Cisztás fibrózis

2010.01.18. Módosítva: 2015.11.04.

Egészségkalauz

cisztás fibrózis tüdőbetegségek

A cisztás fibrózis egy olyan, ma már jól ismert genetikai hátterű betegség, ahol a külső-belső nyálkahártyák nedvességéért, az elválasztott nyák sűrűségéért felelős sejtfali szállítófehérje nem megfelelően működik. Ez a fehérje normális működés esetén ugyanis a kloridion szállítását végzi (ezért lehet diagnosztizálni a betegséget könnyen a verejték klórtartalma segítségével), míg a hibás transzport a klorid és a következményes nátrium szint emelkedését okozza a nyákban, így az jelentős mértékben besűrűsödik. A kritikus tüneteket a légző- illetve az emésztőszervi nyálkahártya érintettsége okozza. A betegség elnevezése pedig onnan ered, hogy mivel a sűrű nyák eltömíti az elválasztó mirigyek járatait, azok göbösen (cisztásan) megnagyobbodnak.

A cisztás fibrózis előfordulása

Újszülötteknél körülbelül 1:2500-3000 a valószínűsége, hogy kialakul a betegség. Mivel a cisztás fibrózisra az ún. homozigóta recesszív öröklésmenet a jellemző, a hibás fehérjét kódoló gén egyébként egészséges hordozói ennél jóval többen vannak.

A homozigóta recesszív öröklésmenet azt jelenti, hogy egy adott megnyilvánuló szervi tulajdonság (ebben az esetben a rosszul működő szállítófehérje megléte) egy, az emberi genetikai állományban jól meghatározott helyen ’kódolódik’, az örökítő anyag (DNS) szemben futó láncain. Fogantatáskor az utód mind az anyai, mind az apai génpár egyik tagját kapja csak meg, 50%-os eséllyel valamelyiket. Recesszív esetben csak akkor nyilvánul meg a tulajdonság, ha mindkét szülő a hibás gént adja gyermekének. Ennek esélye, hordozó szülők esetén a fogantatáskor tehát 25%, csakúgy, mint a két egészséges gén meglétének az esélye, míg az egészséges, de a beteg gént hordozó magzat fogantatásának esélye 50%. Azaz a beteg és egészséges gyermekek aránya ilyen családban 1:3 lehet.

Cisztás fibrózis esetén hibásan megjelenős fehérje kódolási helye a DNS-en a 7-es számú emberi kromoszómán van. A gént CFTR-nek, angolul cystic fibrosus transmembrane regulator-nak, azaz cisztás fibrózis sejtmembrán szabályozónak nevezték el.

A nemek érintettsége a genetikai háttér ismeretében tehát közel egyenlő. Érdekes, hogy míg fehérbőrűeknél gyakran, a feketéknél kevésbé, míg az ázsiai lakosság körében szinte egyáltalán nem fordul elő CF.

A cisztás fibrózis okai

A betegség az utódokon tehát csak akkor jelentkezhet, ha vagy mindkét szülő egészséges hordozó (25%), vagy legalább egyikőjük beteg, a másik fél pedig hordozó (ekkor 50%), vagy mindketten betegek (100%) – ez utóbbi azonban a mindkét nemre jellemző nagyfokú meddőség miatt nem nagyon valószínű.

Magát a szabályozó fehérjét és a kódoló gént a 80-as évek végén találták meg, a betegség leírása azonban több, mint fél évszázados.

A cisztás fibrózis tünetei

Ahol nyálkatermelő mirigy van, ott bárhol tüneteket okozhat a cisztás fibrózis betegség.

A verejték besűrűsödése a bőr saját védekezési rendszerét (barrier) gátolhatja, így gyakrabban alakulhatnak ki a mirigynyílások körül és távolabb is gyulladások, bőrszárazság. A testtömeghez képest relatíve jóval nagyobb testfelszínen keresztül jelentős mennyiségű só (nátrium klorid) távozhat a szervezetből, melynek pótlásáról fokozott izzadáskor gondoskodni kell.

Az orrjáratokban, melléküregekben pangó váladék állandó fertőzési gócot jelenthet az alsóbb légutaknak, a krónikus gyulladás pedig nyálkahártya-elváltozásokat (polipok) okoz. Gyakoriak lehetnek a légcső-gyulladások is, a nyelőcső érintettsége ritka.

