RSV ICD-10-CM (RSV-FERTŐZÉS, HRSV-FERTŐZÉS)
RSV-fertőzés: oka, tünetei és kezelési lehetőségei
Az RSV-fertőzés egy gyakori, az alsó és felső légutakat egyaránt érintő vírusos eredetű betegség. Minden korosztályt érintheti, de míg gyerekeknél és felnőtteknél a legtöbbször csak enyhe tünetekkel jár, kisbabáknál kórházi ellátást is igénylő betegséget okozhat.
A Respiratorikus Szinciciális Vírus (RSV) egy alsó- és felsőlégúti fertőzést (hörgő- és tüdőgyulladást) okozó vírus, amely minden korosztálynál előfordulhat, de gyermekeknél a leggyakoribb. Kétéves korig a legtöbb gyermek átesik az első fertőzésén, amit rendszerint több, ismételt fertőzés követ.
Magyarországon elsősorban az őszi-téli és kora tavaszi hónapokban jellemző. Legtöbbször meghűléshez hasonló enyhe tüneteket okoz, azonban veszélyes lehet a 12 hónapnál fiatalabb csecsemőkre (különösen a korszülöttekre), idősekre, illetve a legyengült immunrendszerű személyekre.
Elnevezése arra a szövetkárosító folyamatra utal, amit a vírusfertőzés okoz
Az RSV-fertőzés a légútak hámját károsítja, elnevezése is erre utal (szincicium - sejthatárokat elvesztő szöveti rész), mivel a fertőzött sejtek "összeolvadását" eredményezi. Ez gyulladást okoz a légútakban, ami az általános légúti tünetekhez, súlyosabb esetben komoly légzőszervi szövődményekhez vezethet.
Az RSV-fertőzés oka és kialakulása
Az RSV-fertőzés okozója a humán respiratory synctitial virus (Human orthopneumovirus) elnevezésű, RNS-vírus. Közepes méretű, nagyjából 150-300 nanométer hosszúságú, többnyire gömbölyded vírus. Különlegessége, hogy az általa megfertőzött sejtek összeolvadhatnak, nagyobb sejteket, ún. szinktitiát hoznak létre (az elnevezése is erre utal). Az RSV-nek két, A és B altípusa ismert, és eddig összesen közel harminc variáns törzset azonosítottak. Az RSVA és az RSVB nagyjából azonos mértékben van jelen, de a RSVA-t fertőzőbbnek tartják.
Az RSV magas virulenciájú, rendkívül fertőző kórokozó. A becslések szerint egy már fertőzött hordozó akár 25 egészséges illetőt is képes megfertőzni! Egy-egy RSV-vel fertőzött átlagosan 5-8 másik embert fertőz meg. Az RSV cseppfertőzéssel, a tüsszentéssel vagy köhögéssel a levegőbe, kézre vagy felületekre jutó cseppecskékkel terjed. Meglehetősen ellenálló kórokozó, az emberi kézen akár 30 percen, különböző felületeken, használati tárgyakon, játékokon pedig több órán keresztül is fertőzőképes marad. A vírusrészecskék a másik ember szemébe, szájába, orrába kerülnek és ott elszaporodnak. A vírus a szervezetebe jutva a légutak hámsejtjeit fertőzi meg. Először a felső légutak válhatnak érintetté, majd a légutak sejtjein, a vírus által létrehozott, összeolvadt fertőzött sejtekből álló „hidakon” keresztül jut az alsó légutakba. Itt a tüdők és a hörgők gyulladását (bronchitist, bronchiolitist) okozza. A kórokozó kizárólag a légutakat támadja meg, más szervekben, szervrendszerekben betegséget nem okoz.
Epidemiológia
Az RSV-fertőzés nagyon gyakori, a legtöbb ember élete során legalább egyszer átesik rajta. Mindkét nemnél megközelítőleg azonos arányban fordul elő. A becslések szerint évente a felnőtt lakosság nagyjából 10 százaléka fertőződik meg az RSV-vel. Az érintettek pontos számát azonban lehetetlen megmondani, elsősorban azért, mert a felnőtteknél enyhe, náthára emlékeztető tünetekkel jár a fertőzés, mellyel ritkán fordulnak orvoshoz.
Az RSV-fertőzés főleg a hidegebb, őszi-téli hónapokban terjed, egy-egy járvány akár öt hónapig is elhúzódhat. Az éves járványok csúcspontja novemberre-decemberre tehető.
