SZÁJPENÉSZ B37.0 ICD11: 1F23.0 (SZÁJÜREGI CANDIDIASIS)
Szájpenész: oka, tünetei, kialakulása és kezelése
A szájpenész a szájüreg nyálkahártyáján kialakuló gombás fertőző betegség, melyet a legtöbbször a Candida albicans okoz. Nagyon gyakori probléma, különösen a csecsemőknél, de általában csak múló kellemetlenséget okoz, a súlyosabb szövődmények rendkívül ritkák.
A szájpenész oka és kialakulása
A szájüregben kialakuló gombás fertőzés okozója általában a Candida albicans nevű mikroszkopikus gomba. Ez a gombafajta az egészséges szervezetben egyébként is megtalálható, a normális mikroba-flóra természetes része, és önmagában nem okoz semmilyen problémát. Azonban az ún. opportunista fajok közé tartozik, vagyis, ha lehetősége van rá, elszaporodhat, ez pedig betegséghez, kellemetlen tünetekhez vezethet. A candidagombák túlszaporodása visszavezethető vagy az egészséges nyálkahártya-flóra zavarára, illetve a gazdaszervezet immunrendszerének gyengülésére.
A szájpenészt természetesen nem kizárólag a Candida albicans okozhatja, hanem más Candida-fajok is (pl. Candida tropicalis, Candida glabrata, Candida krusei stb.), és az is előfordulhat, hogy teljesen más gombák állnak a fertőzés hátterében.
Epidemiológia
A szájpenész a Candida-fertőzés leggyakoribb formája, a becslések szerint az egy év alatti csecsemők mintegy 35-45 százaléka átesik rajta legalább egyszer. A legtöbb eset 1 és 9 hónapos kor között történik. Azonban, a közkeletű vélekedéssel szemben a szájpenész nem gyermekbetegség, bármilyen életkorban előfordulhat. Férfiak és nők azonos arányban betegedhetnek meg.
Kit érinthet a szájpenész?
Bár a szájpenész tulajdonképpen bárkit érinthet, a legnagyobb veszélyben a nagyon fiatalok, a nagyon idősek és a legyengült szervezetűek vannak. A Candida albicans az emberek 50-90 százalékának szájüregében kimutatható mikroba, de a legtöbbször csak hordozó valaki, a gomba nem okoz sem tüneteket, sem pedig panaszokat. Szájpenész akkor alakul ki, ha a szájüregben lévő gomba lehetőséget kap arra, hogy elszaporodjon.
Nagyobb eséllyel hordozzák a Candida egyes fajait, így a szájpenész rizikója is nagyobb:
- a nőknél
- a kórházi kezelés alatt állóknál
- a sok szénhidrátot, cukrot fogyasztóknál
- azoknál, akik műfogsort viselnek
- a dohányosoknál
- a szájszárazsággal küzdőknél
- a legyengült immunrendszerű, krónikus betegséggel küzdőknél
- a HIV-vel fertőzötteknél
- a daganatos betegeknél, akik kemo- vagy sugárterápiát kapnak
- azoknál, akik széles spektrumú antibiotikumokat szednek
- azoknál, akik kortikoszteroid tartalmú gyógyszereket, főként inhalátorokat használnak (pl. asztmásak)
Meglepő módon, a szájüregben kimutatható Candida-gombák fajtája és mennyisége az évszaktól és a napszaktól is függ.
A szájpenész osztályozása
Bár a legtöbb esetben azonos betegségként kezelik, a szájpenész és a szájüregi candidiasis nem teljesen ugyanaz, pontosabban, a „klasszikus” szájpenész csak az orális candidiasis egyik típusa. A szakemberek éppen ezért különböző osztályozási rendszereket határoztak meg, többek között az alapján, hogy akut vagy krónikus fertőzésről, elsődleges vagy másodlagos candidiasisról (az előbbinél csak a szájüreg érintett, az utóbbinál más szervrendszerek, testrészek is) van-e szó.