A megszületés körül a CF-es újszülöttek tüdeje viszonylag normális, később azonban a sűrű nyák folyamatosan csökkenti az aktív légzőfelülelet. Ez krónikusan csökkent gázcserét, következményesen alacsonyabb véroxigén és magasabb széndioxid-szintet okoz, mely végső soron a napi fizikai/szellemi aktivitás csökkenéséhez vezet, a kompenzáló mechanizmusokat (szaporább, erőteljesebb légzési és keringési aktivitás) pedig gyorsan kimerítheti. Gyakran észlelni a szív- és más tüdőbetegek egy részére jellemző dobverőujjakat.

A köhögés azonban, mint egyetlen öntisztító folyamat nem elégséges a tömény váladék eltávolításához, mely így kiváló táptalajul szolgálhat a légúti kórokozóknak (leginkább az életveszélyes Pseudomonas aeruginosa, illetve Staphylococcus aureus fajok veszélyesek). Az állandósuló légúti betegségek végül a tüdőszövetet is képesek károsítani: a krónikus légúti betegség, az állandósuló hörghurut és a folyamatos köhögés kapcsán a különböző méretű ciszták végül össze is nyílhatnak, közlekedhetnek a légutakkal és a mellhártya üregével is, így légmell alakul ki.

Az epe és a hasnyál besűrűsödése felszívódási, következményes táplálási, majd növekedési – fejlődési zavarokat okozhat. A sűrű epe a zsírok, a hasnyálmirigy érintettsége pedig mind a zsírok, mind a fehérjék és a szénhidrátok felszívódásában okoz zavart. A zsírban oldódó, létfontosságú vitaminok (jellemzően A, D, E, K) híján jellegzetes hiánybetegségek alakulnak ki, míg az iontranszport sérülése miatt például nyomelem hiánytünetek, vagy akár vashiányos vérszegénység is kialakulhat. A hasnyálmirigyben kialakuló ciszták végül az un. belső-elválasztású, különböző hormonok termeléséért felelős területet is érintik. Az itt termelődő inzulin vérszintje csökken, emiatt inzulinfüggő cukorbetegség alakul ki. A tömény epe májkárosodáshoz is vezethet, mely az eleve csökkent mértékű felszívódás mellett tovább gyengíti a szervezetet. Újszülöttkori elhúzódó sárgaság hátterében gondolnunk kell a mucoviscidosis lehetőségére is.

Mivel a kalcium és D-vitamin felszívódása is sérül, csontritkulás alakul ki, az erre jellemző kóros, gyakori és nehezen és nem a megfelelően gyógyuló törésekkel, vázrendszer elváltozásokkal.

A bél nyálkahártya érintettség miatt a széklet jelentős besűrűsödése várható akár már az első életnapokban. Ezért fontos diagnosztikus tünet az újszülöttek kb. egytizedénél hiányzó meconium (a feketés magzatszurok) ürítés az első 1-2 életnapon túl. Korai felismerés és beavatkozás esetén elkerülhető az életveszélyes bélelzáródás (ileus), illetve a következményes átfúródás (perforáció, a bélfal áthatoló sérülése). A betegek többségénél ugyan van korai székürítés, de már 1-2 hónapos kortól észlelhetőek a fenti emésztési zavarokból eredő gondok.

A későbbi széklet egyébként jellegzetesen bűzös, híg, zsírfényű, jelentős a tömege és igen gyakran jelentkezik. Mindez annak következménye, hogy a rendszerint jó étvággyal, igen nagy mennyiségben elfogyasztott táplálék alkotóelemei nem képesek felszívódni, hanem a bélcsatornában maradnak. Gyakran látható a végbél kitüremkedése, előesése is.

Jellemző módon gyakorlatilag nemzőképtelenek a kezeletlen férfiak a sűrű ondó miatt, melyben a hímivarsejtek sem mozogni, sem hosszabb ideig élni nem tudnak. A nőknél a méhnyak nyák sűrű volta nehezíti a teherbeesést; ezen keresztül alig tudnak feljutni a spermiumok a megtermékenyítés helyére.

A cisztás fibrózis lefolyása

Kezeletlen esetben a betegség halállal végződik. Újszülöttek egy részénél a fent ismertetett módon bélelzáródás, bélfal-sérülés alakulhat ki. Később a fokozatosan gyengülő szervezet fertőzések elleni védelme nem elégséges már a fertőzések elleni védelemben – többnyire tüdőfolyamat eredetű a bekövetkező halál.