Minden korosztályt érintheti, de a fertőzés manifesztációja, a lehetséges tünetek és az okozott betegség súlyossága nagyon eltérő lehet. A legtöbb gyerek életének első két évében megfertőződik legalább egyszer, és bár a legtöbbször enyhe lefolyású az RSV-fertőzés, az esetek egy részében súlyos, akár életveszélyes betegségeket is okozhat. A súlyos esetek aránya a 2 és 8 hónapos korosztályban a legmagasabb. Az RSV-fertőzés következményeként kialakuló betegségek a gyerekek akár 10-20 százalékánál olyan komoly tüneteket okozhatnak, hogy kórházi ellátás is szükségessé válhat.
Szintén súlyosabb tüneteket kiváltó megbetegedésekkel járhat együtt az RSV-fertőzés az idősebb korosztályba tartozóknál, a legyengült immunrendszerű vagy immunszupresszált egyéneknél (pl. transzplantáltaknál).
Kit érinthet az RSV-fertőzés?
Bár az RSV-fertőzés bárkinél kialakulhat, néhány tényező jelentős mértékben növeli a fertőződés, illetve a súlyos tünetek megjelenésének, a szövődmények kialakulásának az esélyét.
Csecsemőknél, kisgyerekeknél és gyerekeknél:
- a koraszülöttség
- a kis születési súly (2,5 kg alatti)
- ha az anya dohányzott a terhesség alatt
- ha a felnőtt családtagok dohányoznak (passzív dohányzás)
- a szoptatás hiánya
- ha több idősebb testvér is van
- az asztmára, allergiára való hajlam (pl. ha a családban van asztmás, allergiás)
- a veleszületett szívbetegség, tüdőbetegség
- ha bölcsődébe jár a kicsi
A fertőzés kisbabák esetében gyakoribb a fiúknál.
Felnőtteknél és időseknél:
- immungyenge, immunszupresszált állapot vagy betegség
- krónikus szív- és érrendszeri betegség
- krónikus légúti betegség (elsősorban COPD)
- ha az érintett tüdőtranszplantált vagy csontvelő-transzplantáción esett át
- ha kemoterápiás kezelést kap
- ha az érintett gondozási intézményben, idős otthonban él
Az RSV-fertőzés tünetei és jelei
Az RSV-fertőzés sokféle légúti tünetet okozhat, melyek súlyossága is széles skálán mozog. Különböző megbetegedéseket okozhat csecsemőknél, gyerekeknél, felnőtteknél és idős vagy legyengült immunrendszerű embereknél. Kisgyerekek, kisbabák estében a becslések szerint 50 százalékuknál csak közepes vagy enyhe betegség alakul ki. A másik 50 százaléknál azonban jóval komolyabbak a tünetek, és a felső légutak mellett az alsó légutak is érintettek.
Köhögés: oka, típusai, kóros tünetei és kezelése - olvasson tovább róla!
Csecsemőknél, kisbabáknál és gyerekeknél az RSV-fertőzés tünetei lehetnek:
- náthaszerű orrdugulás, orrfolyás, köhögés
- hőemelkedés
- torokfájás
- étvágytalanság
- a szemek kipirosodása és kötőhártya-gyulladás
- köhögés
- légzési nehézségek
- gyors és felületes légzés
- zihálás, sípoló légzés
- a bőr és az ajkak kékes színűvé válása (cianózis)
Felnőtteknél és időseknél az RSV-tünetei lehetnek:
- náthaszerű tünetek, orrdugulás, orrfolyás
- általános rosszullét és gyengeség
- torokfájás, fejfájás
- produktív, váladékürítéssel járó köhögés
Az RSV-fertőzés diagnosztizálása
A klinikai tünetek alapján az RSV-fertőzés nem megkülönböztethető más, vírusos eredetű légúti fertőző betegségektől. A betegség megállapításához, a kórokozó azonosításához laboratóriumi vizsgálatra (pl antigén-tesztre, PCR-vizsgálatra) van szükség. Ezeket enyhe tünetekkel járó fertőzésnél általában nem javasolják rutinszerűen. A vírust a felső- és alsó légutakból vett mintákból (pl. az orrból, a garatból stb.) mutathatják ki.
