Petefészekciszta: tünetei, okai, szövődményei és kezelési módjai
A petefészekciszták gyakoriak, legtöbbször kevés vagy semmilyen kellemetlenséget nem okoz, és ártalmatlanok, néha azonban súlyos gondokat képes okozni.
A petefészekciszták általában folyadékkal teli zsákok a petefészekben vagy azok felszínén. A női ivarmirigy, a petefészek, páros szerv, a méh két oldalán helyezkedik el. Mindkét petefészek olyan alakú és körülbelül akkora, mint egy mandula. A petesejtek a petefészkekben fejlődnek és érnek. A petesejtek havi ciklusokban szabadulnak ki a nők termékeny életszakaszában.
A legtöbb ciszta, vagy ciszta okozta tünet kezelés nélkül is elmúlik néhány hónapon belül
Néha azonban a petefészekciszták kicsavarodhatnak vagy megrepedhetnek, ez súlyos tüneteket okozhat. Egészsége védelme érdekében rendszeresen járjon nőgyógyászati vizsgálatra, és ismerje meg azokat a tüneteket, amelyek jelezhetik, ha valamilyen súlyos probléma áll fent.
A legtöbb petefészekciszta nem okoz tüneteket, és magától elmúlik. Egy nagy petefészekciszta azonban számos tünetet okozhat:
- Kismedencei fájdalom, amely néha erősebb, néha gyengébb. Tompa fájdalmat vagy éles fájdalmat érezhet a köldöke alatti területen az egyik oldalra lokaizálva
- Teltségérzet, nyomásérzés a hasüregben
- Puffadás
Milyen tüneteknél forduljon orvoshoz?
Azonnal kérjen orvosi segítséget, ha:
- Hirtelen fellépő, erős hasi vagy kismedencei fájdalma jelentkezik
- A fájdalom lázzal vagy hányással jár
- Sokk jeleit tapasztalja: ezek közé tartozik a hideg, nyirkos bőr; szapora légzés; és szédülés vagy gyengeség.
A petefészekciszta okai
A legtöbb petefészekciszta a menstruációs ciklus eredményeként alakul ki. Ezeket funkcionális cisztáknak nevezzük. Más típusú petefészekciszta sokkal ritkábban fordul elő.
A valódi petefészek ciszták organikusak, szervi betegségek nyomán fejlődnek ki, melyek lehetnek daganatos és nem daganatos eredetűek.
Forrás: shuttertock.com
Funkcionális petefészekciszta tünetei
Az Ön petefészkei minden hónapban kis cisztákat, úgynevezett tüszőket növesztenek. A tüszők ösztrogén- és progeszteronhormonokat termelnek, és az ovulációkor felszakadnak, hogy petesejtet szabadítsanak fel. A havonta folyamatosan növekvő tüsző neve funkcionális petefészekciszta.
A funkcionális cisztáknak két típusa van:
- 1 Tüszőciszta. A menstruációs ciklus körülbelül felénél egy petesejt kiszakad a tüszőből. A petesejt ezután a petevezetékben halad lefelé. A tüszőciszta akkor kezdődik, amikor a tüsző nem szakad szét. Nem engedi ki a petesejtet, és tovább növekszik.
- 2 Sárgatestciszta. Miután a tüsző felszabadítja a petesejtjét, összezsugorodik, és elkezd ösztrogént és progeszteront termelni. Ezek a hormonok szükségesek a fogamzáshoz. A tüszőt most sárgatestnek nevezik. Néha a nyílás, ahonnan a petesejt kijött, elzáródik. A sárgatestben folyadék gyűlik össze, ami cisztát okoz.
A funkcionális petefészekciszta általában ártalmatlan. Ritkán okoznak fájdalmat, és gyakran 2-3 menstruációs cikluson belül maguktól eltűnnek. A funkcionális petefészekciszta gyakori policisztás ovárium szindrómában.
Egyéb petefészekciszta tünetek
Vannak más típusú petefészekciszta is, amely nem a menstruációs ciklushoz kapcsolódik:
- Dermoid ciszta. Más néven teratóma, ez a ciszta a petefészekben lévő petesejteket termelő szaporító sejtekből (csírasejtek) alakul ki. A petefészekciszta tartalmazhat szöveteket, például hajat, bőrt vagy fogakat. Ez a típusú petefészekciszta ritkán rosszindulatú.
- Cisztadenóma. Ez a petefészekciszta a petefészek felszínén lévő sejtekből alakul ki. A ciszta folyékony vagy nyálkás anyaggal lehet kitöltve. A cisztadenóma nagyon nagyra nőhet.
