Lyme-kór: oka, tünetei és kezelése
Itt mindent megtudhat, amit a Lyme-kór fertőzési módjairól, tüneteiről és kezeléséről tudni kell.
A Lyme-kór a bakteriális fertőző betegségek egy csoportjának gyűjtőfogalma. A borrelia a kiváltó ok. Ebbe a csoportba elsősorban a visszaeső láz és a Lyme-kór tartozik. A Lyme-kór kifejezést azonban gyakran a Lyme-kórral azonosítják: ez az egyetlen olyan betegség, amelyet az Európában őshonos borrelia okoz.
A Lyme-kór betegség a nevét egy amerikai kisvárosról, Old Lyme-ról kapta, ahol 1975-ben tömegesen fordult elő arthritis és bőrtünet. Szinte világszerte előfordul a mérsékelt éghajlati övezetekben és így a mi szélességi köreinken is. Magyarországon a felismert esetek csak töredékei a fertőződéseknek, amit évente kb. 10.000-re becsülnek.
Ellentétben a klasszikus fertőző betegségekkel – mint a kanyaró vagy a bárányhimlő – a Lyme-kór ellen nem szerezhető immunitás, életünk során többször is megfertőződhetünk. Általában több mint 24 óráig kell a kullancsnak „táplálkoznia”, hogy megfertőzze áldozatát.
A kullancscsípéshez sokan a Lyme-kórt társítják, de a két betegségnek semmi köze egymáshoz
Míg a Lyme-kór a Borrelia nemzetségbe tartozó baktériumok által okozott megbetegedés, addig a kullancsencephalitis fertőzést a Flaviviridae családba tartozó vírusok okozzák. A kullancsencephalitis kisebb arányban elkapható hőkezeletlen, fertőzött kecske-, juh-, és tehéntej fogyasztásával is, ám messze a legtöbb megbetegedést a kullancs okozza.
Gyors áttekintés
- Mi az a Lyme-kór? Kullancscsípés útján terjedő bakteriális fertőzés, főleg a meleg évszakban. Lappangási idő: napok, hetek és hónapok telik el a csípés és az első tünetek megjelenése között
- Elterjedés: Az erdős és növényekkel borított Európában és Észak-Amerikában mindenhol
- Tünetek: lapos, gyakran kerek bőrvörösödés ("kipirosodás"), influenzaszerű tünetek fejfájással, testfájdalmakkal , lázzal ; zsibbadással (paresztézia), bénulás, idegfájdalom neuroborreliosisban ; ízületi gyulladás (Lyme-artritisz); Szívizom-gyulladás (Lyme carditis)
- Diagnosztika: Vér- és/vagy liquor-vizsgálatok bizonyítéka; ritkábban ízületi és bőrminták
- Kezelés: antibiotikumokkal több hétig
- Megelőzés: bőrvizsgálat minden szabadtéri tevékenység után, a kullancs korai és szakszerű eltávolítása
Lyme-kór: leírás
A Lyme-kórt egy mozgékony, csavar alakú baktérium, a Borrelia okozza. Megfertőzhet embereket és más emlősöket is. Elsősorban vérszívó rovarok hordozzák.A baktériumok csak ezen parazitáknak harapásán keresztül juthatnak be más élőlények bőrébe.
A Lyme-kór a legtöbb esetben kullancscsípés útján terjed, mégpedig a közönséges erdei kullancs (Ixodes ricinus ) csípésével. Alkalmanként az élőlények más vérszívókon, például lólegyeken, szúnyogokon vagy bolhákon keresztül is megfertőződnek. A Lyme kór nem csak ránk, hanem a háziállatainkra is ugyanolyan veszélyes, érdemes náluk is figyelemmel kísérnünk, hogy jelentkeznek-e a Lyme kór tünetei. A Lyme kór azonban közvetlenül emberről emberre nem fertőző.
Az embereknél leggyakoribb borrelia-betegség a Lyme-kór. A betegek prognózisa nagymértékben függ a gyors kezeléstől: a Lyme-kór korai felismerését és kezelését követően a beteg általában teljesen meggyógyul. Bizonyos körülmények között azonban a betegség súlyos szövődményekhez, másodlagos betegségekhez és hosszú távú károsodásokhoz vezethet.
