Mi az osteoporosis? Ezek a csontritkulás okai, tünetei és kezelési lehetőségei
A csontritkulás kezdetben nem okoz semmilyen tünetet, a folyamat észrevétlen indul be, majd sok év után megjelenhetnek az első olyan tünetek, mint a hátfájás, magasságcsökkenés. görnyedt tartás - vagy egy törött csont.
A csontritkulás olyan egészségügyi állapot, amely gyengíti a csontokat, törékennyé teszi. Szinte minden csont eltörhet az oszteoporózis megnövekedett csonttörékenysége következtében. Lassan, több év alatt fejlődik ki, és gyakran csak akkor diagnosztizálják, ha egy esés vagy hirtelen ütközés miatt már eltört a csont. A betegekre nézve a csontritkulás legnagyobb veszélye a kóros csonttörés, és annak szövődményei.
Mi az osteoporosis (csontritkulás)?
A csontritkulás gyakori betegség. Előfordulásának gyakorisága az életkorral nő: Magyarországon a társadalom idősödése miatt a csontritkulás ma már népbetegségnek számít. A betegség a csontokat vékonyítja el, így téve valószínűbbé a csonttörés esélyét. A csonttörés nem kellemes állapot, ráadásul olyan egészségügyi problémákhoz is vezethet, mint a tartós fájdalom, görnyedt tartás vagy mozgási nehézségek. A csonttörés utáni helytelen rehabilitáció miatt is felléphetnek tartós mozgásszervi problémák.
A csontritkulás két leggyakoribb előfordulási formája
- életkorral járó – változókori (postmenopauzális)
- időskori (szenilis) – csontritkulás
Az eseteknek csupán kis hányada tartozik az úgynevezett másodlagos csontritkulás közé, amely fő jellemzője, hogy egyéb betegségek tüneteként jelentkezik, vagy bizonyos gyógyszerek (például egyes kemoterápiás szerek) mellékhatásaként jelenik meg.
A csontritkulás tünetei
A csontritkulás általában nem okoz semmilyen tünetet. Ellenben sok év után megjelenhetnek az első olyan tünetek, mint:
- hátfájás
- magasság csökkenése
- görnyedt tartás
Az első tünet jellemzően maga a törött csont, leggyakrabban a gerincben vagy a csípőben.
A csontritkulásban szenvedő betegek leggyakoribb sérülései a következők:
- törött csukló
- csípőtörés
- törött gerinccsontok (csigolyák)
Törések természetesen más csontokban is előfordulhatnak, például a karban vagy a medencében. Ha a betegség komollyá válik, elég egy köhögés, tüsszögés, sőt a normális ülés, állás, ölelés is bordatörést vagy a gerinc egyik csontjának részleges összeomlását okozhatja.
A csontritkulás általában nem fájdalmas, amíg egy csont el nem törik, de a gerincben lévő csonttörések gyakori okai a hosszú távú fájdalomnak. Néhány páciens esetében a fájdalom enyhül, ahogy a csont gyógyul, mások esetében tartós fájdalom jelentkezik. A tartós fájdalom kialakulásának esélyét megfelelő csonttörés utáni gyógytorna rehabilitációval minimalizálni lehet.
Bár a csonttörés gyakran az oszteoporózis első jele, néhány idősebb embernél kialakul a jellegzetes hajlott (előrehajló) testtartás. Ez akkor fordul elő, amikor a gerinc csontjai eltörtek, ami megnehezíti a test súlyának eltartását.
A csontritkulás csonterősítő gyógyszerekkel kezelhető.
Csontvesztés a csontritkulás előtt: osteopenia, a csontritkulás előszobája
A csontritkulás előtti szakaszt osteopeniának nevezik. A csontritkulástól megkülönbözteti az, hogy itt a folyamat még visszafordítható, illetve a tény, hogy a csontritkulásban szenvedő betegek jóval nagyobb kockázatnak vannak kitéve a csonttörésekkel kapcsolatban. Ilyenkor a csontsűrűség-vizsgálat azt mutatja, hogy a csontsűrűsége alacsonyabb, mint az életkorának átlagában, de nem elég alacsony ahhoz, hogy csontritkulásnak minősítsék.
Az osteopenia nem mindig vezet csontritkuláshoz
Sokféle tényezőtől függ, hogy megtörténik-e, mindenesetre, ha osteopeniában szenved, bizonyos életmódbeli lépésekkel nagyobb eséllyel őrizheti meg csontjai egészségét és csökkentheti a csontritkulás kialakulásának kockázatát .
