H1N1 (új influenza)
A H1N1 vírus okozta új influenza betegségÁltalános leírásAz influenza olyan légúti vírusfertőzés, mely esetenként nagy világjárványt (pandemia), évről évre pedig kisebb járványokat (epidemia) okoz. Az influenzavírusnak humán (emberhez adaptálodott) és avian (állathoz adaptálódott) törzsei ismertek. A humán influenza vírus három fő típusán- A, B és C -belül sokféle altípus létezik.
Az influenza A vírusok – állatoknál és embernél egyaránt okozhatnak megbetegedést és kiterjedt járványokat is. A B influenzavírus csak emberekben okoz kis járványokat. A C típusú influenzavírus csak szórványos megbetegedések esetén mutatható ki. Az influenzajárványokról az első írásos emlék i.e. 412-ből Hippokratésztől származik. A dokumentumok szerint több nagy járvány Ázsiából indult ki és Oroszországon keresztül érte el Európát.
Az influenzajárványok közül súlyossága tekintetében kiemelkedik az 1918-19 között lezajlott spanyolnátha, mely kapcsán legalább 20 millióan haltak meg, sokkal többen, mint az első világháborúban összesen. A spanyolnáthában meghaltak tüdejéből vett minták vírusgenetikai vizsgálata a 70-es években azt igazolta, hogy egy ismert madárinfluenza vírus sertéshez adaptálódott formája okozta a járványt. 1957-ben az ázsiai influenza kórokozója a H2N2 altípus volt, mely jóval kisebb halálozással járt. Az 1968-69-es járvány még enyhébb lefolyású volt, mivel a kórokozóval szemben (H3N2) némi védelmet nyújthatott az előző járványban szerzett immunitás. 1977 óta a szezonális járványokban az A H1N1 és az A H3N2, valamint a B influenzavírusok az elterjedt kórokozók. 1997 óta napjainkig csak új madár- (avian) influenzavírusok alakultak ki. Ezek főként az állatvilágban okoztak járványokat. Egyes törzsek (H5N1) azonban ritkán madárról emberre terjedve súlyos humán betegséget is eredményeztek, de emberről emberre terjedő járványt nem okoztak. Az avian törzsek korábban is szerepet játszottak az új járványos influenzavírusok genetikai úton történő kialakulásában.
Mind az A, mind a B típusú influenza vírusok fertőző- és kórokozó-képességét alapvetően a felületükön elhelyezkedő H ( hemagglutinin) és N (neuraminidáz) jelű fehérjék (antigének) határozzák meg. A hemagglutinin fehérjének 16 különféle változatát ismerik, míg a neuraminidáz fehérjének 9 féle típusa létezik. A különféle influenzavírusok ezek kombinációit tartalmazhatják. Ezeknek a fehérjéknek a szerkezete nem stabil. Azok a vírusok tudnak jól terjedni, amelyek felületén genetikai változások révén némileg más szerkezetű antigének keletkeznek. Ennek köszönhető az influenza A és B vírusok állandó változása és ennek következménye, hogy egy adott évben átvészelt influenzafertőzés vagy védőoltás eredményeként kialakuló immunitás nem véd a következő években. Az állandó kisfokú változékonyság mellett az emberi és állati influenzavírusok felületi antigénjei, genetikai állománya részben vagy akár teljesen ki is cserélődhetnek, melynek eredményeképpen egy új influenza vírus "születhet". Amikor egyetlen sejtet kétféle influenzavírus fertőz meg, az RNS-darabok szabadon kombinálódnak, így – ha a két vírus minden egyes génje különbözött a másikétól – elvben akár 254-féle új vírus is keletkezhet!
Mi is történt 2009 tavaszán?
február és április között 300 mexikói influenza vírusmintát azonosítottak a rutinfelmérések során. Eleinte csak a várt "szezonális" influenza A H3N2 és A H1N1-variánsok jelentek meg, néhány B vírus mellett. Március végén két-három sertésinfluenza vírusra emlékeztetető variánst találtak, majd áprilisban ezek száma robbanásszerűen megnőtt. Ezzel egy időben az Egyesült Államok déli államaiban is megszaporodtak az ilyen, akkor sertésinfluenzának nevezett fertőzések. De a vírus igen gyors terjedését és ragályosságát látva ekkorra már elindult a pánik. A Dél-Karolinából induló, Minnesota, Iowa és Texas államokból terjedő sertésinfluenza hibrid vírus tíz éve jelen van az Egyesült Államok sertéstelepein –időnként akár az állomány 15 százalékos pusztulását okozva. De nem terjedt emberről emberre, csak a sertésekkel foglalkozók fertőződtek meg időnként. Most az történt, hogy a vírus teljesen új burkot és módosult genetikai állományt szerzett magának, miáltal képessé vált az emberről emberre terjedésre is. A Mexikóban indult helyi járvány rövid idő alatt az egész világot behálózta.