Az erythema chronica migrans (ECM), a bőrön megjelenő kiütés, ami egyértelműen a Lyme-kórt jelző klinikai tünet, önmagában is diagnosztikus. A fertőzött kullancs csípése után leghamarabb két nap, általában egy, de legfeljebb négy hónapon belül jelentkezik az úgynevezett „vándorló bőrpír” formájában. A Lyme kór tünetei közt a legjellegzetesebb a kullancscsípés helyén kialakult Lyme-folt (kokárdaszerű/céltáblaszerű, gyűrűformájú, lassan terjedő bőrpír), aminek az átmérője a 10 centimétert is elérheti, ezt követően égető ízületi fájdalom jelentkezik.
Lyme-kór: lappangási időszak
Általában napok vagy hetek telnek el a kullancscsípés és a Lyme-kór első tüneteinek megjelenése között. Ezt a fertőzés és a betegség kezdete közötti időszakot nevezik az "lappangási időszaknak". Mivel a Lyme-kór lappangási ideje is meglehetősen hosszú lehet, gyakran a betegek már nem is emlékeznek a kullancscsípésre, vagy eredendően észre sem vették azt.
Az érintettek körülbelül felénél alakul ki tipikus bőrpír, az úgynevezett "vörösödés", amit orvosi nevén erythema migransnak neveznek. Lappangási idejük átlagosan hét-tíz nap. Azoknál a fertőzötteknél, akiknél nem alakul ki „vándorló pír”, a betegség gyakran csak hetekkel a fertőzés után válik észrevehetővé olyan általános tünetekkel, mint a kimerültség, megduzzadt nyirokcsomók és enyhe láz.
Vannak olyan betegek is, akiknél a szervi érintettség jelei csak hetekkel-hónapokkal, sőt néha évekkel a fertőzés után mutatkoznak. Ide tartoznak egyes bőrelváltozások (acrodermatitis chronica atrophicans) vagy a fájdalmas ízületi gyulladás (Lyme arthritis).
A Lyme-kór jelei az idegrendszerben (neuroborreliosis) vagy a szívben (Lyme carditis) általában csak néhány héttel a fertőző kullancscsípés után jelentkeznek.
Fontos tudnivalók: ha megcsípett a kullancs
Kullancscsípés után - tünetek nélkül - nem szabad megelőző jelleggel antibiotikumot szedni. Ilyenkor a jellegzetes bőrpír akkor sem jelenik meg, ha esetleg tényleg történt fertőződés, viszont ez még távolról sem jelenti azt, hogy a kórokozó is elpusztult. A jellegzetes tünet hiánya miatt pedig a betegséget biztos nem ismerik fel időben, és kezelni sem kezdik meg abban a fázisban, amikor még nincs semmilyen szövődmény.
Lyme-kór: tünetek
A Lyme-kór sokféleképpen megnyilvánulhat. Sok Lyme-kórban szenvedő kezdetben egyáltalán nem mutat tüneteket. Másoknál a szúrás helyén bőrpír alakul ki, amely fokozatosan Lyme-folttá növekszik (erythema migrans, „ vándorpír ”). Jelentkezhetnek influenzaszerű tünetek is, így például fej- és testfájdalmak, valamint láz.
A csípés helyén kezdetben kis piros göbcse, vagy barnás-vörös, lencsényi nagyságú, bőrből nem kiemelkedő, enyhén viszkető és kissé fájdalmas elváltozás észlelhető. Ez később koncentrikusan terjed a bőrön, az elváltozás közepe feltisztul, a széli részeken pedig körkörösen terjed, elérve az 5-15 cm-t. A Lyme-folt, kokárda végül elhalványul és eltűnik, azonban a bőrelváltozás eltűnése nem jelent gyógyulást. A bőrtünetekkel párhuzamosan láz, egész testre kiterjedő bőrkiütés, csalánkiütés, nyirokcsomó-duzzanat, izomfájdalom, gyengeség, fejfájás, esetleg csontfájdalom is jelentkezhet. A fertőzés második szakaszában idegrendszeri tünetek és ízületi gyulladás is felléphetnek.
