Ennél a betegségnél mások azt hihetik, hogy csak szimulál, pedig komoly a baj
Tévhitek egy betegségről, amely foglyul ejti a testet.
A Parkinson-kór – az Alzheimer-kór után – a második leggyakoribb neurodegeneratív betegség a világon. Számos megbélyegző tévhit kíséri ez a „reszkető bénulás” (paralysis agitans), ezért néhányat tanácsos tisztázni.
A betegség egyes időszakainak váltakozása megnehezíti a kór tüneteinek megértését és felügyeletét. A páciensnek szembe kell néznie, hogy meggyanúsítják, hogy csak szimulál, és előfordul, hogy még környezete sem ismeri el tüneteit. A betegség azonban mindenképp valós, kedvezőtlen hatással van a beteg mindennapjaira és szakmai, sőt párkapcsolati életére is. Emiatt is tanácsos eloszlatni a betegséggel kapcsolatos tévhiteket.
Tévhitek: 4 dolog, amit a legtöbben rosszul tudnak a Parkinson-kórról
A Parkinson-kór pontos kiváltó oka jelenleg még nem teljesen feltárt. A betegség tüneteiért a központi idegrendszer egy részét, az agytörzsi magvak dopamintermelő sejtjeit ért károsodás felelős – ezek a sejtek vesznek részt a mozgás szabályozásában. Ha a dopamin egy kritikus szint alá csökken, megjelennek a jellegzetes tünetek.
A sejteket ért károsodás pontos oka a mai napig nem ismert, a feltételezések szerint szerepet játszhatnak genetikai és környezeti tényezők egyaránt. A betegség többnyire 60 éves kor körül jelentkezik. A következőkben azt vesszük sorra, hogy mit tudnak tévesen a leggyakrabban a betegségről:
1. A remegés a Parkinson-kór fő tünete?
A mindennapi életben az egyes tárgyak használata közben remegő kéz – ilyen vagy ehhez hasonló kép uralkodik a Parkinson-kórról. Bár igaz, hogy egyes Parkinson-kóros betegek nyugalmi remegésben (tremor) szenvednek (amikor leginkább a kéz, az ujjak, a láb és a lábfej érintett), de a két leggyakoribb tünet a mozgás lassúsága (bradikinézia - 90%) és az izommerevség (rigiditás - 85%). Ez a két szimptóma, mely azt a benyomást kelti a betegekben, hogy „ saját testük foglyai”, kevésbé ismert.
A remegés viszont egy másik betegség kulcsfontosságú jele lehet, mely az esszenciális tremor (jóindulatú esszenciális remegés) és a leggyakoribb mozgászavarok közé tartozik. A 65 év felettiek körében minden hatodik embert érint. A Parkinson-kórnál a remegés akkor szűnik meg, ha a beteg önkéntelen mozdulatot tesz, míg az esszenciális remegés esetében a beteg mozgásakor nyilvánul meg a rendellenesség.
2. A betegek memóriája érintett?
A Parkinson-kór nem okoz tájékozódási zavart vagy memóriavesztést, ellentétben az Alzheimer-kórral. Ugyanakkor viszont a betegek gyakran panaszkodnak figyelemzavarra vagy a feladatok tervezésének nehézségeire. Általában szétszórtabbak és kevésbé alaposak feladataik elvégzésében, mint korábban.
3. Bosszúság és sok félreértés forrása a Parkinson-kór
A fáradtságot, melyre a Parkinson-kóros betegek sokat panaszkodnak, a velük együtt élők – pl. a páciens életmódja alapján – gyakran érthetetlennek tartják. De ez a fáradtság mind magával a betegséggel, mind pedig a hozzá kapcsolódó alvászavarokkal, nyugtalan álmokkal, türelmetlenséggel stb. függ össze. Oka részben a betegséggel járó dopamin (agyi ingerületátvivőanyag) hiányának ellensúlyozása.
További szenvedést okoznak a beteg számára a neuropszichiátriai diszfunkciók, (pl. túlzott szorongás) a különféle vagy bizonytalan fájdalmak, melyek a betegek 60-80%-át érintik. Az izommerevséghez és a mozgás lassúságához (akinézia) is társuló fáradtság és fájdalom nagyon legyengítő.