Az új influenza vírus haemagglutinin (H) szerkezete az amerikai hármas reasszortáns sertés influenza vírushoz hasonló, melyben madárinfluenza és humán influenza genetikai állománya ötvöződik a sertésével. Neuronaminidase (N) szerkezetében két génjében, illetve a matrix fehérjében az eurázsiai sertés influenza tulajdonságait hordozza. A most azonosított vírust eddig még sem állatban sem emberben nem mutatták ki, ezért új vírus születéséről beszélhetünk. Az eddigi vizsgálatok alapján stabil szerkezetű vírusról van szó, mely további átalakulásra, egyesülésre jelenleg nem hajlamos, antigén szerkezetét tartja.
Előfordulás
2009 márciusában és áprilisában, Mexikóban több mint 1000 esetben mutattak ki emberekben sertésinfluenzát és a vírus több mint nyolcvan emberéletet követelt. Április 25-ig 11 esetet mutattak ki a laboratóriumi vizsgálatok szerint az Egyesült Államok délnyugati részében és több sertésinfluenza-gyanús eset fordult elő New York nagyvárosi övezetében is. A sertésinfluenza elszigetelt eseteinek felbukkanásáról szóló első jelentések után a mexikói járványról szóló hivatalos bejelentés 2009. április 23-án született meg. Egyes esetekkel kapcsolatban az Egészségügyi Világszervezet megerősítette, hogy a H1N1 egy új törzse okozta őket. Április 25-én Margaret Chan, az Egészségügyi Világszervezet (WHO) főigazgatója bejelentette, hogy nagyon súlyos fenyegetést jelent a Mexikóban terjedő sertésinfluenza betegség. A következmények kiszámíthatatlanok, akár világjárvány is lehet belőle. Május 29-én mutatták ki Magyarországon az új influenzavírust, egy 27 éves brazil állampolgárnál. Június 11-én az Egészségügyi Világszervezet (WHO) világjárvánnyá nyilvánította az új influenzát. 2009. novemberig világszerte 600 000 feletti volt az igazolt új H1N1esetek száma. Több mint hatezer haláleset következett be eddig az új H1N1 fertőzés kapcsán. A megbetegedés zömében fiatal felnőtteket érint, súlyos lefolyás és halálozás, alapbetegségben szenvedőknél, terhesség alatt jellemző.
Okok
A jelenlegi világjárványt egy genetikailag madár,- sertés- és humán influenzavírusokból sertésben reasszortálodott új influenza vírus, a 2009/H1N1 A influenzavírus okozza.
Tünetek
Az egyéb légúti fertőzések kórokozóihoz hasonlóan az influenzavírusok, így az új influenza is a köhögéskor, tüsszögéskor és beszéd közben keletkező légúti váladékcseppecskék révén terjed (cseppfertőzés). Az egyéb légúti fertőzésektől azonban az influenza általában eltér a terjedés gyorsaságában. A szezonálisan jelentkező és az új influenza tünetei gyakorlatilag megegyeznek. A panaszok általában a fertőződést követően 24-48 órával hirtelen kezdődnek, magas, akár a 39-40 C láz és hidegrázás, erős levertség izomfájdalmak a jellemzők. A fejfájás gyakran gyötrő jellegű, szemkörüli és -mögötti fájdalommal jár. A légúti tünetek kezdetben viszonylag enyhék lehetnek, torokkaparással, torokfájással, mellkasi égő érzéssel száraz köhögéssel és orrfolyással. Később a köhögés súlyosbodhat, és köpetürítéssel járhat. Klinikai szempontból fontos különbség az influenza és egyéb légúti megbetegedések között, hogy az influenza kezdeti tünetei közül a hurutos tünetek hiányoznak. Főként gyermekkorban hányinger, hányás, új influenza esetén a gyermekek negyven százalékában hasmenés is jelentkezhet. A láz és a panaszok többnyire 2-3 nap múlva megszűnnek, de öt napon túl is tarthat. A bronchitis (hörghurut) és a köhögés 10 napnál hosszabb ideig is fennmaradhat. Az új influenza fokozott veszélyt jelent a két év alatti korosztály, a várandósok, illetve bármely életkorban a krónikus tüdő (asztma! COPD),- szív, - ér,- és idegrendszeri, vese-, és anyagcsere-betegségben szenvedők, illetve 40 feletti testtömeg index esetén, valamint immunhiányos állapotokban. Az új influenza elsősorban a fiatalabb, 50 év alatti korosztályt betegíti meg. A légutak sejtjeiben szaporodó vírusok nemcsak közvetlenül, hanem a felülfertőző baktériumoknak kedvező helyzetet teremtve súlyos szövődményt okozhatnak. Az influenza egyik legfontosabb szövődménye a tüdőgyulladás. Ez lehet elsődleges, ekkor maga a vírus váltja ki, illetve másodlagos, mikor a vírusfertőzést követően baktériumok okozzák a gyulladásos folyamatot. Az első esetben magas a halálozási arány, a másodlagos tüdőgyulladásnál azonban az időben elkezdett megfelelő baktériumellenes kezelés nagy arányban gyógyuláshoz vezet. Az influenza okozhat ezen kívül még izom vagy idegrendszeri gyulladást is, szövődménye lehet még középfül, ill. arcüreggyulladás és hörghurut.
