Subarachnoideális ciszta
A subarachnoideális ciszta agy-gerincvelői folyadékkal telt hólyag, ami kialakulhat az agy és a koponyaalap között, vagy az arachnoideális hártyán. A legtöbb eset a gyermekkorban alakul ki, habár néha a felnőttkorban is előfordulhat. Arachnoideális ciszták férfiakban gyakrabban fordulnak elő.
A subarachnoideális ciszta okai
Az elsődleges subarachnoideális ciszta fejlődési rendellenesség miatt alakul ki, és már a születéskor jelen van. A másodlagos subarachnoideális ciszták ritkábban fordulnak elő; fejtrauma, agydaganat vagy fertőzés talaján alakulhatnak ki.
A subarachnoideális ciszta tünetei
Az arachnoideális cisztával járó tünetek a ciszta nagyságától és elhelyezkedésétől függenek. A kis ciszták általában nem okoznak tüneteket és csak véletlenül kerülnek felismerésre. A legtöbb esetben a ciszták nagyméretűre nőnek, de csak enyhe tünetekkel járnak. A nagy ciszták gyerekkorban okozhatnak fejdeformációt vagy nagyfejűséget, ami okozhat fejfájást, görcsöket, az agy-gerincvelői folyadék felgyülemlését, magas nyomást a fejben, fejlődési visszamaradást és megváltozott viselkedést. Más tünetek is előfordulhatnak, mint például: gyengeség vagy a test egyik oldalának bénulása, a mozgás koordináció hiánya, hányinger/hányás, fejfájás, endokrin tünetek (pl. a pubertás korai kezdete) és látászavarok.
A subarachnoideális ciszta diagnózisa
A kis ciszták általában nem okoznak tüneteket és csak véletlenül kerülnek felfedezésre. A tünetek során felmerülő gyanú esetén MR (mágneses rezonancia) képalkotó vizsgálattal lehet a subarachnoideális ciszta meglétét igazolni.
A subarachnoideális ciszta kezelése
Csak abban az esetben szükséges a műtéti megoldás, ha a cisztában a nyomás nagynak tűnik és tüneteket okoz. Ha nem igényel beavatkozást, azon ciszták utánkövetése szükséges. A műtéti megoldás a ciszta falának "kilyukasztása" vagy a cisztába vezetett söntön keresztül a folyamatos agyvízelfolyás biztosítása.
Egyéb tudnivalók a subarachnoideális cisztáról
Kezeletlen esetekben a ciszta növekedése vagy bevérzése állapotromláshoz vezet. Agy- és/vagy gerincvelői sérüléseket is okozhatnak. A kezeléssel a tünetek általában megszűnnek vagy javulást mutatnak.
Forrás: Mark H. Beers, MD: MSD Orvosi kézikönyv a családban, emedicine.com