Orvosa a csontritkulásban szenvedő betegeknek adott csonterősítő kezelések egyikét is előírhatja, attól függően, hogy mennyire gyengék a csontjai, és fennáll a csonttörés kockázata. Az időben felismert osteopénia prognózisa nagyon jó: életmódváltással, illetve a szükség esetén alkalmazott gyógykészítményekkel a folyamat megállítható, sőt, akár vissza is fordítható.
A csontritkulás okai
A csontvesztés az öregedés normális velejárója, de egyesek a normálisnál sokkal gyorsabban veszítenek csontból. Ez csontritkuláshoz és a csonttörések fokozott kockázatához vezethet.
A nők a menopauza utáni első néhány évben gyorsan veszítenek csontozatból is . A nőket nagyobb a csontritkulás kockázata, mint a férfiakat, különösen akkor, ha a menopauza korán kezdődik (45 éves kor előtt), vagy ha eltávolították a petefészkeiket.
A csontritkulás azonban férfiakat, fiatalabb nőket és gyermekeket is érinthet
Számos egyéb tényező is növelheti a csontritkulás kialakulásának kockázatát, beleértve:
- nagy dózisú szteroid tabletták szedése több mint 3 hónapig
- egyéb egészségügyi állapotok – például gyulladásos állapotok, hormonokkal kapcsolatos állapotok vagy felszívódási zavarok
- a családban előfordult csontritkulás – különösen egy szülő csípőtörése
- bizonyos gyógyszerek hosszú távú alkalmazása, amelyek befolyásolhatják a csontok szilárdságát vagy a hormonszinteket, mint például az ösztrogénellenes tabletták, amelyeket sok nő mellrák után szed
- étkezési zavara van vagy volt, például anorexia vagy bulimia
- alacsony testtömeg-indexű (BMI)
- nem edz rendszeresen
- erős ivás és dohányzás
A csontritkulás és az osteopenia diagnosztizálása
Ahhoz, hogy megállapíthassuk, csontjaink milyen állapotban vannak, többféle módszer áll rendelkezésünkre. Az olyan képalkotó módszerek, mint a CT vagy az MR is alkalmasak lehetnek erre, de az ezekkel a vizsgálatokkal járó sugárterhelés megspórolható egy sokkal egyszerűbb radiológiai módszer bevetésével, a csontdenzitometriás vizsgálattal. A vizsgálatra használt készülékek a csont ásványianyag-tartalmának mérésére használhatók.
A vizsgálathoz rendszerint az alkar csontjait mérik be, de lehetőség van egyéb területek (pl. gerinc, comb) pontos átvizsgálására is. A rutinszerűen végzett alkarcsontsűrűség-mérés azonban a legtöbb esetben tökéletesen alkalmas arra, hogy a kapott eredmények alapján, statisztikai számításokkal kalkulálva pontos képet kapjunk, hogy a csontok sűrűsége a korunknak, nemünknek megfelelő állapotban van-e.
A vizsgálat során rendszerint három paramétert tartalmaz a lelet:
A csont ásványianyag-tartalmától függően gyengül a sugárzás erőssége. A csonton áthaladt, maradék sugárzást mérik meg. A mért eredményt nem önmagában értékelik.
- S-score: azt mutatja meg, hogy adott csont állapota milyen az átlagos, magyar, fiatalkori csontrendszerhez képest.
- Z-score: arról ad információt, hogy adott csont mennyire tér el az átlagos, korban hozzáillő értéktől.
- T-score: megmutatja, hogy az adott csont mennyire tér el az optimális csonttömegtől. A mért eredményt nem önmagában értékelik, hanem az azonos nemű fiatal ember csontjának átlag ásványianyag-tartalmához viszonyítják. Mínusz 1 és az e feletti érték normálisnak tekinthető; mínusz 1 és mínusz 2,5 közt beszélünk osteopéniáról; mínusz 2,5 alatt pedig már csontritkulás áll fenn. Mit jelent a T score?
Csontsűrűség vizsgálat (DEXA vizsgálat):
Előfordulhat, hogy csontsűrűség-vizsgálatra is beutalják, hogy megmérjék a csont szilárdságát. Több eljárás is létezik a csont sűrűségének meghatározására. A standard eljárás alapja, hogy a csont elnyeli a röntgensugarakat. A DEXA egy rövid, fájdalommentes eljárás, amely a vizsgált testrésztől függően 10-20 percig tart. Ez a teszt nagyon kicsi sugárzással meghatározza, hogy milyen sűrűk és erősek a csontok. A szervezetet érő sugárterhelés ilyenkor nem több, mint amennyi radioaktív háttérsugárzást kapunk nap, mint nap az éterből, vagy mint egy 1 órás repülőút során 10000 méter magasságban.