Az egyik legelterjedtebb osztályozási rendszer a candidiasis klinikai tünetein alapszik:
- akut álhártyás (pszeudomembrános) candidiasis, vagyis a „klasszikus” szájpenész: fehér, túrószerű, letörölhető foltok a szájüregben
- atrópiás candidiasis: fehér foltok helyett vörös, nyers húsra emlékeztető foltok a szájüregben
- hiperpláziás (plakkos v. noduláris) candidiasis: fehér, nem letörölhető, durva felületű plakkok a nyálkahártyán
A különböző típusok akár együtt is jelentkezhetnek. A szakemberek szerint az egyes típusok kialakulásának rizikója függ attól is, milyen kockázati tényezők vannak jelen. Pl. kisbabáknál gyakoribb a klasszikus szájpenész, míg idősebbeknél az atrópiás a jellemzőbb.
A szájpenész tünetei
A szájpenész tünetei nagymértékben függnek attól, mely típussal állunk szemben. A szájpenész tünetei lehetnek:
- fehér, túróra emlékeztető foltok a szájüregben, az ínyen, a nyelven vagy szájpadláson
- a fehér anyag nehezen bár, de letörölhető, alatta a nyálkahártya piros és duzzadt (ritkábban vérzés is előfordulhat)
- fehér foltok helyett vörös, nyers húsra emlékeztető foltok, sebek is kialakulhatnak, a szájüreg forrázottnak tűnik
- a nyelv sima felületűnek tűnhet
- kisbabáknál a szájüreg mellett a pelenka alatti részek is érintettek lehetnek, jellemző lehet a kipirosodott fenék vagy a pelenka-dermatitisz
- égő fájdalom (de a legtöbbször semmilyen fájdalom nem jelentkezik)
- a szájüreg érzékenysége, és az ebből fakadó étvágytalanság, evési nehézségek, az étel elutasítása
- savas, fémes, keserű, kellemetlen szájíz
- kellemetlen szájszag
Másodlagos szájüregi candidiasis esetén más testrészek, szervek is érintettek lehetnek, vagyis gombás fertőzésre utaló tünetek jelentkezhetnek például a bőrön, a nemi szerveken, a körömágynál, a hajas fejbőrön is.
A szájpenész diagnosztizálása
A szájpenészt általában a klinikai tünetek, illetve az anamnézis alapján könnyen lehet azonosítani, főként kisbabáknál. Nem tipikus tüneteknél, vagy felnőttek esetében mintavételre és mikroszkópos vizsgálatra, illetve tenyésztésre is szükség lehet, hogy más betegségeket kizárhassanak.
Mivel a felnőttek esetében a szájpenész krónikus betegségek, immungyenge állapotok kísérőtünete lehet, nem árt egy alapos kivizsgálás, hogy az esetleges alapbetegséget felderíthessék és kezelhessék.
Orvosnál a szájpenésznél
A szájpenész gyakori probléma, így a legtöbbször a háziorvos, gyermekorvos diagnosztizálja és kezeli. A pontos diagnózis és a megfelelő kezelés meghatározását gyorsíthatja, ha az orvosnak elmondjuk:
- Szedtünk-e a tünetek jelentkezése előtti 1-2 hétben antibiotikumot vagy szteroid tartalmú gyógyszert?
- Kisbabánál észleltünk-e pelenkakiütést?
- Könnyen el tudjuk-e távolítani a szájüregben megjelenő foltokat? Változik-e a foltok mennyisége, külseje fogmosást, evést vagy ivást követően?
- Van-e valamilyen krónikus betegségünk, vagy fennáll-e ennek a gyanúja?
Vészhelyzet szájpenész esetén
Haladéktalanul forduljunk orvoshoz, ha szájpenész vagy annak gyanúja mellett a következőket tapasztaljuk:
- nyelési nehézségek, nyeléskor jelentkező fájdalom
- hányinger, hányás
- állandó gyomorégés
- mellkastájéki vagy hasi fájdalom
- láz, hidegrázás
A szájpenész komplikációi
A szájpenész az esetek többségében néhány napon, egy-két héten belül komplikációk nélkül gyógyul.
Sajnos, nem lehet azonban előre megjósolni, hogy kinél lesznek súlyosabbak a tünetek, mert ez egyénenként és esetenként nagyon eltérő lehet, még az is előfordulhat, hogy aki korábban alig érzett valamit, a következő esetben komoly fájdalomra számíthat.
