Szelénhiány - és következményei

A szelén, a Mengyelejev-féle periódusos rendszer 34. tagja létfontosságú annak ellenére, hogy a szervezetben csupán mikrogrammnyi mennyiségben van jelen. A szerepe az élet szempontjából csupán pár évtizede ismert annak ellenére, hogy az elemet már 1817-ben felfedezték. Elsőként baktériumok szervezetéből mutatta ki Jöns Jakob Berzelius, de csak 1970-ben nyilvánvalóvá, hogy létfontosságú elemről van szó a baktériumokban éppúgy, mint a legfejlettebb emlősökben. Szelén nélkül egyébként a lézerprinterek és a fénymásolók sem működhetnének.

A természetben a szelén szervetlen formában fordul elő a litoszférában, sok esetben a kén hatékony helyettesítője. A szelén természetes előfordulási helye tehát a termőtalaj. Az emberi szervezetbe azonban a szén égéstermékeként és a kénbányászok által belélegzett por formájában is bekerülhet.

A szelén helye a táplálkozásban

A szelén nagy dózisban súlyosan mérgező elem, de egyben az emlősök létfontosságú nyomeleme is egyben.

A szelén legfontosabb biológiai küldetése a glutation-reduktáz és a tiredoxin-reduktáz enzimek aktiválása (ezen enzimek "koenzimje"). A két enzim legfontosabb szerepe a szervezet oxidációs károsodásának (oxidatív stressz) kivédése. Az oxidatív stressz rovására számos betegség írható a cukorbetegek érkárosodásától, az érelmeszesedésen át a rákos betegségekig.

A szelén másik fontos szerepe a pajzsmirigy-hormonok előállításában betöltött funkciója.

A szelénhiány előfordulása

A megfelelően táplált egészséges egyéneknél a szelénhiány ritka állapot. Leginkább kiterjedt béleltávolítások, ill. vénás táplálás mellett fordul elő. Új-Zéland termőtalaja pl. híres a szelénszegénységéről , ennek népegészségügyi jelentősége ma sem ismert. Sokan valószínűsítik, hogy a genetikailag, vagy pl. E-vitamin hiány miatt gyenge antioxidáns kapacitással bíró egyéneknél lehet jelentősége a szelénhiánynak. Mindez valószínűleg az emberi szervezet minimális szelénigényének köszönhető.

A szelénhiány feltételezett egészségkárosító hatásai

• Számos tanulmány igazolta, hogy a szelénhiány szoros összefüggésben van a rákos betegségek gyakoriságával. Ez a hatás különösen a prosztatarák esetén tűnik bizonyítottnak.
• Más betegségek esetén (pl. AIDS) inkább a szelén hátrányos hatása igazolható csakúgy, mint a daganatos betegségek kezelésének mellékhatásainak tekintetében.

• Más betegségek esetén (pl. AIDS) inkább a szelén hátrányos hatása igazolható csakúgy, mint a daganatos betegségek kezelésének mellékhatásainak tekintetében.
• A gümőkór gyógyulási esélyeit a szelén egyértelműen javítani látszik.

• A gümőkór gyógyulási esélyeit a szelén egyértelműen javítani látszik.
• A szelénpótlás, megbízható tanulmányok szerint fokozhatja a 2-es típusú diabétesz kockázatát.

A szelénpótlás, megbízható tanulmányok szerint fokozhatja a 2-es típusú diabétesz kockázatát.

• Úgy tűnik, a szelénpótlás komoly védőhatással bír a környezeti eredetű higanymérgezéssel szemben.

A szelén orvosi alkalmazásai

A szelén-szulfid a haj korpásodása ellen rendkívül hatékony. elpusztítja azokat a gombákat, melyek a korpásodásért felelősek lehetnek.

A vitamin és ásványisó-pótló készítmények állandó komponense a szelén (felnőtteknek napi 50-200 mikrogramm között). Több élelmiszert (pl. kenyérféléket) szelénnel dúsítanak.

Összefoglalás

A szelén több létfontosságú enzim alkotóeleme – létfontosságához tehát aligha férhet kétség. Az eddig ismert biológiai jelentősége viszont, pontosan ma sem tisztázott. Ennek vélhető oka az, hogy a szelén biológiai kutatásával csak pár évtizede foglalkoznak.

Az antioxidáns rendszerben való aktív részvétele mindenképp a hatásossága mellett szól, különösen a rák megelőzésének vonatkozásában.

Ami elgondolkodtató: a fehér kenyeret 1886-ban fejlesztették ki Franciaországban. Aki nem fehér, nem teljes kiőrlésű gabonából készült kenyeret fogyasztottak azok a "lenézett" paraszti társadalomból származtak. "Nemes ember csak fehér kenyeret ehet" – mondták. Erre az időkre esik Angliában a Viktoriánus kor. Ekkor az emberek (5 éves kortól számolva, tehát a születéskori halálozástól megtisztított statisztikai adatok szerint) 2 évvel tovább éltek, mint a mai Angliában, miközben a mai adatok szerint a napi 2000 kalóriával szemben 4000 kalóriát fogyasztottak. Viszont finomítatlan lisztet fogyasztottak, és annyi fizikai munkát végeztek, mint egy mai angol olimpikon.

Ma a gabonát megfosztják a héjától, ami a legfontosabb B-vitamin és szelén forrása. Közben ma már méregdrágán pótolják a lisztet a feleslegesen megfosztott tápanyagoktól – így a szelént is pótolják.