Meniére-betegség
A betegséget elsőként felismerő francia orvosról elnevezett kórkép a belső fül működési zavarában foglalható össze. Szédüléssel, időszakos hallásvesztéssel és fülzúgással kapcsolatos epizódokban jelentkezik, melyhez nyomásérzés is társulhat. A fület érintő tünetek általában féloldaliak. Bármely életkorban előfordulhat, 40-50 éves kor körül gyakoribb, krónikusan fennálló állapot.
Tünetek
· Visszatérő szédüléses tünetek. Ez a fajta szédülés az ún. vertigo, "forgó" szédülés, amelynél a beteg úgy érzi, a szoba forog, egyensúlyát így elveszti, majd a jelenség hirtelen abbamarad. A tünetek teljesen váratlanul jelentkeznek 20 perctől akár több óráig is tarthatnak, akár egész nap... Sok esetben hányinger, hányás is kíséri.
· Hallásvesztés. Időszakos tünet, főként a betegség kezdeti szakaszában. Kialakulhat enyhébb, fennmaradó hallásvesztés is.
· Fülzúgás. Csengéshez, zúgáshoz, súgáshoz vagy más jellemző hanghoz hasonló érzékelés, mely igen zavaró lehet.
· A fül teltségének érzése. Fokozottabb nyomásérzés, illetve a fül "dugulásának" érzékelése.
A Meniére-betegség epizódja jellemzően a dugulásérzéssel indul, nő a fülzúgás, a hallásvesztést súlyos szédülés, majd gyakran hányinger és hányás követi. Egy ilyen epizód általában 20 perc – 4 óra hosszan tart, rohamokban jelentkezhet, ahol a tünettel járó szakaszokat hosszabb tünetmentes időszak szakítja meg.
A korai szakaszban igen eltérő lehet az egyes tünetek intenzitása, erőssége.
Okok
Nem pontosan ismertek, feltehetően a belső fülben lévő folyadék normálistól eltérő mennyisége, összetétele állhat a háttérben.
Milyen tényezők változtathatják meg a belső fül működési viszonyait?
· A folyadék elfolyása akadályozott
· Immunműködési zavar
· Allergia
· Vírusfertőzés
· Genetikai hajlam
· Fejsérülés
· Migrén
Miután egy konkrét tényezőhöz nem kapcsolható, feltételezik, hogy ezek kombinációja okozza.
Milyen szövődménnyel járhat?
A legnagyobb gond az igen rosszul megélhető forgó szédülés, a vertigo. Számos problémát, kockázatnövekedést okozhat:
· Elesés
· Autóbaleset, nehézgép-kezelés közben okozott baleset
· Szorongás, depresszió, érzelmi problémák a rohamok miatt
Fennmaradó hallásvesztés
A Meniére-betegség diagnózisa
Amire a diagnózis alapulhat:
· Legalább két spontán szédüléses epizód, amely 20 percnél tovább tart
· Hallásvizsgálattal igazolt halláscsökkenés legalább egy alkalommal
· Fülzúgás, teltségérzés a fülben
· Az egyéb okból kialakuló érzékelési problémák kizárása
Felmerülő kérdések, elvégzendő vizsgálatok
· A tünetek tartama, gyakorisága, mikor jelentkeztek először
· Korábbi fertőzések, allergiás előzmények
· Gyógyszerszedés
· Korábbi fülproblémák
· Általános egészségi állapot
· Volt-e családi halmozódás e tünetek kapcsán?
Vizsgálatok
Hallásvizsgálat (audiometria)
Az eszközös hallásvizsgálat alkalmas a különböző erősségű, mélységű, frekvenciájú hangok érzékelésének pontos megállapítására, a kimondott szavak, beszédérzékelés zavarainak feltárására.
Egyensúlyvizsgálat
A rohamok közötti szünetekben az egyensúlyérzékelés helyreáll. Egyes esetekben lehetnek "maradványtünetek".
Az alább felsoroltak ennek igazolására igen speciális (neurológiai jellegű) eszközös vizsgálatok, röviden ismertetjük, melyek lehetnek.
· VNG (videonisztagmográfia). A szemmozgás vizsgálata alapján értékeli az egyensúlyérzékelést. A belső fül és a szemmozgató izmok között fennálló kapcsolaton alapul. A fülbe juttatott meleg és hideg víz hatását mérik a szemmozgásra.
· Forgószék-teszt. Hasonlóképpen a szemmozgáson alapul.
· VEMP (Vestibularisan kiváltott izompotenciálok) Lényege, hogy hangingerekre apróbb izommozgás-változások is bekövetkeznek pl. a nyak és a szemizmok területén, ezek mérhetőek, utalnak a belsőfül zavaraira.
· Poszturográfia, a testhelyzet elemzése. Álló helyzetben végzett vizsgálat, ahol különféle ingerekre (látás, hallás, bőrfelületet, izmokat, ízületeket érő ingerek) adott testhelyzeti, egyensúlyi válaszokat elemzik.
Egyéb problémák, betegségek kizárása
CT, MRI és egyéb képalkotó vizsgálatokkal kizárják az egyéb betegségeket, mint pl. szklerózis multiplex, esetleges agydaganat.
A Meniére-betegség kezelési lehetőségei
Jeleztük, hogy oki terápia nincsen, a tünetek mérsékelhetőek. A forgó szédülés csökkentésére adható szerek: az ún. mozgásbetegség (kinetózis) mérséklésére egyes antihisztaminok, vagy nyugtatók (benzodiazepinek), hányáscsillapítók.
Krónikus kezelésben lényeges szempont a belsőfül folyadékháztartásának rendezése. Erre adhatóak vízhajtók, a folyadékmennyiség szabályozására, a belsőfüli nyomás kiegyenlítésére.
Egyéb terápiás eljárások, módszerek
Az egyensúlyszerv rehabilitációs kezelése, hallókészülék, életmódi változtatások: jelentős sóbevitel-, koffein-, nikotin-, csokoládé-, alkohol lehetséges kerülése, kellő mennyiségű pihenés, főként a rohamepizódok között. Stressz, szorongás, depresszió, fáradtságérzés, allergia, nőknél a hormonális tényezők nőknél mind szerepet játszhatnak a betegségben.
Forrás: http://www.mayoclinic.org/diseases-conditions/menieres-disease/basics/lifestyle-home-remedies/con-20028251