Hogyan zajlik a DEXA vizsgálat?
A páciens adatait (életkor, testsúly, testmagasság) feljegyzik, rákérdezhetnek a korábbi betegségeire, csonttörésekre, gyógyszerszedésre. A páciens egy vízszintes asztalra fekszik, majd felette elvonul a röntgencsövet tartalmazó részegység, eközben vékony sugárnyalábbal pásztázza végig a vizsgálandó területet. Az asztalon mozdulatlanul kell feküdni.
Csontsűrűséget egy egészséges fiatal felnőttéhez hasonlítják, a különbséget standard deviációként (SD) számítják ki, és T pontszámnak is nevezik. A szórás a változékonyság mértéke egy átlagos vagy várható érték alapján. SD pontszámozás esetében tehát ugyanarról beszélünk:
- -1 SD felett normális
- -1 és -2,5 közötti SD csontvesztést mutat, és osteopeniaként definiálják
- -2,5 alatt csontvesztést mutat, és csontritkulásnak minősül
A WHO ajánlása szerint az alábbi diagnosztikus kategóriákat állítják fel a T-score értéke alapján:
- T-score nagyobb, mint –1,0 SD = egészséges csontozat
- T-score –1,0 és –2,5 SD közötti = osteopenia
- T-score kisebb, mint –2,5 SD = osteoporosis
- T-score kisebb, mint –2,5 SD és legalább egy osteoporosis miatti csonttörés = súlyos osteoporosis
Milyen csontsűrűség vizsgálatok léteznek még?
- Kvantitatív computertomográfia (QCT): az eljárás szintén röntgentechnológián alapszik. Segítségével a csontokról rétegfelvételek készíthetők, melyekből egy szoftver segítségével lehet a csontsűrűséget kiszámítani. A vizsgálat részletes képet ad, de jelentősen magasabb sugárterhelésnek teszi ki a pácienst, mint a DXA.
- Kvantitatív ultrahangvizsgálat: azt érzékeli a műszer, hogy a sarok- és ujjcsontszövetek milyen mértékben gyengítik az ultrahanghullámokat, vagy mennyire verik azokat vissza. A vizsgálat semmiféle káros sugárterheléssel nem jár, de csak szűrésre alkalmas.
A csontritkulás kezelése
A csontritkulás kezelésének alapja törések esetében a csonttörés kezelése és megelőzése, valamint a csontok megerősítésére szolgáló gyógyszerek szedése.
Annak eldöntése, hogy szüksége van-e kezelésre, a jövőbeni csonttörés kockázatától függ. Ez számos tényezőn alapul, például az életkoron, a nemen és a csontsűrűség-vizsgálat eredményein.
Ha kezelésre van szüksége, kezelőorvosa javasolhatja az Ön számára a legbiztonságosabb és leghatékonyabb kezelési tervet.
A csontritkulás megelőzése
Ha fennáll a csontritkulás kialakulásának kockázata, határozott lépéseket kell tennie csontjai egészségének megőrzése érdekében. Ez a következőket foglalhatja magában:
- rendszeresen végezzen testmozgást , hogy csontjai a lehető legerősebbek legyenek
- egészséges táplálkozás – beleértve a kalciumban és D-vitaminban gazdag ételeket
- napi 10 mikrogramm D-vitamint tartalmazó étrend-kiegészítő szedése
- életmódbeli változtatások – például a dohányzás abbahagyása és az alkoholfogyasztás csökkentése
Kalcium és D-vitaminpótlás - tényleg hasznos?
Mind a primer, mind a szekunder prevencióban, az osteoporosis kezelésének alapja
- az elegendő kalcium és D-vitamin bevitel,
- továbbá a megfelelő mértékű fizikai mozgás.
A fizikai aktivitás stimulálja az osteoblastokat, továbbá az izomerő javulásával az elesések száma is csökken. Postmenopausában a javasolt napi kálcium bevitel 1000-1500mg, a napi D3 vitamin 1500-2000 NE. Magyarországon 400-600 mg közötti egy felnőtt személy átlagos napi kalcium fogyasztása.
Célszerű az ajánlott mennyiségeket étel formájában elfogyasztani, de ha természetes formában nem elégséges a kálcium bevitel, azt gyógyszeresen kell kiegészíteni. Újabb metaanalízisek csökkent törési arányt mutattak ki olyan nőkben, akik legalább 80%-ban betartották a kalciumpótlás előírásait.
