Ezeket látta már?

Ez az a folyamat, amely a nap minden pillanatában milliónyiszor lezajlik a szervezetében

hormonok működése szerepe

Amikor ez a preciz folyamat, akár nagyon apró eltéréssel is felborul, máris komoly egészségügyi problémát eredményezhet.

A hormonok a szervezet belső kommunikációs rendszerének kulcsfontosságú elemei. Ezek az anyagok kémiai hírvivőként működnek, és fontos szerepük van a test számos folyamatának szabályozásában. Az endokrin mirigyekben, például a pajzsmirigyben, mellékvesékben vagy az agyalapi mirigyben termelődnek, és a véráramba jutva elérik célsejtjeiket, amelyek reagálnak a hormonális üzenetekre.

Mi a neuroendokrin rendszer?

A neuroendokrin rendszer az idegrendszerrel szoros kapcsolatban álló belső elválasztású mirigyek rendszere.

A belső elválasztású, azaz endokrin mirigyekre jellemző, hogy nincs kivezetőcsövük, a váladékukat a vérbe juttatják, és azok a vér útján jutnak el a rájuk specifikusan érzékeny sejtekhez. Ezek a sejtek receptorokat tartalmaznak, amikhez a hormonok kapcsolódnak.

A hormonok, az endokrin mirigyek váladékai, speciális kémiai anyagok

A szabályozás visszacsatolás útján történik: a sejtektől, a vérből az információ az idegrendszeren keresztül jut majd el a hormontermelő szervekhez. Ez a visszacsatolás nagyon preciz folyamat, a nap minden pillanatában millió zajlik belőle a szerve-zetünkben. Lényeges, hogy már nagyon kis koncentrációban is hatnak, emiatt apró eltérések is okozhatnak egészségügyi problémákat.

Sok olyan hormonunk van, amely minden egyes sejtünkre hat, mint például az inzulin vagy a pajzsmirigyhormonok. De vannak olyanok is, mint például az FSH (follikulusstimuláló hormon) vagy az LH (luteinizáló hormon), amelyek specifikusan egy-egy területen fejtik ki a hatásukat.

A hormontermelő mirigyek

A hormonokat hormontermelő mirigyek választják ki és juttatják közvetlenül a véráramba. Ezek a mirigyek a szervezet különböző pontjain találhatók, mint pédául:

  • hipotalamusz,
  • agyalapi mirigy,
  • tobozmirigy,
  • pajzsmirigy és mellékpajzsmirigy,
  • csecsemőmirigy,
  • mellékvese,
  • hasnyálmirigy,
  • petefészkek, herék.

Hogyan működnek a hormonok?

A hormonok szerepe a szervezetben összetett. Különböző folyamatokat szabályoznak, így a növekedést, a fejlődést, az anyagcserét, az emésztést, a szaporodást és az érzelmi reakciókat is. Miután egy hormon eléri a célsejtjeit, azok specifikus receptoraihoz kapcsolódik, majd kémiai reakciókat indít el, amelyek biztosítják a megfelelő sejtműködést.

A legfontosabb hormonok és funkcióik

  1. Növekedési hormon (GH): az agyalapi mirigy által termelt GH serkenti a növekedést, különösen a csontokban és izmokban. Emellett segít az anyagcserében is.
  2. Inzulin és Glukagon: a hasnyálmirigy által termelt inzulin és glukagon a vércukorszint szabályozásáért felelős. Az inzulin csökkenti, míg a glukagon emeli a vércukorszintet, fenntartva ezzel az egyensúlyt.
  3. Pajzsmirigy hormonok (T3 és T4): ezek a hormonok szabályozzák az anyagcserét és befolyásolják az energiatermelést, valamint a testhőmérsékletet.
  4. Kortizol: a stresszhormonként is ismert kortizol a mellékvese által termelődik, és részt vesz a stresszre adott válaszreakciókban, valamint az anyagcsere és immunrendszer működésében.
  5. Ösztrogén és Tesztoszteron: a nemi hormonok fontosak a reprodukciós rendszer és a másodlagos nemi jellegek kialakulásában. Az ösztrogén a női szervezetben domináns, míg a tesztoszteron a férfiaknál.

A hormonális egyensúly fontossága

Az egyensúly a hormonok között létfontosságú a szervezet egészséges működéséhez. Hormonális zavarok, például alul- vagy túlműködés esetén különböző betegségek alakulhatnak ki, mint a cukorbetegség, pajzsmirigy-rendellenességek, és mellékvese-problémák. A hormonális egyensúly fenntartása érdekében fontos az egészséges életmód, a kiegyensúlyozott táplálkozás és a megfelelő alvás.

A hormonrendszer egyensúlya felborulásának okai

Különböző tényezők vagy betegségek hatására felborulhat a hormonrendszer finoman szabályozott egyensúlya, így például:

  • hormonhatású gyógyszerek,
  • kemoterápia,
  • sugárterápia,
  • daganatok,
  • táplálkozási rendellenességek,
  • stressz,
  • sérülés,
  • hormonhatású szennyező anyagok által.

Hogyan diagnosztizálhatók a hormonproblémák?

A diagnózis – a tünetek megismerésén túl – általában speciális vérvizsgálatokkal történik. A diagnózis felállításában emellett fontos szerepet játszanak a képalkotó vizsgálatok is, amelyek által megvizsgálható a hormontermelő mirigyek/szervek állapota és működése.

Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben, a Facebook-on, az Instagramon vagy a Twitter-en, Tiktok-on is!

Ingyenes tünetellenőrző, ami percek alatt segíthet beazonosítani a problémáját!



Felhasznált irodalom:

Forrás: EgészségKalauz
Google Hírek ikon
Adja hozzá a Híreket a Google hírfolyamához