Súlyosabb tünetekkel járó betegség, esetleg szövődmények gyanúja esetén képalkotó vizsgálatokat (pl. tüdőröntgent) is javasolhat a kezelőorvos.
Orvosnál az RSV-fertőzéssel
Segítheti az RSV-fertőzés diagnosztizálását, a megfelelő terápia megválasztását, ha felkészülten megyünk orvoshoz:
- Kapcsolatba kerültünk vagy kerülhettünk-e diagnosztizált RSV-fertőzött beteggel? Van-e tudomásunk például RSV-járványról a bölcsődében, óvodában?
- Van-e valamilyen krónikus légúti problémánk?
- Van-e a családban asztmás, allergiás beteg?
- Dohányzunk, vagy van a családban dohányos?
Az RSV-fertőzés lefolyása és kimenetele
A betegség lappangási ideje 3-8 nap. A fertőzés a legtöbb esetben enyhe, náthaszerű tünetekkel indul, ám a beteg állapota 2-4 napon belül fokozatosan romlik, egyre többet köhög, nehezebben kap levegőt, abnormális légzési minták (zihálás, sípoló légzés, felületes és gyors levegővétel) jelentkezhetnek. Kisbabáknál a betegség progressziója meglepően gyors lehet, akár 24-48 alatt is látványosan romolhat a beteg állapota. Jellemző lehet a hőemelkedés, de a magas láz ritka. A beteg étvágytalanná válhat, elutasíthatja az enni- és innivalót.
Különösen a csecsemőknél a viselkedés megváltozása is megfigyelhető, ez gyakran hangsúlyosabb, mint a légúti tünetek: a baba kevésbé aktív, síróssá, nyűgössé válik, étvágytalan vagy a megszokottnál nehezebben táplálható és kevesebbet is eszik, a légzése nehézkes. Előfordulhat, hogy rövid időre le is áll a légzése, „elfelejt” levegőt venni.
A beteg kisgyerek általában egy hét alatt meggyógyul. Kórházi kezelésre átlagosan 4 napig szorulnak a kis betegek (ez természetesen függ a betegség súlyosságától és a rizikótényezőktől is).
Felnőttek és az idősebb korosztályba tartozók esetében az RSV-fertőzés az esetek közel 75 százalékában enyhe lefolyású, egyszerű náthára, megfázásra emlékeztethet. Könnyen elfordulhat, hogy a beteg tünetmentes. Az orrdugulással, orrfolyással, általános rosszulléttel kezdődő betegség 2-4 nap múlva köhögéssel, ritkábban nehézlégzéssel folytatódik. A fertőzés ezekben az esetekben szövődmények nélkül, 7-14 nap alatt el is múlik, de időnként előfordulhat, hogy a köhögés még heteken keresztül megmarad.
A betegség prognózisa több tényezőtől is függ. Egyébként egészséges gyerekeknél, felnőtteknél az RSV-fertőzés általában egy hét alatt, szövődmények és maradványtünetek nélkül gyógyul. A kisgyermekeknél, csecsemőknél a súlyosabb tünetek és szövődmények kialakulásának esélye akár 40-50 százalék is lehet, és a becslések szerint minden ötödik érintett rövidebb-hosszabb kórházi kezelésre is szorul (ez számos különböző tényezőtől függ). Az idős, legyengült immunrendszerű embereknél a súlyos betegség kialakulásának, a komplikációknak az aránya 10-15 százalék. A halálos kimenetelű RSV-fertőzések aránya 5% alatt van, de a különösen veszélyeztetett csoportokba tartozóknál akár 80% is lehet.
A szövődmények kialakulása a kisbabáknál és az idősebb, vagy fokozottan veszélyeztetett csoportokba tartozóknál a leggyakoribb. A szövődmények az alsó légutakat érintik (tüdőgyulladás, bronchitis, bronchiolitis), és köhögéssel, légzési nehézségekkel, lázzal járnak együtt.
Az RSV-fertőzés az első tünetek jelentkezése után átlagosan egy hétig (3-8 napig) fertőz. Az, hogy mennyi ideig képes továbbadni valaki a kórokozókat, az immunrendszer állapotától is függ, csecsemők, idősek és a legyengült immunrendszerűek akár négy hétig is képesek fertőző vírusrészecskéket „szétszórni”, még akár úgy is, hogy a tüneteik már megszűntek.
Az RSV-fertőzés ellen nem alakul ki tartós védettség, tulajdonképpen bármikor újra megfertőződhez valaki.
