Nem mindegy, hogy bánat, vagy krónikus gyász emészti: így különböztetheti meg a kettőt

Lelki egészség

2023. október 30. 14:04

Mi az a krónikus gyász? Egy szeretett személy elvesztése kapcsán ez a legnehezebben feldolgozható állapot, akár évekig is elhúzódhat. Mit lehet tenni ellene?

Joggal mondható, hogy a gyász minden formája bonyolult és megterhelő. Az emberek különböző módon kezelik, dolgozzák fel ezt az állapotot, nincs "egyszerű és gyors" módja a gyásznak.

A „krónikus gyásznak” elsősorban azoknál az embereknél alakul ki, akik nagyon hálás és szeretetteljes kapcsolatot ápoltak az elhunyttal. Ezeknek az embereknek a szomorúság és a veszteség átvészelése még nehezebb lehet és olykor segítség nélkül nem is tudják feldolgozni a gyászt. – mondja Mayra Mendez , PhD, a Providence Saint pszichoterapeutája.

„Az elhúzódó gyász, amelynek nem csökken az intenzitása, és hat hónapon túl is folytatódik oly módon, hogy jelentősen rontja az életvitelt, a gondolkodást, a társadalmi szerepvállalást és az öngondoskodást, krónikus gyásznak nevezzük” – definiálja Mendez.

Krónikus bánat vagy gyász? Hogyan lehet megkülönböztetni?

Amikor valaki krónikus gyászt él át, az elveszett szeretett személy gondolatai elsöprőek lehetnek, mondja Mendez.

A gyász természetes folyamata lehetővé teszi a veszteség megértését és elfogadását. Az idő múlásával az érzés kevésbé intenzív, a veszteség fájdalma csökken (de nem múlik el) a gyászolással töltött idő átvált más időtöltésbe.

A szakember hangsúlyozza, hogy a gyásznak nincs "normális" idővonala. Van azonban egy természetes folyamata a bánat feldolgozásának. Egy egészséges gyászfolyamat azt eredményezi, hogy tudatosan fedezzük fel azokat a módokat, amelyekkel a kapcsolat emlékeit felhasználhatjuk a folyamatos pszichológiai fejlődés elősegítésére.

A gyászt, a veszteség miatti fájdalmat az idő felváltja a szeretett személlyel kapcsolatos pozitív érzelmekkel. A humor élménye, a másokhoz való közelségből fakadó öröm, a vigasztalás mind hozzávezetnek a veszteség feldolgozásához.

Ezzel szemben, amikor már krónikus gyászról beszélünk, a folyamat felborul és az idő múlása nem segít, sokszor ront a helyzeten. A krónikus gyász megzavarja a pozitív megküzdési folyamatokat, amelyek a normál gyász részét képezik, ami hatással lehet az egyén mindennapi életére és arra, hogy képesek legyenek gondoskodni önmagukról.

Vannak, akik hajlamosabbak a krónikus gyászra

Ha kórtörténetében depresszió szerepel , nagyobb valószínűséggel tapasztalhat hosszabb távú gyászt, amikor meg kell küzdenie a veszteséggel, mondja Mendez. A gyász gyakran egy súlyos depresszió kiváltó oka, teszi hozzá.

Azok az emberek, akik traumával küzdenek, szintén ki vannak téve. "Amikor a gyász intenzitása nem csökken, a stressz eluralkodik, és a veszteséget traumatikus életeseményként élik meg – amely végső soron depressziót vált ki, amely sokkal súlyosabb, mint amit egy normál gyászreakció esetén általában tapasztalna" - mondja Mendez.

A krónikus gyász felismerése

Ha valaki krónikus gyászt él át, elkerülő magatartást tanúsíthat, alkoholt vagy szereket fogyaszthat a fájdalom csillapítására, vagy csekély érdeklődést mutathat a családtagokkal és a barátokkal való időtöltés iránt.

Néhány ember pszichotikus tüneteket (például hangokat hallhat) vagy öngyilkossági gondolatokat tapasztalhat depressziós vagy szorongásos tüneteik súlyossága miatt.

A bonyolult gyász egyéb jelei közé tartozik:

a veszteség jelentésével kapcsolatos szorongás
a fájdalom végtelenségig tartó félelme
az aggodalom, hogy a boldogság elveszik és soha nem fog már eljönni
mások hibáztatása a veszteségért
harag érzése az elhunyt személlyel szemben

A krónikus gyász feldolgozása

A krónikus gyász kezelésének legjobb módja az egyén körülményeitől függ. A legjobb megoldás egy terapeuta vagy pszichiáter segítsége lehet. A szakemberek azt tanácsolják, hogy keressenek egy olyan orvost, aki a halállal, a haldoklással és a megoldatlan gyászproblémákból eredő depresszióval való megküzdéssel foglalkozik.

"A kognitív viselkedési megközelítést követő terápiás technikák segíthetnek a gyásszal küzdőknek megváltoztatni a hibás kognitív folyamatokat, amelyek erősítik a depressziót és a negativitást" - mondja a pszichiáter.

Dr. Mendes azt javasolja, hogy a napokat előre ütemezze, hogy elfoglalja magát, és egészséges módon elterelje a figyelmét a fájdalmáról.

"Ha elveszített valakit, megünnepelheti az életét úgy, hogy elmeséli az emlékezetes pillanatokat, átnézi a fényképeket, részt vesz a kedvenc tevékenységében, vagy akár levelet is írhat az elhunytnak."

Míg a többi szeretteivel eltöltött idő vigaszt és támogatást nyújthat, az is fontos, hogy a saját érzelmeit és gondolatait a kollektív bánat közepette is felmérje. Időnként egyedüllétre van szüksége, hogy feldolgozza saját érzelmi reakcióit, szükségleteit, hogy csökkentse a stresszt és tisztán lásson.

Az is fontos, hogy birtokoljuk a bánatunkat – tanácsolja az orvos. Ez azt jelenti, hogy ellen kell állni a kísértésnek, hogy a gyász folyamatát úgy változtassuk meg, hogy az megfeleljen mások (vagy a társadalom) elvárásainak.

Bármit is tesz, emlékezzen azokra a dolgokra, amelyek mindig igazak a gyászról. Először is, ez egy normális válasz a veszteségre. Ezenkívül a gyász nem állandó állapot – még akkor sem, ha tovább tart a feldolgozása.