A D-vitaminhiány gyakorisága az életkor előrehaladtával párhuzamosan folyamatos növekedést mutat. A 65 év feletti lakosságnak legalább harmada D-vitaminhiányban szenved, így egyetértünk azzal az állásponttal, hogy ennek a széles vitaminhiányos állapotnak a felszámolása valójában népegészségügyi feladat kell(ene), hogy legyen.
Kimutatható, hogy a legalább napi 1500-2000 NE D-vitamin bevitele segít megelőzni az idősebbek csípőtöréseit. D-vitamin pótlás során rendszeresen kell ellenőrizni (1., 3., 6, hónapban, majd évente, illetve dózisváltáskor) a szérum kalcium szintjét és a vizelet kalciumürítést.
Az oszteoporózissal való együttélés
Ha csontritkulással diagnosztizálták, még mindig léteznek olyan lépések, amelyeket megtehet az esés esélyének csökkentése érdekében. Távolítsa el otthonából a veszélyforrásokat, és rendszeresen végeztessen el látás- és hallásvizsgálatokat.
A törésből való felépülés elősegítése érdekében a következőket használhatja:
- fájdalomcsillapítók
- hideg és meleg kezelések, például meleg fürdők és hideg pakolások
- relaxációs technikák és más módszerek a fájdalom csökkentésére
Beszéljen háziorvosával vagy a kezelőorvosával, ha aggódik amiatt, hogy hosszú távú betegséggel kell együtt élnie. Bármilyen kérdésedre választ tudnak adni. Hasznos lehet az is, ha egy képzett tanácsadóval vagy pszichológussal, vagy más, a betegségben szenvedő emberrel beszél.
Kiknél nagyobb a csontritkulás veszélye?
A csontok korai felnőtt életkorban a legvastagabbak és legerősebbek, tehát a 20-as éveink végéig. Körülbelül 35 éves kortól fokozatosan elkezdődik a csontvesztés. Az oszteoporózis a férfiakat és a nőket érintheti. Időseknél gyakoribb, de fiatalabbakat is érinthet.
Nők esetében a csontritkulás
A nőknél nagyobb a kockázata a csontritkulás kialakulásának, mint a férfiaknak, mivel a menopauza során bekövetkező hormonváltozások közvetlenül befolyásolják a csontsűrűséget. Az ösztrogén női hormon nélkülözhetetlen az egészséges csontokhoz. A menopauza után az ösztrogénszint csökken. Ez a csontsűrűség gyors csökkenéséhez vezethet.
A nőknél még nagyobb a csontritkulás kialakulásának kockázata, ha:
- korai menopauza (45 éves kor előtt)
- méheltávolítás (a méh eltávolítása) 45 éves kor előtt, különösen akkor, ha a petefészkeket is eltávolítják
- 6 hónapnál hosszabb távolmaradások túlzott edzés vagy túl sok diéta miatt
Férfiak esetében a csontritkulás
A legtöbb esetben a férfiak csontritkulásának oka ismeretlen. Azonban van kapcsolat a tesztoszteron férfihormonnal, amely segít megőrizni a csontok egészségét. A férfiak szervezetében idős korukig tart a tesztoszteron termelés, ám az alacsony tesztoszteronszintű férfiaknál megnő a csontritkulás kockázata.
A férfiak körülbelül felénél az alacsony tesztoszteronszint pontos oka ismeretlen, de az ismert okok közé tartozik:
- bizonyos gyógyszerek, például szteroid tabletták szedése
- alkohollal való visszaélés
- hipogonadizmus (olyan állapot, amely abnormálisan alacsony tesztoszteronszintet okoz)
Az oszteoporózis kockázati tényezői
A szervezetben számos hormon befolyásolja a csontok forgalmát. A hormontermelő mirigyek működési zavarai mellett nagyobb lehet a csontritkulás kialakulásának kockázata.
Hormonokkal kapcsolatos rendellenességek, amelyek csontritkulást válthatnak ki
- pajzsmirigy túlműködés
- a nemi hormonok (ösztrogén és tesztoszteron) csökkent mennyisége
- az agyalapi mirigy rendellenességei
- a mellékpajzsmirigy túlműködése (hyperparathyreosis)
A csontritkulás és a csonttörés kockázatát növelő egyéb tényezők
- csontritkulás a családban
- csípőtáji törés szülői anamnézisében
- a testtömegindex (BMI) 19 vagy kevesebb
- nagy dózisú szteroid tabletták hosszú távú alkalmazása (például ízületi gyulladás és asztma esetén)
- étkezési zavar (például anorexia vagy bulimia)
- erős alkoholfogyasztás, dohányzás
- rheumatoid arthritis
- felszívódási zavarok (például a cöliákia és a Crohn-betegség esetében)
- bizonyos emlőrák és prosztatarák kezelésére használt gyógyszerek, amelyek befolyásolják a hormonszintet
- hosszú inaktivitási időszakok, például hosszú távú ágynyugalom
Hogyan kezelhető a csontritkulás?