- Endometrióma. Az endometriózis egy olyan állapot, amely a méh belsejét borító sejtekhez hasonló sejtek növekedését okozza a méhen kívül. A szövet egy része a petefészekhez tapadhat és cisztát képezhet. Ez a petefészekciszta az endometrióma.
A dermoid ciszták és a cisztadenómák nagyra nőhetnek, és elmozdíthatják a petefészket a helyéről. Ez növeli a petefészek fájdalmas elcsavarodásának, az úgynevezett petefészek-torziónak az esélyét. A petefészek-torzió csökkentheti vagy megállíthatja a petefészek vérellátását.
A nagyra nőt ciszták a hasfal elődomborodását és különböző kompressziós tüneteket okozhatnak, úgy mint gátolt bélműködés, vizeletelfolyási akadály, másodlagos vesemedence gyulladás. A kikocsányosodott ciszta veszélyes lehet, ha a kocsány megcsavarodik, rendkívül heves hasi fájdalmat okoz - azonnali műtétet kíván!
Forrás: shuttertock.com
A petefészekciszta kialakulásának kockázati tényezői
A petefészekciszta kialakulásának kockázata magasabb a következő állapotokban:
- Hormonális problémák, pédául policisztás ovárium szindróma. Ezek közé a peteérést (ovulációt) kiváltó termékenységi gyógyszer, például a klomifen szedése is beletartozik.
- Terhesség. Előfordul, hogy az ovuláció során kialakuló tüsző a terhesség alatt végig a petefészkén marad. Néha megnőhet ez a petefészekciszta.
- Endometriózis. Endometriózisbana méhszövet egy része a petefészekhez tapadhat és cisztát képezhet.
- Súlyos kismedencei fertőzés. Ha a fertőzés átterjed a petefészekre, petefészekciszta alakulhat ki.
- Korábbi petefészekciszta. Ha már volt az Ön méhében egy petefészekciszta, valószínűleg több is kialakulhat.
A petefészekciszta szövődményei
Nem gyakran, de a petefészekciszta járhat szövődményekkel. Ezek közé tartoznak:
- Petefészek torzió. A nagyra nőtt petefészekciszta a petefészek elmozdulását okozhatja. Ez növeli a petefészek fájdalmas kicsavarodásának (petefészek torzió) esélyét. Ha ez megtörténik, hirtelen, erős kismedencei fájdalom, hányinger és hányás jelentkezhet. A petefészek-torzió a petefészek vérellátását is csökkentheti vagy megállíthatja.
- Ciszta megrepedése. A felrepedt (megrepedt) petefészekciszta súlyos fájdalmat és vérzést okozhat a kismedencében. Minél nagyobb a petefészekciszta , annál nagyobb a megrepedés kockázata. A medencét érintő erőteljes tevékenység, például a behatolás a szexuális aktus során, szintén növeli a megrepedés kockázatát.
A petefészekciszta tuéajdonképpen összefoglaló kifejezés, s így önmagában számtalan elváltozásra jellemző elnevezést takar. Nem minden esetben jelent betegséget vagy rákot, ugyanis az orvosi nyelv daganatnak nevez minden olyan elváltozást, mely a szokványos méretét meghaladja.
Forrás: shuttertock.com
A petefészekciszta megelőzése: ilyen tünetekre, jelekre figyeljen oda
A legtöbb petefészekciszta kialakulását nem lehet megelőzni. A rendszeres nőgyógyászati vizsgálatok azonban segítenek abban, hogy a petefészkében bekövetkező elváltozásokat a lehető legkorábban felismerjék. Figyeljen a havi ciklusában bekövetkező változásokra. Jegyezze fel a szokatlan menstruációs tüneteket, különösen azokat, amelyek néhány ciklusnál tovább tartanak. Beszéljen nőgyógyászával az Önt érintő változásokról.
A petefészekciszta kivizsgálása, diagnózisa
A petefészekciszta kismedencei vizsgálat vagy képalkotó vizsgálat, például kismedencei ultrahangvizsgálat során derülhet ki. A petefészekciszta méretétől függően, és attól függően, hogy folyadékkal vagy szilárd anyaggal van-e kitöltve, a nőgyógyásza valószínűleg vizsgálatokat fog javasolni a petefészekciszta típusának meghatározására és annak megállapítására, hogy szükség van-e kezelésre.
A diagnózist felállító orvos számára a legtöbb segítséget az ultrahangos vizsgálat nyújtja. A legfontosabb eldöntendő kérdés, hogy az elváltozás rosszindulatú, vagy sem. A termékeny korban lévő nők esetében a petefészekciszta gyakran jóindulatú, sokkal jellemzőbb a rosszindulatú elváltozás a változókor után.
