Pfeiffer-féle mirigyláz (mononucleosis infectiosa)
Világszerte elterjedt, főként a felnőtt fiatalokat érintő fertőzés.
A Pfeiffer-féle mirigyláz okai
Elsősorban az Epstein-Barr-vírus (EBV) fertőzés a szindróma kiváltó oka, de okozhatja a cytomegalovirus (CMV), illetve ritkább esetekben a Rickettsia sennetsui valamint a Toxoplasma gondii is. Terjedése cseppfertőzéssel, szoros személyes kontaktussal, csókolózással történik.
A Pfeiffer-féle mirigyláz tünetei, lefolyása
Lappangási ideje 5-21 nap, ezt követően láz, enyhe torokfájás jelentkezik, amivel egy időben babszemnyi nyirokcsomó-duzzanatok jelentkeznek az állkapocs mögött, a nyakon, tarkón és a testhajlatokban. Megduzzadhatnak a torokban lévő, illetve a hasi nyirokcsomók is, ami ingerköhögést, illetve hasi fájdalmakat, puffadást, hányást okozhat. A nyirokcsomó duzzanatok hátterében a nyiroksejtek (limfociták) és az egymagvú falósejtek (monociták) megszaporodása áll. Hasonló szaporulatok figyelhetők meg a májban, lépben és csontvelőben is, a különböző fejlettségű alakok pedig megjelenhetnek a véráramban is. A máj és különösen a lép emiatt tapinthatóvá és érzékennyé válhat. A változások megfigyelhetők a minőségi vérképben is – megszaporodnak az atípusos egymagvú fehérvérsejtek, akár 35-80%-osan is. A betegek általában 3-6 hét alatt meggyógyulhatnak, de a lépnagyobbodás, a májkárosodás jelei, valamint a fehérvérsejt szaporulat még hetekig-hónapokig észlelhetők.
A Pfeiffer-féle mirigyláz diagnózisa
A tünettan és a jellegzetes vérkép alapján lehetséges. A bizonyított eset bejelentés köteles!
A Pfeiffer-féle mirigyláz terápiája
Szövődménymentes esetben nem igényel különösebb kezelést, tüneti terápia lehetséges. Felülfertőződés esetén specifikus, esetleg széles spektrumú antibiotikum kúra szükséges.
A Pfeiffer-féle mirigyláz szövődményei
Leggyakrabban bakteriális felülfertőzés következtében torokgyulladás alakul ki. Ritkább szövődményként vérzés, hemolitikus vérszegénység, agyhártyagyulladás alakulhat ki. Igen ritka, de súlyos szövődmény a spontán, vagy traumás léprepedés.
Forrás
Jurányi Róbert: A fertőző betegségek általános és részletes járványtana