A csontritkulás kezelése magában foglalja a törések kezelését és megelőzését, valamint a csontok megerősítésére szolgáló gyógyszerek alkalmazását.
Az oszteoporózis diagnózisa a csontsűrűség-vizsgálat eredményein alapul, a döntést pedig arról, hogy milyen kezelésre van szüksége, számos tényező befolyásolhatja:
- kor
- szex
- csonttörés veszélye
- korábbi sérüléstörténet
Ha csontritkulással diagnosztizálták egy esetleges csonttörést követően, akkor is kezelést kell kapnia, hogy megpróbálja csökkenteni a további csonttörések kockázatát.
Lehet, hogy nincs szüksége vagy nem akar gyógyszert szedni a csontritkulás kezelésére, ekkor is ügyeljen azonban arra, hogy elegendő kalciumot és D-vitamint kapjon a szervezete.
Csontritkulás elleni gyógyszerek
Számos különböző gyógyszert használnak a csontritkulás (és olykor az osteopenia) kezelésére. A gyógyszerelés meghatározásához a kezelőorvos – az ismert kockázati tényezőkön és a fent említett T-score-értékeken kívül – a beteg ún. FRAX- (Fracture Risk Assessment Tools) kockázatát is vizsgálja. A FRAX egy olyan, nemzetközi szinten – Magyarországon is – alkalmazott pontrendszer, amely a beteg különböző kockázati tényezőivel kapcsolatos veszélyeztetettségét együttesen értékeli. Segítségével kiszámolható a csípőt érintő törés és a 10 éven belüli, általános csonttörés kockázatának valószínűsége.
A gyógyszeres kezelések lényege, hogy a csontokat olyan egészségesen tartsák, amennyire csak lehetséges. A gyógyszerek mindegyike különböző módon hat.
- A bifoszfonátok, amelyek a leggyakoribb kezelési hatóanyagok, abban segítenek, hogy a csontok ne bomoljanak le. Bizonyos készítményeket havonta, másokat hetente egyszer kell bevenni. Nagyon fontos, hogy az orvosi előírásokat betartsuk a készítmény szedésekor, mert különben komoly következmények jelentkezhetnek.
- A zoledronic acid egy olyan hatóanyag, amely évente egy, 15 perces infúziós kezelést igényel. Ez egy olyan fajta bifoszfonát, amely erősíti a csontokat és csökkenti a csonttörések valószínűségét a csípőben, a gerincben, a csuklóban, a karokban, a lábakban és a bordakosárban is. A leggyakoribb mellékhatás a csontfájdalom, hányinger vagy hányás. A veseelégtelenséggel küzdőknek nem ajánlott a gyógyszer használata.
- A raloxifén tartalmú gyógyszerek úgy hatnak, mint az ösztrogén és segítenek fenntartani a csonttömeget. Kutatások kimutatták, hogy a használata növeli a mell- és méhnyakrák kockázatát.
- Ezeken felül egyéb készítmények is vannak, melyekről a kezelőorvosától tájékozódhat.
Biszfoszfonátok
A biszfoszfonátok lassítják a csontok lebomlását a szervezetben. Ez fenntartja a csontsűrűséget, és csökkenti a csonttörés kockázatát.
Számos különböző biszfoszfonát létezik, többek között:
- alendronsav
- ibandronsav
- risedronát
- zoledronsav
Tabletta, lenyelt folyadék vagy injekció formájában adják be.
Mindig éhgyomorra, egy pohár vízzel vegye be a biszfoszfonátokat, a beszedése után pedig 30 percig álljon vagy üljön egyenesen, illetve legalább fél órát, de lehetőség szerint 2 órát várjon, mielőtt enne vagy bármilyen folyadékot inna.
A biszfoszfonátok általában 6-12 hónap alatt fejtik ki hatásukat, és előfordulhat, hogy 5 évig vagy tovább kell szednie őket. Előfordulhat, hogy kalcium- és D-vitamin-kiegészítőket is felírnak Önnek, amelyeket a biszfoszfonáttól eltérő időpontban kell bevenni.