Forrás: shuttertock.com
A petefészekciszta lehetségesek vizsgálati módjai
- Terhességi teszt. A pozitív teszt arra utalhat, hogy sárgatestcisztája van.
- Kismedencei ultrahangvizsgálat. Egy pálcaszerű eszköz (transzducer) nagyfrekvenciás hanghullámokat küld és fogad, hogy egy videoképernyőn (ultrahang) képet alkosson az Ön méhéről és petefészkeiről. A kép segítségével megerősítik, hogy cisztája van, megnézik a helyét, és megállapítják, hogy szilárd vagy folyadékkal telt.
- Laparoszkópia. Egy vékony, megvilágított műszert (laparoszkóp) vezetnek be a hasüregébe egy kis vágáson (bemetszésen) keresztül. A laparoszkóp segítségével a kezelőorvosa megnézheti a petefészkeit és az esetleges cisztát. Ha cisztát találnak, a kezelés általában ugyanezen eljárás során történik. Ez egy sebészeti eljárás, amely altatást igényel.
- Tumormarker-vizsgálatok. A petefészekrák esetén gyakran emelkedik egy rákellenes antigénnek nevezett fehérje vérszintje. Ha a cisztája szilárdnak tűnik, és Önnél magas a petefészekrák kockázata, a kezelőorvosa elrendelheti a 125-ös rákantigén (CA 125) vizsgálatot vagy más vérvizsgálatokat. A CA 125 szintje nem rákos megbetegedésekben, például endometriózisban és kismedencei gyulladásos betegségben is emelkedhet.
Néha kevésbé gyakori petefészekciszta alakul ki, amelyet a nőgyógyásza a kismedencei vizsgálat során találhat meg. A menopauza után kialakuló szilárd petefészekciszta rosszindulatú lehet. Ezért fontos a rendszeres kismedencei vizsgálat.
A petefészekciszta kezelése
A kezelés az Ön korától, tüneteitől, valamint a petefészekciszta típusától és méretétől függ. Nőgyógyásza javasolhatja:
- Figyelmes várakozás. Sok esetben várhat, és újra néhány hónap múlva kontrollvizsgálaton megvizsgálják, hogy elmúlt-e a petefészekciszta. Ez jellemzően - életkorától függetlenül - akkor lehetséges, ha nincsenek tünetei, és az ultrahangvizsgálat azt mutatja, hogy kis méretű, folyadékkal teli cisztája van. Nőgyógyásza több kontrollvizsgálatot is végezhet kismedencei ultrahanggal, hogy megnézze, változik-e a ciszta mérete vagy megjelenése.
- Gyógyszer. A hormonális fogamzásgátlók, például a fogamzásgátló tabletták megakadályozzák a peteérést. Ez megakadályozhatja, hogy több petefészekciszta alakuljon ki. A fogamzásgátló tabletták azonban nem zsugorítják a meglévő cisztát.
- Műtét. A kezelőorvosa javasolhatja a nagyméretű, nem funkcionális cisztának tűnő, növekvő vagy fájdalmat okozó ciszta eltávolítását. Egyes ciszták a petefészek eltávolítása nélkül is eltávolíthatók (cisztektómia). Egyes esetekben a cisztát tartalmazó petefészket távolítják el (oophorektómia).
A műtét gyakran minimálisan invazív műtéttel (laparoszkópia) végezhető laparoszkóp és a hasüregébe apró vágásokon keresztül behelyezett műszerek segítségével. Ha a petefészekciszta nagy, vagy rákos megbetegedésről van szó, akkor nagyobb vágással végzett nyílt beavatkozásra lehet szükség.
A menopauza után kialakuló petefészekciszta néha rosszindulatú. Ebben az esetben előfordulhat, hogy nőgyógyászati tumorokkal foglalkozó specialistához kell fordulnia. Előfordulhat, hogy műtétre van szüksége a méh, a méhnyak, a petevezetékek és a petefészkek eltávolításával, és kemoterápiára vagy sugárkezelésre is szüksége lehet.
Köszönjük a Nőgyógyászatiközpont közreműködését a cikk elkészítéséhez!
Olvasta már?
- Petefészekciszta vagy petefészekrák okoz fájdalmat?
- Gyakran és sokat puffad? Petefészekciszta is okozhatja
- Petefészekciszta: ebből lehet tudni, hogy jó-, vagy rosszindulatú
Rosszindulatúvá válhat-e évek elteltével a ciszta, a polip és a mióma? A nőgyógyász elmondja
Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben , a Facebook-on, az Instagramon vagy a X-en, Tiktok-on is!
