutalhatja a megfelelő szakrendelésre, vagy forduljon ortopéd szakorvoshoz. Amennyiben:
- a sarokfájdalom együtt jár a sarok bedagadásával,
- vagy a fájdalom oly mértékű, hogy a lábujjhegyre állás nem lehetséges,
- és mindezeken felül a sarok zsibbadása,
- illetve lázas állapot is bekövetkezik,
orvosi segítségre van szükség. Akkor is indokolt az orvosi szakértelem, ha már a lábfej hátrafeszítését is megakadályozza a sarok fájdalma, illetve ha a járás nehézségekbe ütközik.
A Haglund szindróma - sarokfájdalom kivizsgálása
A szakorvos egy orvosi vizsgálat során szemrevételezi a lábfej kinézetét és mozgékonyságát. A Haglund-szindróma esetén a gumó jellemzően szabad szemmel is látható. A betegek gyakran súlyos sarokfájdalomról és járási problémákról is beszámolnak, ami további támpontokat ad az orvosnak.
A sarokfájdalom kezelése
Tekintettel arra, hogy a sarokfájdalom elsődleges oka többnyire a megerőltetés, túlterhelés, a kezelést ennek megfelelően mindenekelőtt a láb pihentetése jelenti, esetenként kiegészítve jeges borogatással. A túlsúly csökkentése is javallott, hiszen a testtömeg fokozza a lábak terhelését, ami idővel az ízületek rongálódásához vezet.
Súlyos, nehezen múló fájdalom esetén – az orvosi kezelés részeként – nem szteroid gyulladáscsökkentők, illetve szteroidos, helyileg beadott injekciók alkalmazására is sor kerülhet.
A gyulladáscsökkentők típusai
- nem-szteroid gyulladáscsökkentő szerek (NSAID-ok),
- kortikoszteroidok.
További kezelési lehetőségek:
- gyógytorna
- röntgenbesugárzás
- fizikoterápiás kezelések
- lökéshullám-kezelés
- fájdalom, gyulladás esetén javasolt a jegelés, valamint speciális lábbeli viselése
A sarokfájdalom megelőzése
A sarokfájdalom megelőzésében a legfontosabb az inakban lévő feszülés csökkentése. Ennek a kiváltó okoktól függően módja lehet:
- túlsúly esetén testsúlycsökkentéssel,
- megfelelő járás- és futástechnia kialakítása,
- fájdalom jelentkezésekor a fizikai aktivitás megszakítása,
- jól illeszkedő és kellő alátámasztást biztosító lábbeli viselése.
Orvosi lábápolás
Orvosi lábápolásról akkor beszélünk, ha egészségügyi végzettségű szakember végzi a lábak kezelését. A kezeléseket ilyenkor minden esetben orvosi vizsgálat előzi meg az előzmények és a fennálló alapbetegségek tisztázása érdekében. Ehhez szükség esetén laboratóriumi vagy röntgenvizsgálatokat végeznek.
A láb otthoni ápolása - így néz ki a helyes lábápolás
- a lábak rendszeres (napi) mosása, szárítása;
- bizonyos időközönként áztatása, majd az elhalt hámsejtek eltávolítása a bőrkeményedéses részekről habkővel, reszelővel;
- bőrpuhító, hidratáló krémmel a sarok repedezettségének csökkentése;
- a bőrpír, duzzanat, vágások, genny, szilánkok vagy hólyagok ellenőrzése és kezelése;
- a körmöket egyenesen kell vágni, az éles széleket pedig reszelni;
- javasolt a szoros zokni és harisnya kerülése;
- fontos a cipő kényelme: a jó cipőnek megfelelő hosszúságúnak, szélességűnek és mélységűnek kell lennie.
Olvasta már?
- Tompán fáj, aztán bedagad a bokája? Ekkor utal gyulladásra
- A vitaminok hiánya is okozhat lábzsibbadást - ezt pótolja!
- Mitől fájhat a sarkam járás, séta közben? Van, amikor betegség okozza
Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben, a Facebook-on, az Instagramon vagy a Twitter-en is!
Mire jó a lóbalzsam? A szakgyógyszerész szerint így érdemes használni