A biszfoszfonátokkal kapcsolatos fő mellékhatások a következők:
- a táplálékcső irritációja
- nyelési problémák
- gyomorfájdalom
Az állkapocs oszteonekrózisa a biszfoszfonátok használatához kapcsolódó ritka mellékhatás, bár leggyakrabban a nagy dózisú intravénás biszfoszfonát-kezelés során rák , és nem csontritkulás esetén.
Osteonekrózis esetén az állcsont sejtjei elhalnak, ami gyógyulási problémákhoz vezethet. Ha a kórelőzményében fogászati problémák szerepelnek, a biszfoszfonát-kezelés megkezdése előtt szükség lehet egy kivizsgálásra. Beszéljen orvosával, ha bármilyen aggálya van.
Szelektív ösztrogén receptor modulátorok (SERM)
A SERM-ek olyan gyógyszerek, amelyek hasonló hatással vannak a csontokra, mint az ösztrogén hormon. Segítenek fenntartani a csontsűrűséget és csökkentik a törések kockázatát, különösen a gerincben.
A raloxifen az egyetlen SERM típus, amely a csontritkulás kezelésére elérhető. Csak nőknek, menopauza után ajánlott. Napi tablettaként lehet bevenni.
A raloxifennel kapcsolatos mellékhatások a következők:
- hőhullámok
- lábgörcsök
- a vérrögképződés potenciális fokozott kockázata
Mellékpajzsmirigy hormon
A mellékpajzsmirigy hormon természetes módon termelődik a szervezetben. Szabályozza a kalcium mennyiségét a csontokban.
A mellékpajzsmirigyhormon-kezeléseket az új csontot létrehozó sejtek stimulálására használják. Naponta egyszer injekció formájában alkalmazzák.
Míg más gyógyszerek csak lelassíthatják a csontritkulás ütemét, a mellékpajzsmirigyhormon növelheti a csontsűrűséget. Azonban csak kis számú embernél alkalmazzák, akiknek a csontsűrűsége nagyon alacsony, és amikor más kezelések nem működnek.
Hányinger, fejfájás és szédülés a kezelés gyakori mellékhatásai.
Biológiai gyógyszerek
A biológiai gyógyszereket a szervezet által termelt fehérjékből vagy más anyagokból állítják elő.
A csontritkulás kezelésére használható biológiai gyógyszerek közé tartozik a denosumab és a romosozumab. Akkor javasolhatók, ha nem szedhet biszfoszfonátokat, vagy ha súlyos csontritkulásban szenved.
Úgy fejtik ki hatásukat, hogy lelassítják a csontok lebontásának sebességét, és felgyorsítják a sejtek csontépítési sebességét. Havonta, vagy néhány havonta injekcióban adják be.
A gyakori mellékhatások közé tartozik az izom- vagy ízületi fájdalom, kiütések, székrekedés és megfázáshoz hasonló tünetek.
Kalcium és D-vitamin kiegészítők
A kalcium a csontokban található fő ásványi anyag. Az egészséges, kiegyensúlyozott étrend részeként az elegendő kalcium biztosítása mindenképp fontos az egészséges csontok megőrzéséhez.
Egy egészséges felnőtt számára az ajánlott kalciummennyiség napi 500-700 milligramm (mg) kalcium, amelyet a legtöbb embernek változatos, jó kalciumforrásokat tartalmazó étrendből kellene bevinnie.
Ha azonban csontritkulásban szenved, több kalciumra lehet szüksége, általában kiegészítőként. Kérjen tanácsot háziorvosától a kalcium-kiegészítők szedésével kapcsolatban.
A D-vitamin segíti a szervezetben a kalcium felszívódását. Körülbelül március végétől vagy április elejétől szeptember végéig a legtöbb embernek a napfényből is hozzájuthat a számára szükséges D-vitamin mennyiséghez, a köztes időzakokban napi kiegészítésre van szükség.
Mivel csupán csak élelmiszerből nehéz elegendő D-vitaminhoz jutni, mindenkinek (beleértve a terhes és szoptató nőket is) érdemes megfontolni a napi 2000 NE D3-vitamin pótlását az őszi és téli időszakban.
HRT (hormonpótló terápia)
A menopauzán áteső nők hormonpótló kezelést vehetnek igénybe a tünetek kontrollálása érdekében.
Kimutatták, hogy a HRT megerősíti a csontokat és csökkenti a csontritkulás kockázatát. Ha már csontritkulása van, az megerősítheti a csontjait, és csökkentheti a csonttörés kockázatát.
