Meddőség

Meddőségről akkor beszélünk, ha rendszeres nemi aktivitás mellett a tervezett gyermekáldás egy éven belül nem következik be. Az orvosnak nem szabad mereven ragaszkodnia az egy éves várakozáshoz, ha a betegnek egyéb panaszai is vannak, pl. gyulladás, vérzészavarok, stb.

A meddőség előfordulása

A meddőség ma a párok kb. 20%-át érinti. A természeti népeknél a meddőség sokkal ritkább. Ennek oka az, hogy a meddőség eseteinek kb. 70%-a pszichés eredetű. A stressz ui. letiltja a szaporodást. Ez a gerinces állatoknál is jól megfigyelhető, tulajdonképpen nem betegség, hanem ősi önfenntartó reflex. A meddőségek 40%-áért női betegség, 40%-árt férfibetegség a felelős. A fennmaradó 20%-ban mindkét félnél fennáll fogamzást megnehezítő betegség.

A meddőség okai

A fogamzás feltételei nők részéről a következők:

• Közösülési képesség
• Teljes hosszába átjárható, anatómiailag normális és fertőzésmentes ivarcsatorna
• Hormonokra megfelelően reagáló egészséges méhnyálkahártya
• Megfelelő peteérési ciklus (egészséges tüszőérés, tüszőrepedés, sárgatestfázis)
• Fogamzást kizáró veleszületett rendellenesség hiánya

Fogamzást kizáró veleszületett rendellenesség hiánya

A fogamzás feltételei a férfi részéről:

• Közösülési és ejakulációs képesség
• Megfelelő mennyiségű és minőségű ondó
• Teljes egészében átjárható, anatómiailag normális és fertőzésmentes ivarcsatorna
• Fogamzást kizáró veleszületett rendellenesség hiánya

Fogamzást kizáró veleszületett rendellenesség hiánya

A meddőség gyógyításának lényege a fogamzás feltételeinek biztosítása mindkét félnél. A meddőség oka a fogamzás bármely feltételének hiánya.

A meddőség diagnózisa

A diagnózis célja ellenőrizni, hogy a fogamzás valamennyi feltétele adott-e.

A legfontosabb vizsgálatok nőknél

• Rutin nőgyógyászati vizsgálat
• Mikrobiológiai vizsgálat a fogamzást kizáró fertőzések kizárására (pl. gonorrhea, chlamydia fertőzés, stb.).
• A teljes peteérési ciklust feltérképező vizsgálatok összességét ciklusdiagnosztikának nevezzük. A vizsgáló módszerek között van az ébredési hőmérséklet mérése, a nyakcsatorna-nyák mikroszkópos vizsgálata, hüvelyi ultrahanggal a tüszőérés ellenőrzése (folliculometria), és számos laborvizsgálat, mellyel a hormonszintek alakulását figyeljük. A hormonhatások figyelésére régebben alkalmazott hormoncitológiai vizsgálatokat mára már a sokkal érzékenyebb módszerek kiszorították. Minél több vizsgálómódszert alkalmazunk, annál biztosabb, hogy semmi nem kerüli el a figyelmünket.
• A méhüreg vizsgálata, mely történhet a méhüreg optikai eszközzel történő vizsgálatával (hiszteroszkópia), vagy a méh röntgenkontrasztanyaggal történő vizsgálatával (hiszteroszalpingográfia).
• A petevezeték átjárhatóságának vizsgálata, mely történhet hiszteroszalpingográfiával vagy hasi tükrözéssel (laparoszkópia, kromohidrotubáció).
• A nyakcsatorna nyákjának átjárhatóságát a nyák mikroszkópos vizsgálatával végezzük. Ez történhet közösülést követően. Ezt nevezzük posztkoitális tesztnek, amikor a spermiumok életképességét vizsgáljuk a nyakcsatorna nyákjában. A "penetrációs" teszteknek számos egyéb módszere is van, ezek a posztkoitális tesztnél korszerűbbek, érzékenyebbek (’SCMC", kapilláris teszt, stb.).

A nyakcsatorna nyákjának átjárhatóságát a nyák mikroszkópos vizsgálatával végezzük. Ez történhet közösülést követően. Ezt nevezzük posztkoitális tesztnek, amikor a spermiumok életképességét vizsgáljuk a nyakcsatorna nyákjában. A "penetrációs" teszteknek számos egyéb módszere is van, ezek a posztkoitális tesztnél korszerűbbek, érzékenyebbek (’SCMC", kapilláris teszt, stb.).

