A vizelet inkontinencia oka, tünetei és kezelési lehetőségei

2009.10.08. Módosítva: 2025.03.13.

Egészségkalauz

inkontinencia vizelet vizeletinkontinencia UTI

Húgyúti inkontinenciának az akaratlan vizeletfolyást/csepegést nevezzük.

Mi az inkontinencia?

Az inkontinencia a vizelet vagy széklet akaratlan elvesztését jelenti, amely az érintett személy számára kellemetlenséget és életminőség-romlást okozhat. Az állapot különböző formákban jelentkezhet, és többféle kiváltó oka lehet. A leggyakoribb típusa a vizelet-inkontinencia, amely gyakrabban érinti a nőket, különösen a menopauza után vagy szülés következtében, de férfiaknál is előfordulhat, például prosztata-problémák miatt.

Az inkontinencia típusai

Stressz inkontinencia: a hasi nyomás növekedésekor (pl. köhögés, nevetés, tüsszentés vagy fizikai megterhelés hatására) vizeletszivárgás lép fel. Gyakran a medencefenék izmainak gyengülése okozza. Kis mennyiségű vizelet akaratlan kifolyása köhögés, nevetés, nehéz terhek emelése, intenzív mozgás esetén. Nők körében gyakran fordul elő, főleg szülés után.
Késztetéses (urge) inkontinencia: erős, hirtelen vizelési inger jelentkezik, amelyet az érintett nem tud kontrollálni. Erős vizelési inger esetén a húgyhólyag feletti kontroll elvesztése, melynek következtében az akaratlanul húzódik össze, és a vizelés addig tart, amíg a hólyag ki nem ürül. Az ok lehet neurológiai rendellenesség, húgyúti fertőzés vagy az életkor előrehaladása.
Túlfolyásos inkontinencia: a húgyhólyag nem képes teljesen kiürülni, ezért folyamatos csepegés tapasztalható. Férfiaknál prosztata-megnagyobbodás, nőknél medencei szervek süllyedése állhat a háttérben. Krónikus vizeletvisszatartás esetén a beteg nem képes a húgyhólyag normális kiürítésére. Ennek oka leginkább valamilyen elzáródás, melyet pl. prosztatamegnagyobbodás okoz. A hólyag túltöltődése állandó vizeletszivárgást okoz. Az elzáródás megszüntetése visszaállítja a normális vizelési szokásokat.
Funkcionális inkontinencia: nem a húgyhólyag működési zavara, hanem más problémák (pl. mozgáskorlátozottság, demencia) akadályozzák a WC-használatot.
Széklet-inkontinencia: az érintett nem képes kontrollálni a székletürítést, ami leggyakrabban idegrendszeri betegségek, izomkárosodás vagy székrekedés következtében alakul ki.
Teljes inkontinencia: a húgyhólyagürülés kontrolljának teljes hiánya a záróizmok funkcióképtelensége miatt.

Az inkontinencia okai

Idős emberek körében a húgycső körüli záróizmok gyengülése miatt gyakran előforduló jelenség - nőknél gyakoribb. Inkontinenciát okozhatnak helyi vizeletelválasztó-rendszeri elváltozások (fertőzések, húgykövek, daganatok, méh-, ill. hüvelyelőreesés). Kiválthatják központi idegrendszeri okok (agyi, ill. gerincvelői sérülés), stressz, düh, szorongás, gyenge záróizmok, prosztatarák, valamint az irritábilis húgyhólyag, mely esetben a hólyagizomzat időszakos összehúzódása intenzív vizelési ingert vált ki.

Medencefenék izmainak gyengülése: szülés, menopauza vagy elhízás miatt.
Neurológiai betegségek: Parkinson-kór, sclerosis multiplex, stroke.
Húgyúti fertőzések: ideiglenes vizeletszivárgást okozhatnak.
Hormonális változások: különösen a menopauza után.
Prosztatabetegségek: férfiaknál gyakran a prosztata-megnagyobbodás következménye.
Krónikus betegségek: cukorbetegség, vesebetegség, kötőszöveti gyengeség.