Ha korai menopauzában érintett (amikor a menstruációja 45 éves kora előtt leáll), érdemes legalább 51 éves koráig HRT-t vagy hormonális fogamzásgátlót szednie. Ez növeli az ösztrogénszintjét, ami segít megvédeni a csontritkulástól és egyéb egészségügyi tünetektől, állapotoktól.
A HRT bizonyos típusai kis mértékben növelik az emlőrák kockázatát. A kockázat megnő, ha hosszú ideig szedi a HRT-t. A HRT tabletták (de nem tapaszok, gél vagy spray) kismértékben növelik a vérrögök kialakulásának kockázatát.
Az, hogy a hormonpótló kezelés megfelelő-e az ön számára, életkorától, tüneteitől és bármilyen kockázati tényezőtől függ. Ha 60 éves vagy fiatalabb, és menopauza tünetei vannak, a HRT előnyei általában meghaladják a kockázatokat - beszélje meg háziorvosával a HRT előnyeit és kockázatait, és személyre szabott lehetőségeit.
Hogyan lehet együtt élni a csontritkulással?
A csontritkulás nem jelenti azt, hogy biztosan el fog törni a csontja. Legalábbis, ha megtesz bizonyos óvintézkedéseket, jelentősen lecsökkentheti az esés vagy törés kockázatát.
Esések megelőzése
Néhány egyszerű változtatással csökkentheti az esés során bekövetkező csonttörés kockázatát az otthonában is.
- Ellenőrizze, hogy nincsenek-e útban olyan tárgy, vezeték, amelyben könnyen megbotlik.
- Győződjön meg arról, hogy a szőnyegek és szőnyegek biztonságosak.
- Cserélje le a kárpitot gumiszőnyegre a mosdó mellett és a fürdőkádban, hogy megakadályozza a csúszást.
- Rendszeresen végeztessen látás- és hallásvizsgálatot.
- Ha szükséges, viseljen speciális védőfelszerelést a csípőjén, hogy tompítsa az esetleges esést.
Háziorvosa még több segítséget és tanácsot tud nyújtani életmódjának megváltoztatásához.
Tippek az otthoni esések megelőzésére:
- Ha kiömlött a padlóra valami, ne várjon vele, azonnal törölje fel.
- A rendetlenség, a szanaszét kanyargó vezetékek, hosszabbítók káoszát számolja fel, és cserélje le a régi szőnyegeit a szobákból.
- ÍHasznájon csúszásmentes szőnyegeket az egész lakásban.
- Ügyeljen arra, hogy minden szoba, átjáró és lépcsőház jól meg legyen világítva.
- Úgy rendezze be otthonát, hogy ne akadálypálya legyen benne a közlekedés: kis odafigyeléssel minimálissá tehető annak a kockázata, hogy bármibe beleütközzön.
- Kérejón segítséget, minden olyan hétköznapi dolghoz, amelyeket egyedül nem tud biztonságosan elvégezni.
- Nem sétáljon a csúszós padlón zokniban vagy harisnyanadrágban.
- Ne viseljen bő szabású ruhát - könnyen megbotolhat benne a saját lépési nyomán.
- Kényelmes, a lábához jól illeszkedő, jó állapotú, bokát támasztó cipőben járjon.
- Gondoskodjon a lábáról: a lábkörmök rendszeres levágásával sokat tehet a biztonságos léptekért. Ha problémás a körme keresse fel háziorvosát, egyébiránt pedig járjon rendszeresen oedikűröshöz.
Erő és egyensúly edzés
- A rendszeres erő- és egyensúlygyakorlatok fejleszthetik az erőt és az egyensúlyt, és csökkenthetik az esés kockázatát.
- Lehet ez egyszerű, hétköznapimozgásforma is, például séta és tánc, vagy könnyű tornák videók alapján.
- Számos közösségi központ és helyi edzőterem kínál speciális képzési programokat az idősek számára.
- Fontos, hogy az erőt és egyensúlyt fejlesztő edzésprogramokat egyénre szabottak legyenek - a legjobb, ha gyógytornász segítségét kéri ennek összeállításához.
- Bizonyított, hogy a rendszeres tai chi edzés csökkentheti az esések kockázatát. A tai chi egy kínai harcművészet, amely különös hangsúlyt fektet a mozgásra, az egyensúlyra és a koordinációra.
- Más harcművészetekkel ellentétben a tai chi nem igényel fizikai érintkezést vagy gyors fizikai mozgásokat, így ideális tevékenység az idősebb emberek számára.