Az RSV-fertőzés lehetséges szövődményei, komplikációi
A fertőzés különösen a kisbabák és az idősebb korosztályba tartozók, illetve az egyébként is legyengült immunrendszerűek körében okozhat súlyos, esetenként életveszélyes szövődményeket. Ezek között találhatjuk:
- a középfül-gyulladást
- a tüdőgyulladást
- a bronchitist
- a bronchiolitist
- a légzési nehézségeket
- a már meglévő krónikus légzőszervi panaszok (COPD, asztma) fellángolását
- a bakteriális felülfertőződéseket
Mivel a fertőzés gyakran étvágytalansággal, az étel és az ital elutasításával jár együtt, a kiszáradás és az ezzel összefüggő problémák rizikója is megnő.
A gyermekkori, súlyos RSV-fertőzés hosszú távon növeli az asztma és a légúti allergiák kialakulásának a rizikóját is.
Veszélyhelyzet RSV-fertőzés esetén
A lehető leggyorsabban forduljunk orvoshoz, ha nátha, megfázás első tünetei után a következőket tapasztaljuk:
- sípoló, ziháló lélegzetvétel
- nehézlégzés, légszomj
- szapora, felületes levegővétel
- a bőr kékes árnyalatúvá válása
- ugató köhögés
- magas láz
Az RSV-fertőzés kezelései lehetőségei
Az RSV-fertőzés kezelése elsősorban támogató jellegű, illetve a tünetek enyhítését célozza. A legfontosabb a légutak megtisztítása, a légzés könnyítése, indokolt esetben a légzés támogatása. Ez akár oxigén pótlását is jelentheti. A legsúlyosabb esetekben akár mesterséges lélegeztetésre is szükség lehet. Kiszáradásnál (vagy annak komoly kockázatánál) orális rehidráló folyadék, súlyos esetben intravénás folyadék (infúzió) adása is indokolt lehet.
Gyógyszeres kezelést nem minden esetben írnak elő. A legtöbbször alkalmazott gyógyszerhatóanyag a ribavirin elnevezésű antivirális szer.
Más típusú gyógyszereket (gyulladáscsökkentő kortikoszteroidokat, hörgőtágítókat) csak indokolt esetben, és a legtöbbször csak felnőtteknél alkalmaznak. Ezek a vírusra ugyan nincsenek hatással, a gyógyulás időtartamát vagy a betegség súlyosságát többnyire nem befolyásolják, de a krónikus tüdőproblémák fellángolását enyhíthetik vagy megkönnyíthetik a levegővételt.
Az antibiotikumok nem megfelelőek RSV-fertőzés esetén, ezek a gyógyszerek ugyanis bakteriális eredetű fertőzések kezelésére alkalmazandók. Ha bakteriális felülfertőződés nincs jelen, az antibiotikumok alkalmazása nemcsak teljesen felesleges, de kifejezetten káros is lehet! Az antibiotikumok indokolatlan használata növeli a gyógyszerrezisztens kórokozók kialakulásának az esélyét, és a szervezet mikrobiomjára, bélflórájára is negatív hatással van.
Az RSV-fertőzés megelőzése
RSV ellen jelenleg nincs védőoltás. Az RSV-fertőzés ellen nem alakul ki tartós védettség, tulajdonképpen bármikor újra megfertőződhez valaki.
Más, a légutakat érintő fertőző betegségekhez hasonlóan, az RSV-fertőzés megelőzésében is rendkívül nagy szerepe van a fertőzöttekkel való kontaktus kerülésének, a távolságtartásnak, a rendszeres és alapos kézmosásnak, illetve a maszkviselésnek. A gyerekeket egészen kicsi kortól tanítsuk meg a helyes kézmosásra és a megfelelő köhögési-tüsszögési higiéniára.
A 18 hónaposnál fiatalabb babákkal javasolt a zsúfolt helyek kerülése, különösen az őszi-téli hónapokban. Ezeken a helyeken könnyen kontaktusba kerülhetnek olyan felnőttekkel, akiknek csak nagyon enyhe RSV-fertőzésük van.
Mit tehetünk otthon orrdugulás esetén?
