Akut veseelégtelenség

Hevenyen kialakuló, rendszerint visszafordítható (reverzibilis) típusú veseelégtelenség. Akut veseelégtelenségben gyorsan romlik (néhány naphét alatt) a vese szűrő-(filtrációs) képessége, azaz a vérben levő anyagcsere melléktermékek kiszűrése, emiatt felszaporodnak a káros anyagcseretermékek, illetve felborul a szervezet sóvízháztartása és sav-bázis-egyensúlya.

Az akut veseelégtelenség előfordulása

Fejlődő országokban a fertőzéses eredetű hasmenéses betegségek okozta kiszáradás az elsőszámú ok, ezért az ilyen helyeken elsősorban a gyermekeket érinti az akut veseelégtelenség. A fejlett egészségügyi ellátással rendelkező országokban az akut veseelégtelenséget elsősorban egyes egészségügyi beavatkozások, gyógyszerek, kontrasztanyagok, illetve bizonyos betegségek okoznak, ezért az ilyen helyeken az idős emberek a veszélyeztetettek.

Az akut veseelégtelenség okai

Három fő csoportba oszthatók az okok, a vesékhez viszonyított elhelyezkedésük szerint.

Vese előtti (prerenális) okok: elégtelen vérellátás – vérvesztés, szívelégtelenség, súlyosan alacsony vérnyomás (sokk), vagy májelégtelenség miatt.

A vesét közvetlenül érintő (renális) okok: allergiás reakciók (gyógyszerek, kontrasztanyagok), mérgezés (gyógyszerek, vegyszerek), akut veseszövet-gyulladás (glomerulonefritisz), elzáródott artériákvénák a vesében, tubuláris elzáródások (immunglobulin könnyűláncok, urátok, oxalátok), hemolitikus-urémiás szindróma - ez utóbbi a leggyakoribb oka az akut veseelégtelenségnek gyermekekben.

Vese utáni (posztrenális) okok: a húgyutak elzáródása – megnagyobbodott prosztata, különböző daganatok, illetve kövek miatt.

Az akut veseelégtelenség tünetei

A vizeletképzés és a vizelet ürítésének csökkenése (oligo-/anuria), valamint az úgynevezett retenciós paraméterek (karbamid, kreatinin) emelkedése. Az akut veseelégtelenség kezdeti szakaszában nincsenek számottevő tünetek, később azonban a lábfej és a bokák megduzzadása, deréktáji fájdalom, fokozott fáradékonyság, émelygés, étvágytalanság, hányinger, általános viszketés (pruritusz), aluszékonyság, olykor pedig pszichés izgalom alakul ki, valamint egyre sötétebb színű lesz a vizelet.

Az akut veseelégtelenség lefolyása

Négy stádiuma van:

1. A vesék károsodása (shock, vesetoxinok),
2. Oligoanuria (kevés vizelet, illetve a vizelet ürítés teljes hiánya),
3. Polyuria (a vesék nem képesek visszaszívni a filtrátumot),
4. Restitúciós fázis (a normális veseműködés helyreállása).

Az akut veseelégtelenség diagnózisa

• Elsősorban a beteg kórtörténete, panaszai és tünetei, valamint fizikális vizsgálata alapján merülhet fel az akut veseelégtelenség gyanúja. A vizelet mennyisége, illetve a laboratóriumi leletek – pl. a szérum retenciós paraméterek (karbamid, kreatinin), elektrolitok, vérgázanalízis, valamint a vizelet üledék, fehérje, fajsúly és ozmolalitás meghatározása megerősítik a diagnózist. Színes doppler-ultrahang vizsgálattal, esetleg CT vagy MRI vizsgálattal láthatóvá tehetők a megnagyobbodott vesék, ami vizeletpangásra utalhat, valamint láthatóvá válik egy esetleges húgyúti szűkületkő is, amennyiben ez okozza a tüneteket.

Az akut veseelégtelenség terápiája

• Az első lépés az alapbetegség azonosítása és kezelése – például a shocktalanítás, a vaszkuláris okok miatt kialakult akut veseelégtelenségben a revaszkularizáló eljárások alkalmazása, vizeletelfolyási akadályok esetén pedig urológiai kezelés. Az akut veseelégtelenség és közvetlen szövődményei, így a vízretenció, a vér savassága és magas káliumszintje, valamint a megnövekedett karbamidszint rendszerint sikeresen kezelhetők. Korlátozni kell a vesén keresztül kiürülő anyagok bevitelét pl. só (nátrium), kálium, bizonyos gyógyszerek (pl. digoxin, egyes antibiotikumok), és a víz (csak az elvesztett folyadék pótlása, kivéve, ha egyébként is folyadékpótlásra van szükség). Egyes tápanyagok (pl. glükóz) mellett bizonyos aminosavakat is adnak a betegnek a megfelelő fehérje-egyensúly fenntartása érdekében.

• Az akut veseelégtelenség hosszadalmas is lehet, ekkor az anyagcsere melléktermékeket és a felesleges vizet dialízissel kell eltávolítani. Ha a vesék károsodása visszafordíthatatlan, akkor az akut veseelégtelenség krónikussá válik.

Az akut veseelégtelenség megelőzése

• Hazánkban a betegség elsősorban az idős betegeket érinti, ezért a vizelet mennyiségének monitorozása, valamint a vesefunkciók ellenőrzése segíthet az akut veseelégtelenség kialakulásának megelőzésében.

Forrás:

Gerd Herold Belgyógyászat, 2001., B+V Kiadó

Mark H. Beers MSD Orvosi kézikönyv a családban, Melania Kiadó