Egészséges táplálkozás és testmozgás
A rendszeres testmozgás és az egészséges táplálkozás mindenki számára fontos, nem csak a csontritkulásban szenvedők számára. Segít ugyanis megelőzni számos súlyos állapotot, beleértve a szívbetegségeket és a rák számos formáját, ami nem csak a csontritkulással küzdők számára jön jól.
Ügyeljen arra, hogy egy kiegyensúlyozott étrendet tartson, amely tartalmazza az összes élelmiszercsoportot, hogy biztosítsa szervezetének a szükséges táplálékot. Mindemellett fontos tudni, hogy arra nincs tudományos bizonyíték, hogy ezek az ételek megelőznék a csontritkulást.
- Ne fogyasszon túl sok foszfort, mert az segíti a csontok bomlását. A magas foszfortartalmú ételek közé tartozik a vörös hús, az üdítőitalok.
- Kerülje a túlzott alkohol és koffeinfogyasztást. Ezek az anyagok csökkentik a test kalciumfelszívó képességét.
- Az ösztrogénszint megőrzéséért a menopauza után is – amely segít a csontritkulás kialakulásának csökkenésében – egyenek több növényi eredetű ösztrogént, mint amilyen a tofu, szójabab és egyéb szójatermék.
Mi segíthet felépülni egy csonttörésből?
A törött csontok gyógyulása hetekig vagy hónapokig tarthat. (A csontritkulás nem befolyásolja ennek az idejét.) A felépülés a törés típusától függ. Egyes törések könnyen gyógyulnak, míg mások további beavatkozást igényelhetnek.
- Ha bonyolult csukló- vagy csípőtörése van, műtétre lehet szüksége, hogy megbizonyosodjon arról, hogy a csont megfelelően van beállítva.
- A csípőízületi törés után gyakran van szükség csípőprotézisre , és egyesek mozgásképességét elveszíthetik a csontok legyengülése miatt.
- A csontritkulás a gerincoszlop csonttörése miatt magasságcsökkenést okozhat. Ez azt jelenti, hogy a gerinc már nem képes elviselni a test súlyát, ami görnyedt testtartást okoz.
Ez utóbbi igen fájdalmas lehet, s nem csak akkor, amikor megtörténik, de hosszú távú fájdalomhoz is vezethet. A gyógyulási folyamat során szükség lehet gyógytornász vagy foglalkozási terapeuta segítségére, hogy a lehető legteljesebb felépüljön.
Hogyan bírkózhatok meg a csonttörés okozta fájdalommal?
Mindenki máshogy éli meg a fájdalmat, ezért az, ami másnak működik, eltérhet attól, ami nekünk jó. A fájdalom kezelésének különböző módjai vannak, többek között:
- fájdalomcsillapítók
- hőkezelés, például meleg fürdő vagy forró pakolás
- hidegkezelés, például hidegcsomagolás
- egyszerű relaxációs technikák
- masszázs
Egynél több ilyen technikát is bevethet egyszerre a fájdalom kezelésére – például kombinálhatja a gyógyszert, a hőkezelést és a relaxációs technikákat.
Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben, a Facebook-on, az Instagramon vagy a Twitter-en, Tiktok-on is!
Irodalom:
- Committee to Review Dietary Reference Intakes for Vitamin D and Calcium, Food and Nutrition Board, Institute of Medicine. Dietary Reference Intakes for Calcium and Vitamin D. Washington, DC: National Academy Press, 2010.
- National Center for Biotechnology Information
- Osteoporosis in elderly: prevention and treatment
- A review on current osteoporosis research: with special focus on disuse bone loss
- Osteoporosis. Washington (DC): American College of Obstetricians and Gynecologists (ACOG); 2004 Jan. 14 p. (ACOG practice bulletin; no. 50).
- The prevalence of vertebral deformity in european men and women: the European Vertebral Osteoporosis Study. (O'Neill TW, Felsenberg D, Varlow J, Cooper C, Kanis JA, Silman AJ.; ARC Epidemiology Research Unit, University of Manchester, United Kingdom)
- Osteoporosis: now and the future
- Research directions in osteoporosis
- The epidemiology of vertebral fractures. European Vertebral Osteoporosis Study Group. (Cooper C, O'Neill T, Silman A.; MRC Environmental Epidemiology Unit, Southampton General Hospital, UK.)
- Knowledge about osteoporosis: assessment, correlates and outcomes
- Osteoporosis R Marcus, D Feldman, D Nelson, C Rosen
- Osteoporosis: underrated, underdiagnosed and undertreated
