Borderline személyiségzavar
A személyiség a személy egyedi tulajdonságainak összessége. A személyiségzavarok a normál személyiségvonások szélsőséges megnyilvánulásai. A személyiségzavar olyan állapot, melynek kialakulásának hátterében genetikai tényezők, életesemények, minimális agyi károsodás, hibás tanulási folyamatok egyaránt szerepet játszhatnak.
A személyiségzavarokat három fő csoportba oszthatjuk, a borderline személyiségzavar mellett megkülönböztetünk paranoid, szkizoid, szkizotíp, antiszociális, hisztrionikus, narcisztikus, szorongó, függő és kényszeres személyiségzavarokat is.
A borderline elnevezést elsőként Adolph Stern használta arra utalván, hogy ez a személyiségzavar a neurózisok és a pszichózisok között helyezkedik el. Jelenleg a diagnózis stigmatizáló jellege miatt a személyiségzavar átnevezését fontolgatják.
Jellemzőek a váratlan dühkitörések, a szeszélyes, hirtelen hangulat-ingadozások, a fekete-fehér látásmód. Az érzelmi hullámzás miatt a magatartás gyakran kiszámíthatatlan, esetenként extremitásokba hajló. Az impulzivitás önsértő magatartásformák előfordulásában is megnyilvánulhat. Az önkép instabilitása érzelmi kiegyensúlyozatlanságot eredményez: a belső célok, tervek hiányában a következetes életvitel ellehetetlenedik.
A borderline személyiségzavar előfordulása
Gyakoriságát mintegy 1-3% közé teszik az Amerikai Egyesült Államokban, hazánkban ez az arány hasonló. A határeseti személyiségzavarral diagnosztizáltak ¾-e nő. A borderline személyiségzavar gyakran szerhasználattal, hangulatzavarral (főként depresszióval), valamint más személyiségzavarokkal együtt fordul elő.
A borderline személyiségzavar okai
Más pszichiátriai betegségekhez hasonlóan a borderline személyiségzavar pontos okai mind a mai napig tisztázatlanok. Genetikai hajlam, neurobiológiai, környezeti tényezők, vagy gyermekkori traumák (verbális, érzelmi, fizikális vagy szexuális bántalmazás, szülők elvesztése, érzelmileg labilis háttér, szupportív és empatikus családi háttér hiánya) különböző kutatások szerint egyaránt szerepet játszhatnak a borderline személyiségzavar kialakulásában.
A borderline személyiségzavar tünetei
A tünetek első megjelenése tipikusan a serdülőkor vagy a korai felnőttkor idejére tehető. A diagnózis 18 éves kor felett állítható fel, mivel serdülőkor alatt a személyiségfejlődés még nem tekinthető befejezettnek. A tünetek hosszú ideig fennállhatnak, ám súlyosságuk az idővel csökkenhet. A gyógyuláshoz többféle pszichoterápiás módszer alkalmazása is elvezethet, mindemellett a gyógyszeres kezelés (hangulatjavítók, hangulatstabilizálók, antipszichotikumok alkalmazása) is jelentősen javíthat a tüneteken, illetve az egyidejűleg fennálló egyéb pszichiátriai kórképeken.
A borderline személyiségzavar diagnózisa
A borderline személyiségzavar diagnózisát pszichiáter szakorvos vagy klinikai szakpszichológus állíthatja fel, amennyiben személyes megfigyelése, a beteg és/vagy hozzátartozóinak beszámolója alapján a DSM-IV-TR pszichiátriai osztályozó rendszer borderline személyiségzavarra vonatkozó alábbi kritériumai teljesülnek: kora felnőttkortól kezdve számos különféle helyzetben megnyilvánuló általános instabilitás az interperszonális kapcsolatokban, énképben és hangulatban, és jelentős impulzivitás.
A borderline személyiségzavar terápiája
A borderline személyiségzavar kezelésére az elmúlt években többféle pszichoterápiás módszert is sikeresen alkalmaztak. A vizsgálati eredmények korlátozottsága miatt a különböző pszichoterápiás megközelítések hatásosságáról nehéz nyilatkozni, azonban a borderline személyiségzavar kezelésében mind az egyéni, mind a csoportterápiának helye van.
Az alkalmazott gyógyszeres kezelés a borderline személyiségzavar egyes tüneteit célozhatja, azonban a személyiségzavar állapotként való felfogása miatt maga a személyiségzavar nem gyógyítható gyógyszeresen. A gyógyszeres kezelés a borderline személyiségzavarral gyakran együttesen fennálló egyéb pszichiátriai kórképek terápiájában tölthet be fontos szerepet. A mindennapi gyakorlatban a pszichoterápiát gyakran egészítik ki gyógyszeres kezeléssel.
Egyéb tudnivalók a borderline személyiségzavarról
A borderline személyiségzavarral gyakran társul más pszichés kórképek egyidejű fennállása, melyek közül a leggyakrabban az szorongásos kórképek, a hangulatzavarok (major depresszió, bipoláris affektív zavar), evészavarok (anorexia nervosa, bulimia), valamint az egyéb személyiségzavarok, és a szerhasználat fordulnak elő. A szerhasználat a borderline személyiségzavarral diagnosztizáltak mintegy 50-70%-ban fordul elő, leggyakrabban alkoholabúzus vagy alkoholdependencia formájában.
Forrás:
Tringer: (2005): A pszichiátria tankönyve, Semmelweis Kiadó
American Psychiatric Association (2004): A DSM-IV-TR diagnosztikai kritériumai, Animula Kiadó
http://www.emedicinehealth.com