A férfi kivizsgálása

A fogamzóképes ondó jellemzői:

Térfogat: 2-6 ml

Spermium-koncentráció: 20 millió/ml felett

pH: 7,4 körül

Elfolyósodás: 20 percen belül

Egészségesen mozgó sejtek aránya: 70% felett

Az ondó leggyakoribb rendellenességei

Oligozoospermia: 20 millió/ml alatti spermaszám

Asthenozoospermia: elégtelen mozgás

Azoospermia: A spermiumok teljes hiánya

Necrozoospermia: A spermiumok elhalása, mozdulatlansága

Pyospermia: Gennyet tartalmazó ondó

Teratozoospermia: Sok rendellenes spermiumjelenléte az ondóban

Az ondó rendellenességei laborleletek és nem maga a betegség. A betegséget gyógyítjuk és nem a laborleletet, ezért a férfi kivizsgálása során fényt kell deríteni a rendellenes ondó mögött meghúzódó betegségre. A rendellenes ondót okozó betegségeket 5 nagy csoportba soroljuk, ezek több száz (ezer?) betegséget foglalnak magukba:

1. Fertőzés (prosztata-gyulladás, felnőttkori mumpsz, stb.), autoimmun gyulladás
2. Hormonhiány (agyalapi mirigy betegség, here eredetű tesztoszterontermelési elégtelenség, stb.)
3. Vérellátási zavar (herevisszérsérv, súlyos érelmeszesedés, műtét utáni hegesedés, stb.)
4. Genetikai rendellenességek (Ivemark-szindróma, sertoli cell only szindróma, spermatogenesis arrest, Klinefelter szindróma, stb.)
5. Toxikus ártalmak (citosztatikus kezelés, sugárártalom, alkohol abúzus, erős dohányzás, munkahelyi ártalmak, stb.)

Toxikus ártalmak (citosztatikus kezelés, sugárártalom, alkohol abúzus, erős dohányzás, munkahelyi ártalmak, stb.)

A felsorolt betegségek között természetesen nagyon sok a gyógyíthatatlan, míg a fertőzések, hormonális elégtelenség nagyon jól gyógyítható.

A meddőség terápiája

A meddőség nem betegség, hanem nagyon sok betegség egyetlen közös tünete. A meddőséget megszüntetni tehát az alapbetegség gyógyításával tudjuk. Amennyiben teljes gyógyulást elérni nem sikerült, asszisztált reprodukciós eljárásokat alkalmazhatunk a fogamzás megkönnyítésére. A leggyakoribbak:

1. Mesterséges megtermékenyítés (inszemináció), mely történhet a férj ondójával (AIG =arteficial insemination by husband), vagy idegen ondóval (AID = arteficial insemination by donor). Ez utóbbira akkor is sor kerülhet, ha az apa dominánsan öröklődő súlyos rendellenessége miatt gyermeknemzésre nem vállalkozik. A nyakcsatorna eredetű meddőség esetében az inszemináció céltalan és általában eredménytelen. A nyakcsatorna nyákjának ui. van oka (legtöbbször fertőzés), azt célszerű megszüntetni. Inszeminációt így ma sokkal gyakrabban alkalmaznak, mint arra szükség lenne.

2. Lombikbébi módszerek (IVF = in vitro fertilizáció). Az asszisztált reprodukció legfejlettebb módszereinek gyűjtőneve. Számos módszer létezik, ezek részletezésére itt nem vállalkozhatunk. Ezekben a mórszerekben általában (nem mindig) közös az, hogy a mesterségesen megérlelt tüszőkből a petesejteket ultrahang vezérlése mellett leszívjuk, a szervezeten kívül megtermékenyítjük, majd az osztódó petékből 2-3-at a méhben beültetünk, és a beágyazódást hormonokkal biztosítjuk. A módszerek közül ki kell emelni az ICSI-t (intracellularis spermainjekció), mellyel az egészen rossz spermalelettel bíró férfiak utódnemzése is lehetővé vált.

Sajnálatos, hogy az IVF-fel nagyon sokszor visszaélnek, és elmulasztják az alapbetegség részletes kivizsgálását és gyógyítását. Így az alapbetegség idővel súlyosbodik, előbb-utóbb visszafordíthatatlanná válik és számos belszervi szövődménnyel is fenyegethet.

A meddőség megelőzése

A fogamzóképesség zavarai nagyok sokszor már az emberi élet húszas éveiben jelentkeznek. Történtek kísérletek arra, hogy ezeket az eseteket idejekorán kiszűrjék és meggyógyítsák. A ma embere azonban egyre későbbi és későbbi életkorra halasztja a családalapítást, így a gyógyíthatatlan meddőségek aránya is fokozódik. Az asszisztált reprodukciós technikák ezt némileg képesek ellensúlyozni, de nagyon költségesek, és nem gyógyítanak. Célszerű lenne olyan egészségügyi ellátó központok ismételt felállítása, melynek küldetése ezeknek az eseteknek a kiszűrése és gondozása. Ilyen ellátó rendszer Magyarországon ui. már létezett.