Más, hasonló légúti vírusos megbetegedésekhez hasonlóan az RSV-fertőzés otthoni terápiája is támogató jellegű, a kellemetlen tünetek enyhítését, elviselhetőbbé tételét célozza:
- Pihenjünk minél többet! Lehetőség szerint kerüljük a másokkal való kontaktust, maradjunk otthon, a gyerekeket vigyük bölcsődébe, óvodába.
- A beteg szobáját szellőztessük minél többször, és fordítsunk nagyobb figyelmet a felületek, használati tárgyak rendszeres takarítására, fertőtlenítésére.
- Gondoskodjunk a beteg szobájának párásításáról. A megfelelő páratartalmú levegő segíthet abban, hogy a letapadt váladék könnyebben feloldódjon és kiürüljön a szervezetből.
- Támasszuk alá a beteg fejét, mellkasát párnákkal, vagy enyhén emeljük meg az ágy fej felőli részét.
- Igyunk sok folyadékot! Ételekből is ajánlott a magas folyadéktartalmú, könnyen emészthető ételek előnyben részesítése (pl. levesek, gyümölcslevek).
- Mossunk gyakran kezet!
GYAKORI KÉRDÉSEK AZ RSV-FERTŐZÉSSSEL KAPCSOLATBAN
Milyen antibiotikum jó az RSV-fertőzés ellen?
Az antibiotikumok nem megfelelőek RSV-fertőzés esetén, ezek a gyógyszerek ugyanis bakteriális eredetű fertőzések kezelésére alkalmazandók. Ha bakteriális felülfertőződés nincs jelen, az antibiotikumok alkalmazása nemcsak teljesen felesleges, de kifejezetten káros is lehet! Az antibiotikumok indokolatlan használata növeli a gyógyszerrezisztens kórokozók kialakulásának az esélyét, és a szervezet mikrobiomjára, bélflórájára is negatív hatással van.
Terjedhet nemi úton az RSV-fertőzés? Megvéd tőle a gumi óvszer?
Az RSV-fertőzés nem tartozik a szexuális úton terjedő betegségek közé. Cseppfertőződés útján terjed. A megfertőződéshez nincs szükség szoros testi kontaktusra. Természetesen, intim közelségben nagyobb az esély arra, hogy a fertőzött beteg által kiköhögött, kitüsszentett nyálcseppecskék a másik szervezetébe kerüljenek, akár a szájon, orron vagy szemen keresztül. A gumi óvszer nem nyújt védelmet ez ellen a kórokozó ellen.
Mennyi ideig fertőz az RSV?
Az, hogy mennyi ideig fertőz egy RSV-s beteg, számos tényezőtől függ, többek között a beteg életkorától és az immunrendszerének állapotától. Kisgyermekek esetében nagyjából 2 hétig fertőz a beteg. Egyébként egészséges felnőtteknél jóval kevesebb ez az időtartam, legyengült immunrendszerűeknél azonban ennek a duplája, 4-5 hét is lehet.
Mik a különbségek az RSV-fertőzés és az influenza között?
Az influenza és az RSV-fertőzés okozója két különböző vírus. Bár hasonló tünetekkel járhatnak együtt, van néhány különbség. Az influenzára jellemző láz, izomfájdalmak, hasfájás, hasmenés, hányinger az RSV-fertőzés esetén ritkák, nem tartoznak a jellegzetes tünetek közé. Mindkét betegségnek lehetnek súlyos szövődményei, és mindkét fertőzés fokozottan veszélyezteti az idősebb korosztályba tartozókat és a legyengült immunrendszerűeket.
Mindenképpen kórházba kell menni RSV-fertőzés esetén?
A világon az RSV-fertőzéssel összefüggő légúti betegségek miatt rengeteg gyerek kerül kórházba évente, de a legtöbben viszonylag enyhe tünetekkel esnek át a betegségen. Kórházi kezelésre a becslések szerint minden ötödik gyerek szorul.
Források:
Infectious Diseases (Elsevier, 2017.), szerk: Jonathan Cohen, William G. Powderly
Harrison's Infectious Diseases (McGraw-Hill, 2017.), szerk: Dennis L. Kasper, Anthony S. Fauci
SARS, MERS and other Viral Lung Infections (European Respiratory Society, 2016.) https://www.ncbi.nlm.nih.gov/books/NBK442240/
Respiratory syncytial virus (RSV): a scourge from infancy to old age https://thorax.bmj.com/content/74/10/986
Medscape https://emedicine.medscape.com/article/971488-overview