A szájpenész komplikációjának számít a fertőzés kiújulása, a candidiasis visszatérése. Krónikus esetben mindenképpen szükség van az alapos kivizsgálásra, hogy az esetleges alapbetegséget kideríthessék. A szájpenész súlyossága, az esetleges szövődmények megléte ettől az alapbetegségtől is függhet.
A szájpenész szövődménye lehet, hogy a gombás fertőzés továbbterjed, pl. a nyelőcsőbe, a tüdőbe, a bőrre vagy a körömre. Nagyon ritka, de előfordulhat, hogy a szájüregi candidiasis ún. invazív candidiasist okoz, mely akár végzetes kimenetelű, szisztémás fertőzés lehet.
Nyelőcső-candidiasis: a nyelőcső candida oka, tünete és kezelése - olvasson tovább!
A szájpenész kezelési lehetőségei
A szájpenész helyileg alkalmazandó gombaellenes, nystatin, mikonazol, flukonazol hatóanyagú gyógyszerekkel (pl. ecsetelővel, szájöblítővel) általában jól kezelhető. A kezelés időtartama általában 7-14 nap. Visszatérő vagy krónikus, nehezen gyógyuló fertőzéseknél nagyon fontos az alapos kivizsgálás, hogy az esetleges, immunrendszert gyengítő betegségeket felfedezzék és kezeljék.
A szájpenész megelőzése
Az esetek egy részében a szájpenész kialakulásának rizikóját sokszorosára növelik a rossz szokások vagy a helytelen gyógyszerhasználat. Csökkenthető a szájüregi candidiasis előfordulásának esélye, ha:
- nem szedünk feleslegesen antibiotikumokat, betartjuk az antibiotikumok szedésére vonatkozó szabályokat
- a szteroidos inhalátorok használata után vízzel kiöblítjük a szánkat
- odafigyelünk a szájhigiéniára (fogmosás, szájvíz használata stb.)
- rendszeresen tisztítjuk a műfogsorunkat és éjszakára kivesszük azt a szájból
- leszokunk a dohányzásról
- elegendő folyadékot iszunk
- kevesebb édességet eszünk
Mit tehetünk otthon?
Néhány egyszerű házi módszerrel gyorsíthatjuk a gyógyulást, megelőzhetjük, hogy az állapotunk rosszabbra forduljon, vagy enyhíthetjük a kellemetlen tüneteket.
- Öblögessünk naponta többször sós vízzel!
- Öblögessünk hígított almaecettel vagy citromos vízzel!
- Egy puha fogkefével, textil törlőkendővel óvatosan dörzsöljük át az érintett területeket, hogy a fehér váladékot eltávolítsuk!
- Együnk natúr joghurtot! A probiotikumok segítik a gyógyulást és a szájüreg mikroba-flóráját is segíthetnek kiegyensúlyozni.
- Együnk kevesebb finomított szénhidrátot, péksüteményt, édességet!
- Igyunk sok hideg vizet vagy szopogassunk jégkockát, hogy az égő érzést enyhítsük.
- Kerüljük a fűszeres, csípős vagy túl savas fogásokat!
GYAKORI KÉRDÉSEK A SZÁJPENÉSSZEL KAPCSOLATBAN
Fertőz-e a szájpenész?
Bár a szájpenész a fertőző betegségek közé tartozik, a kialakulásának az oka a szervezetünkben lévő gomba elszaporodása. Ritka, hogy egyik ember adja át azt a másiknak, de természetesen nem lehet ezt kizárni. Terjedhet a candidiasis csókolózással vagy szexuális úton. Az is előfordulhat, hogy a gombás fertőzéssel küzdő terhes nő adja át az újszülöttnek a szülés során (ráadásul, a kisbabák egyébként is hajlamosabbak a fertőződésre, többek között éretlen, gyenge immunrendszerük miatt). Az is megtörténhet, hogy a szoptatás során az anya fertőződik meg Candidával, majd ezt „visszaadja” a kisbabának. Átkerülhet a szájpenészt okozó mikroba közösen használt fogkeféről is az egyik ember szervezetéből a másikba. Fontos azonban kiemelni, hogy a szervezetbe kerülő Candida nem feltétlenül okoz betegséget, tüneteket, ehhez az is szükséges, hogy a gomba elszaporodhasson.