Manapság azonban a kiterjedt diagnosztikai lehetőségeknek köszönhetően a szövődmények korai stádiumban felismerhetőek, korszerűen kezelhetők. Szinte minden vitamin, nyomelem, lebontó enzim pótlására van lehetőség, mellyel jelentősen javítható az életminőség és kitolható a várható élettartam. Csecsemőkoron túl a betegek fele a 10, másik felük akár a 20 éves kort is megélheti.

A cisztás fibrózis diagnózisa

A kórtörténet az orvos számára gyanús panaszokat tartalmazhat – gyakori légúti betegségek, fejlődési elmaradás az intenzív táplálás ellenére, székletproblémák stb. -, ezért oly fontos itt is ennek gondos felvétele. Az alapos fizikális vizsgálat száraz bőrt, a korban várhatóhoz képest testhossz- és tömegelmaradást mutathat, esetleg vázizomzat eltérések és légúti tünetek észlelhetőek.

A cisztás fibrózis kivizsgálásában verejték só (klór) tartalmának vizsgálata elsődleges fontosságú. Többnyire könnyen kivitelezhető, nem költséges, rövid, szinte fájdalmatlan vizsgálat, magas diagnosztikai értékkel. A teszt során, elektróddal mért magas (só) klór mucoviscidosis-t jelent.

A vérkémiai vizsgálatok az aktuálisan zajló gyulladásról, a tápláltsági állapotról tudósítanak. Röntgen vizsgálatokkal az orrmelléküregek, a tüdő állapota, esetlegesen a csontritkulás jelei ítélhetőek meg. Bélelzáródás gyanújakor a sebészeti vizsgálattal együtt ultrahang vizsgálat is történik. Lehetőség van vérből, a fejlődő magzat magzatvízéből és a méhlepény bolyhaiból a CFTR gén kimutatására, így megállapítható az esetleges hordozás, illetve a magzatnak átadott betegség megléte. Esetenként tájékoztató lehet a széklet emésztettségi foka, lebontó enzim tartalma is.

A cisztás fibrózisos beteg állapotának követésében összehangolt, több szakágat (pulmonológus, gasztroenterológus, sebész és gyermekgyógyász ) is érintő együttműködés szükséges.

A cisztás fibrózis terápiája

A legalapvetőbb kezelés a nyák lazítása nyákoldókkal, bőséges folyadékpótlás. Fontos a fizioterápiás gyakorlatok rendszeres végzése a tüdőben rekedt váladék eltávolítása érdekében, a bakteriális felülfertőzések elleni védelemben antibiotikumok adása, esetleg szájon át befújva gyulladáscsökkentők, hörgőtágítók használata, párásító berendezés üzemeltetése. Esetenként szükség lehet oxigénterápiára, a légzés géppel történő segítésére is. Pótlandók a hasnyálmirigy enzimei, a zsíroldékony vitaminok, nyomelemek, ionok különféle tabletták segítségével. Alkalmankként gyomorsav elválasztást csökkentő, vagy a kémhatást emelő gyógyszereket ír fel az orvos. Fontos a védőoltások menetrend szerinti beadása, kiemelendőek a légúti betegséget okozók elleni vakcinák: (RSV), influenza, Pneumococcus.

Egyes országokban terápiás megoldásként a tüdőátültetés is szóba jön. Kísérletek folynak a génpótlással, mint terápiás lehetőséggel kapcsolatban.

A cisztás fibrózis megelőzése

A betegség, genetikai háttere lévén, nem előzhető meg. Egyes országokban van lehetőség magzati diagnosztikára és ennek eredményétől függően a terhesség esetleges megszakítására. Az USA egyes államaiban az újszülötteket szűrik mucoviscidosis-ra.

A cisztás fibrózissal élő beteg gondozása, életvitele

Kiemelendő a szülők szerepe: a szövődmények, az állapotromlás jeleinek korai felismerésében; a teljeshez közelítő életminőség kialakításában, pozitív pszichológiai háttér fenntartásában. A gondozást több szakma képviselői végzik az orvosi oldalon. A szülők részére a legtöbb országban – így hazánkban is – létezik több egyesület, fórum, ahol a hasonló problémákkal küzdők cserélhetik ki tapasztalataikat.

Életmódbeli korlátozást az egyedi tüdő, tápláltsági, vagyis általános állapot határozza meg.