Sok beteg állítja, hogy míg korábban nagyon aktív, dinamikus volt, a betegség jelentkezése óta kétszer-háromszor tovább tart napi teendői elvégzése. A mindennapi aktivitás csökkenése pedig gyakran bosszúság és félreértés forrása lehet a körülötte lévők számára.
4. A Parkinson-kór a nyugdíjasok betegsége?
Egyes felmérések szerint tíz emberből nyolc úgy gondolja, hogy a betegség csak az időseket érinti. Egyéb, nemzetközi kimutatások szerint a Parkinson-kór a szakmailag aktív dolgozóknál átlagosan az ötvenes éveikben lép fel, és az esetek 10%-ában a 45 év alattiakat is érinti. A szakorvosok tapasztalatai szerint, amikor egy 50 évesnél fiatalabb beteg megtudja, hogy Parkinson-kórja van, elsőre hitetlenkedik. Noha a Parkinson-kór általában 60-65 éves kor felett jelentkezik, napjainkban a fiatalabb korosztálynál is egyre gyakrabban fordul elő.
A Parkinson-kór főbb tünetei
- nyugalmi kézremegés, tremor (célra irányuláskor a remegés amplitúdója csökken),
- izmok merevsége (rigor),
- csökkent mozgásmennyiség, a mozgás lassulása,
- járási instabilitás, egyensúlyzavar.
A fenti tünetek gyakran csak az egyik testfélen kezdődnek.
Ezeken felül további tünetek kísérhetik a betegséget:
- szaglás elvesztése (gyakran ez az első tünet),
- kenőcsös jellegű, mimikaszegény arc,
- írási nehezítettség,
- beszéd megváltozása (skandáló vagy elkent beszéd),
- vegetatív zavarok (pl. izzadás),
- székrekedés,
- impotencia,
- inkontinencia,
- alacsony vérnyomás miatti szédülés,
- nyelési nehezítettség,
- nyálcsorgás,
- fáradtság,
- apró léptű, csoszogó járás,
- nehéz mozgásindítás,
- szorongás, depresszió,
- memóriazavar, demencia,
- alvászavar.
A Parkinson-kór lehetséges okai
A tudósok úgy vélik, hogy genetikai és környezeti tényezők kombinációja okozza a Parkinson-kórt. Ez egy rendkívül változatos formában megjelenő rendellenesség, nincs két ember, aki ugyanúgy élné át a Parkinson-kórt, azonban van néhány közös vonás.
A Parkinson-kórban szenvedő emberek agyában a dopaminerg neuronok elvesztése (ezek szabályozzák a mozgást és kulcsszerepet játszanak a Parkinson-kór kialakulásában) az agy egy olyan területén, amelyet a substantia nigra néven ismerünk.
A kutatók szerint ezek a fő okok a betegség kialakulásában
Genetika: a genetika az összes Parkinson-kór körülbelül 10-15%-át okozza. A tudósok a Parkinson-kórban szenvedők DNS-ét tanulmányozták, összehasonlítva a génjeiket. Több tucat Parkinson-kórhoz kapcsolódó génmutációt fedeztek fel.
Környezeti tényezők: egyes környezeti tényezők csökkenthetik a Parkinson-kór kialakulásának kockázatát, míg mások növelhetik azt. A gének és a környezet közötti kölcsönhatások meglehetősen összetettek lehetnek. Környezeti kockázati tényezők közé tartozik például a fejsérülés, a lakóhely légszennyezettsége, a növényvédelemre alkalmazott vegyi anyagoknak (gyomirtók, rovarölők) való kitettség.
Mikor forduljon orvoshoz?
Amennyiben a 4 fő tünet közül bármelyiket észleli magán, keresse fel háziorvosát. A tüneteket számos más betegség is eredményezheti, de ha Parkinson-kór áll a tünetek hátterében, fontos a mielőbbi diagnózis és a megfelelő terápia elkezdése.
Olvasta már?
- Így ismerhetik fel az okosórák a Parkinson-kór nagyon korai jeleit is
- Mitől reszkethet a kezem? Ilyen, amikor pajzsmirigyprobléma okozza
- Úgy néz ki, kutatók megtalálták, mi okozhatja a Parkinson-kórt
Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben, a Facebook-on, az Instagramon vagy a Twitter-en, Tiktok-on is!
Van, amikor kihagy a szíve, máskor bedobban? Így ismerje fel a szívritmuszavart