Felnőttnek is lehet szájpenésze?
Természetesen, a szájpenész a felnőtteket is érintheti! Csak azért tartják tipikus gyermekbetegségnek, mert a kisbabáknál jóval gyakoribb. Bizonyos tényezők (pl. a dohányzás, a nem kezelt cukorbetegség, a szteroidos inhalálók rendszeres alkalmazása stb.) növelik a betegség kialakulásának rizikóját.
Befolyásolja-e az étrend a szájpenész kockázatát?
Közvetetten növeli a szájpenész kockázatát az egyszerű szénhidrátokban gazdag, tápanyagokban szegény étrend.
Szükséges-e speciális diétát folytatni, ha szájpenésze van valakinek?
Különleges diétára nincs szükség, de érdemes az étrendet úgy összeállítani, hogy az tápanyagokban gazdag legyen (ezzel is támogathatjuk az immunrendszer munkáját, és gyorsabban meggyógyulhatunk), illetve, hogy az elfogyasztott ételek ne irritálják az egyébként is érzékenyebb nyálkahártyát. Kerüljük például a túl savas, csípős, fűszeres ételeket.
Gyorsítja-e az alkohol (például az alkoholos öblögetés) a szájpenészből való gyógyulást?
Az alkohol szárítja és irritálja a szájüreg nyálkahártyáját, így éppen ellenkezőleg, fokozhatja is a panaszokat.
Használhat-e szájvizet, akinek szájpenésze van?
Az alkoholt is tartalmazó szájvizek szárítják és irritálják a száj nyálkahártyáját, így tovább fokozhatják a kellemetlen panaszokat. Az antibakteriális szájvizek pedig megváltoztathatják a szájüreg normális, egészséges baktériumflóráját, így akár még elő is segíthetik a szájpenész terjedését. A szájvíz használata csak abban az esetben ajánlott, ha azt a kezelőorvos kifejezetten javasolja.
Kell antibiotikumot szedni, ha szájpenésze van valakinek?
A szájpenészt nem baktérium, hanem gomba okozza, az antibiotikum ez ellen nemcsak teljesen hatástalan, de kifejezetten káros is lehet.
Élhetünk nemi életet szájpenésszel?
A szájpenész nem a hagyományos értelemben vett fertőző betegség, hiszen az azt okozó gombák egyébként is megtalálhatóak a szervezetünkben. Kellemetlen tüneteket akkor okoznak, ha elszaporodnak. Nagyon kicsi az esélye annak, hogy valaki „átadja” ezeket a gombákat a partnerének, és így ő is megbetegedjen. Ehhez más tényezőknek is jelen kell lennie (pl. más fertőzéseknek, gyógyszerszedésnek stb. Ugyanakkor, nem lehet ezt teljesen kizárni sem, így a szakemberek azt javasolják, hogy tartózkodjunk a nemi élettől a gyógyulásig.
Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben is!
Források:
Medscape https://emedicine.medscape.com/article/969147-overview
MedicineNet https://www.medicinenet.com/thrush/article.htm
Healthline https://www.healthline.com/health/thrush
Oral and Maxillofacial Pathology (Elsevier, 2009.) szerk.: Brad W. Neville, Douglas D. Damm, Carl M. Allen, Jerry E. Bouquot
Oral and Maxillofacial Diseases (2004.), szerk.: Crispian Scully, Stephen R. Flint, Stephen R. Porter, Khursheed F. Moos
Infectious Diseases (Elsevier, 2017.), szerk: Jonathan Cohen, William G. Powderly
Mandell, Douglas, and Bennett’s Principles and Practice of Infectious Diseases (Elsevier, 2020.), szerk: John E. Bennett, Raphael Dolin, Martin J. Blaser
Harrison's Infectious Diseases (McGraw-Hill, 2017.), szerk: Dennis L. Kasper, Anthony S. Fauci