Az inkontinencia diagnosztikai lehetőségek

Mit tehet az orvos inkontinencia, húgyúti esetén? Megállapítja az inkontinencia okát. Szükség esetén operációval rendezi a talált elváltozást. A húgyhólyag izomzatát ellazító gyógyszereket rendel. Inkontinencia-betétet ajánl. További lehetőségeket javasol: férfiak esetében a vizelet hordozható vizeletgyűjtő zsákba vezethető, vagy betanítás után napi 4-5 alkalommal önkatéterezés végezhető. Az inkontinencia diagnosztizálása során az orvos részletes anamnézist vesz fel, majd különböző vizsgálatokat végezhet:

Napló vezetése: a beteg néhány napig feljegyzi a folyadékbevitelt és a vizelési gyakoriságot.
Vizeletvizsgálat: fertőzések vagy egyéb kóros eltérések kimutatására.
Ultrahang: a húgyhólyag és a medencei szervek állapotának felmérésére.
Urodinámiás vizsgálat: a hólyag és a záróizmok működésének értékelése.

Az inkontinencia kezelési lehetőségei

Az inkontinencia kezelése az alapbetegség típusától és súlyosságától függően változik:

Életmódbeli változtatások

Testsúlykontroll
Koffein és alkohol fogyasztás csökkentése
Rendszeres testmozgás, különösen a medencefenék erősítése

Torna és fizioterápia

Kegel-gyakorlatok: a medencefenék izmainak megerősítésére.
Biofeedback-terápia: az izmok tudatosabb kontrollálása érdekében.

Gyógyszeres kezelés

Antikolinerg szerek a túlaktív hólyag kezelésére.
Hormonpótló kezelés menopauza esetén.

Orvosi beavatkozások

Elektrostimuláció: az idegek ingerlésével csökkenthető a hólyag túlérzékenysége.
Sebészeti eljárások: súlyos esetekben műtéti megoldás, például szalagbeültetés vagy húgycső-záróizom erősítés.

A húgyúti inkontinencia, esetleges komplikációi

A katéterezés fokozza a húgyúti fertőzések kockázatát.

Magyarázd el nekem: mi az inkontinencia?

Nézze meg Dr. Vecsei Anna urológus szakorvos tanácsait az inkontinencia, vizeletvisszatrtási nehézségek kapcsán.

Gyakori kérdések a húgyúti inkontinenciáról

Az inkontinencia akaratlan vizelet- vagy székletvesztést jelent. Komoly kellemetlenségeket és életminőség-romlást okozhat. Bár sokan tabutémának tartják, pedig ez egy gyakori állapot. Az inkontineneciás panaszokat nem szabad figyelmen kívül hagyni, hiszen megfelelő kezeléssel jelentősen javítható az érintett életminősége.

Mennyire gyakori az inkontinencia?

Az inkontinencia világszerte több millió embert érint, különösen az idősebb korosztályt és a szülésen átesett nőket. Az érintettek száma nő az életkor előrehaladtával, de fiatalabb korban is előfordulhat, például intenzív sportolás vagy hormonális változások miatt.

Véglegesen gyógyítható az inkontinencia?

A kezelés sikeressége az alapvető októl és az egyéni körülményektől függ. Egyes esetekben, például izomerősítő gyakorlatokkal vagy gyógyszeres kezeléssel jelentős javulás érhető el, míg más esetekben sebészeti beavatkozás szükséges lehet.

Mit tehetek otthon az inkontinencia csökkentése érdekében?

Érdemes csökkenteni a koffein és az alkohol fogyasztását, mivel ezek irritálhatják a hólyagot. Megfelelő tornagyakorlatokkal a záróizmok erősíthetők: a rendszeres medencefenék-torna segíthet megerősíteni a záróizmokat. Ezenkívül fontos a megfelelő testsúly fenntartása, mert a túlsúly extra nyomást gyakorolhat a húgyhólyagra.

Lehet-e sportolni inkontinencia esetén?

Igen, de bizonyos sportágakat érdemes kerülni, például a nagy terheléssel járó futást vagy ugrálást. Ajánlott a pilates, a jóga vagy az úszás, amelyek nem növelik túlzottan a hasi nyomást és segíthetnek a medencefenék izmainak erősítésében.

Milyen orvoshoz kell fordulni inkontinencia esetén?

Első lépésben érdemes háziorvoshoz fordulni, aki szükség esetén urológushoz, nőgyógyászhoz vagy neurológushoz irányíthatja a beteget. A megfelelő szakorvos segíthet az inkontinencia típusának meghatározásában és a legmegfelelőbb kezelés kiválasztásában.

Felhasznált források: