Pestis

A pestis a Yersinia pestis nevű baktérium által okozott betegség. Kórokozója főként a patkánybolháról kerülhet át emberre, de cseppfertőzéssel is terjed. A bőr az oxigén felvételének zavara miatt gyakran sötétkék színű, innen ered a „fekete halál” kifejezés. Két fő formája van a bubópestis más néven mirigyespestis és a tüdőpestis. A betegség véráramfertőzéshez vezethet.

A pestis előfordulása

A pestis ma már csak a rossz higiénés körülményeket biztosító trópusi és szubtrópusi országokban jelenik meg. Ilyen országok, pl. India, Vietnam vagy Madagaszkár, ahol négy egymást követő évben is észleltek járványt. Általában hűvösebb, nedves klímájú területeken fordul elő pestis. A fejlettebb országokban, ahol a patkányok nem fertőzöttek, ott a betegség sem fordul elő. Az Egyesült Államokban az emberi pestis megbetegedések több mint 90%-a a délnyugati államokban, Arizonában, Kaliforniában, Kolorádóban és Új-Mexikóban fordul elő.

Laboratóriumban dolgozók is ki vannak téve az inhaláció veszélyének. A betegség turistákra való terjedésének lehetősége csekély, de a súlyosság és a korai felismerés fontossága miatt tudni kell róla. A pestis minor olyan földrajzi területhez kötött, ahol a pestis állandóan jelen van (endémiás). Járványok egyedi esetekre, vagy kisebb embercsoportokra korlátozódnak.

A pestis okai

A búbópestis akkor alakul ki, ha az embert fertőzött patkánybolha csípi meg. Jellemző tünete a nyirokcsomók elváltozása, a bubó. A nyirokcsomókból a kórokozók a véráramba kerülve véráramfertőzést okoznak. A tüdőpestist a cseppfertőzés útján a szervezetbe jutó baktérium okozza, tehát emberről emberre terjed. Mindkét formát kísérheti véráramfertőzés (szeptikémiás pestis). A kedvenc háziállatok, különösen a macskák is terjeszthetik a pestist, bolhacsípés vagy cseppfertőzés útján.

A pestis tünetei

A bubópestis lappangási ideje 2-5, maximum 15 nap. Típusos esetben a búbópestis rövid bevezető szakaszában láz, rossz közérzet, gyengeség, fejfájás jelentkezik. A megnagyobbodott nyirokcsomók (búbók) leggyakrabban az ágyékhajlatban, ill. a combon, ritkábban a hónalji régióban, ill. nyakon alakulnak ki. A 39-40°C-os láz hirtelen jelentkezik. Az esetek egy részében az érintett nyirokcsomó körüli bőrfelszínen gennyes bennékű hólyagok alakulhatnak ki. Amennyiben a beteg nem kap megfelelő kezelést, a halál néhány napon belül, véráramfertőzés következtében következik be. A tüdőpestis két formában jelentkezhet. Elsődleges tüdőpestis akkor alakul ki, ha a beteg a kórokozókat inhalációval kapja meg, míg másodlagos tüdőpestis véráramfertőzéshez társulva alakulhat ki. Tüdőpestis esetén a tünetek, a fertőzés után 2-3 nappal váratlanul jelentkeznek, magas láz, hidegrázás, szapora pulzus és gyakran heves fejfájás kíséretében. Huszonnégy órán belül köhögés lép fel. A köpet eleinte tiszta, de hamarosan vérrel festenyzetté válik, majd rózsaszínű vagy világos vörös (málnaszörp-szerű) és habos lesz. A szapora és nehezített légzés jelentkezik, légzési és keringési elégtelenség alakul ki. A szeptikémiás forma főként a bubópestishez társuló véráramfertőzést jelenti, de előfordulhat, hogy a búbó- vagy tüdőpestis egyéb tüneteinek megjelenése előtt már bekövetkezik. A pestis minor a megbetegedés enyhe lefolyású formája. Tünetei - a megduzzadt nyirokcsomók, láz, fejfájás és kimerültség - egy héten belül elmúlnak.

A pestis lefolyása

A legtöbb kezeletlen pestisben szenvedő beteg a tünetek kezdetétől számított 48-72 órán belül meghal.

A pestis diagnózisa

A kórisme a baktériumok kimutatásán alapul. A tenyésztés történhet nyirokcsomókból, vérből, köpetből.

A pestis terápiája

Amennyiben úgy tűnik, hogy valakinek pestise van, főként a szeptikémiás és tüdőpestisben a kezelést 24 órán belül el kell kezdeni. Az azonnali kezelés 5% alá csökkenti a halálozás kockázatát. Számos hatásos antibiotikum áll rendelkezésre, pl. streptomycin, tetracyclin.

A pestis megelőzése

A megelőzés alapja a rágcsálók ellenőrzése és a bolhacsípések elkerülésére rovarriasztószerek használata, de a többség számára, akik olyan helyre utaznak ahol előfordult már pestis, nem szükséges. Fertőzésveszélynek kitett utazók megelőzésként tetraciklint szedhetnek, vagy védőoltásban részesülhetnek.

A tüdőpestiseseket el kell különíteni. Mindenkit, aki tüdőpestises személlyel kapcsolatba került, szoros megfigyelés alá kell helyezni, hogy nem jelentkeznek-e a fertőzés jelei, vagy kezelni kell őket.