Lefolyás
A főként 50 év alattiakat megbetegítő új influenza az esetek jelentős részében magától, egyéb influenzás megbetegedéshez hasonlóan 5-7 nap alatt gyógyul. A szövődményes esetek kimeneteléről a jelenleg ismert halálozási adatok alapján elmondható, hogy a halálesetek túlnyomó részének hátterében valamilyen rizikófaktor, vagy alapbetegség is fennáll.
Diagnózis
Az influenzaszerű betegség, így az új influenza diagnózisa, a klinikai kép alapján állapítható meg.
Amennyiben indokolt, az orr-torok váladékból a H1N1 influenzavírus genetikai részecskéinek azonosításával (PCR) a kórokozó azonosítható. A vizsgálat rutinszerű elvégzése minden betegnél jelen epidemiológiai helyzetben nem indokolt. Szövődmény, súlyos lefolyás, tüdőgyulladás esetén vérvizsgálat, röntgenvizsgálat és egyéb kiegészítő vizsgálatok válnak szükségessé.
Terápia
A szövődménymentes új influenza kezelése az esetek jelentős részében, mint a szezonális influenza esetén: tüneti. A betegség "magától gyógyul". Ágynyugalom, lázcsillapítás, bő folyadékfogyasztás enyhíti a panaszokat. A súlyos tüneteket mutató, vagy komplikált, illetve szövődményes esetekben, illetve a betegség súlyossága szempontjából veszélyeztetett csoportba tartozó betegek esetén főként kórházi kezelést igénylő esetekben vírusellenes kezelésre van lehetőség. A terápia bevezetése kezdeti tünetek jelentkezését követő 48 órán belül ajánlott, de azon túl is indokolt lehet. A bakteriális szövődmények, középfülgyulladás, arcüreggyulladás, tüdőgyulladás esetén antibiotikum alkalmazása válik szükségessé. Súlyos alsó légúti betegség esetén légzési elégtelenség alakulhat ki, mely miatt intenzív osztályos ápolás, gépi lélegeztetés lehet indokolt.
A betegség megelőzése
A fertőzés megelőzésének egyetlen hatékony módja az időben elvégzett védőoltás.
Az influenza elleni oltásoknak az elsőrendű célja, hogy egyéni védelmet nyújtsanak azon személyeknek, akiknél egy esetleges influenzavírus-fertőzés alapbetegségük vagy életkoruk miatt súlyos lefolyású lehet, valamint akiknek megbetegedése és munkából való kiesése az ország működése szempontjából nehézséget okozna. Az Egészségügyi Világszervezet adatai szerint a vakcina törzsek és az adott járványt okozó törzsek kellő egyezése esetén az oltott egészséges felnőttek 70-90%-ában bizonyulnak hatékonynak a betegség megelőzésében. A védőoltás az idős emberek körében a kórházi felvételek számát 25-39%-kal, az összes halálozási gyakoriságot 35-57%-kal csökkentheti.
A Magyarországon forgalomban lévő új influenza elleni oltóanyag kizárólag elölt teljes vírust tartalmaz, így nem okozhat influenzás megbetegedést. A szezonálisan előforduló influenza vírusok ellen nem ad védettséget, ezért azok ellen is szükséges vakcináció. Helyi reakció (bőrpír, duzzanat az injekció helyén) az oltottak kis hányadában jelentkezhetnek, de ezek a reakciók általában enyhék és 48 órán belül elmúlnak. Az oltóanyag egyéves kor felett alkalmazható. Abszolút oltási ellenjavallatot, csak az oltás összetevőivel szembeni azonnali típusú allergiás (anaphylaxiás) reakció, relatív ellenjavallatot az aktuális lázas állapot képez.
Gondozás, életvitel
Az influenzás beteg lehetőleg betegsége alatt közösségbe ne menjen, mert maga is terjesztője a járványnak. Kézmosás, zsebkendőhasználat, orvosi maszk alkalmazása a betegség terjedésének lassítására alkalmas, a védelem megfelelő eszköze a védőoltás.
Egyéb tudnivalók
Az oltásban nem részesíthető gyermekek pl. egyéves kor alatt és a terhesség korai szakában a környezet új influenza és szezonális influenza elleni oltása feltétlenül javasolt.