Mivel foglalkozik az infektológia, és mikor forduljunk infektológushoz?
A Lyme kór fázisai
- A Lyme kór első stádiuma: a Lyme kór tünetei jellemzően a kullancscsípés után 10-14 nappal jelentkeznek (ám néha a betegség évekig lappang), ekkor jelenik meg a jellegzetes bőrpír, ami nem fáj, nem viszket, mellette általános, influenza-jellegű tünetek jelentkeznek: gyengeség, izomfájdalom, rosszullét, fejfájás, ritkán láz.
- A Lyme kór második stádiuma: az első fázis utáni 4 hónap során a Lyme kór megtámadja az idegrendszert és a kardiovaszkuláris rendszert (idegrendszerrel összefüggő tünetek esetén neuroborreliosisnak nevezzük). A Lyme kór előidézheti a gerincidegek és az agyhártya gyulladását, a szívritmuszavart, de alvászavarral, memóriaproblémákkal, hangulatzavarral is együtt járhat.
- A Lyme kór harmadik stádiuma: a Lyme kór okozta tünetek hónapokkal, évekkel a csípés után is jelentkezhetnek, immár krónikus idegrendszeri problémák formájában (pl. végtagzsibbadás, érzékelési problémák, lesántulás, ízületi duzzanatok), illetve szívizom- vagy szívburokgyulladás formájában, mindez a beteg szorongásával, depressziójával járhat együtt.
Neuroborreliosis
A neuroborreliosis akkor alakul ki, amikor a borrelia megfertőzi az idegrendszert. A gerincvelő ideggyökerei gyakran begyulladnak (radiculitis), ami gyötrelmes, égető idegfájdalmat okoz. Különösen éjszaka jelentkezik a tünet intenzíven.
A neuroborreliózist petyhüdt bénulás (pl. az arcon) és neurológiai hiányosságok (érzékelési zavarok a bőrön) is kísérhetik.
A neuroborreliosis általában gyógyítható. Súlyos esetekben azonban a károsodás megmaradhat. Nagyon ritkán a neuroborreliosis krónikus lefolyású, a központi idegrendszer (agy , gerincvelő) begyullad. Gyermekkorban az agyhártyagyulladással kísért arcidegbénulás különösen gyakori. Az érintettek egyre gyakrabban szenvednek járás- és hólyagzavaroktól.
Lyme-kór: vizsgálatok és diagnózis
Kullancscsípés történt-e - igen vagy nem? A kérdésre adott válasz fontos támpont az orvos számára. Mivel a Lyme-kór első tünetei gyakran csak hetekkel vagy hónapokkal a fertőzés után jelentkeznek, sok beteg már nem emlékszik a kullancscsípésre, vagy nem is vette észre. Azt azonban ekkor is elmondhatja az orvosnak, hogy volt-e a kullancscspásre esély: gyakran jár-e erdőbe, szokott-e kirándulni, van-e kerje, ahol rendszeresen dolgozgat, gazt húz, hiszen ebben az esetben is nagyobb a kullancs okozta fertőzés veszélye.
A kullancsok az április-májusi, illetve az augusztus-szeptemberi időszakban jelentik a legnagyobb veszélyt. A tavasztól őszig tartó időszakban érdemes a szabadban különösen elővigyázatosnak lenni.
A kullancscsípés lehetőségén túl az orvost a beteg pontos tünetei is érdeklik: tapasztalt-e bőrbírt, vörösödést, Lyme-foltot a betegség korai szakaszában . Tájékoztassa orvosát az általános tünetekről is , mint például a fejfájás és a testfájás. A betegség későbbi szakaszaiban a betegek gyakran állandó ízületi problémákról vagy idegfájdalomról számolnak be.
A "borreliosis" gyanúja laboratóriumi vizsgálatokkal igazolható. Az orvos a Borrelia elleni antitesteket vér- vagy liquormintában keresheti (neuroborreliosis esetén). Az ilyen laboratóriumi eredmények értelmezése azonban nem mindig egyszerű.
Lyme-kór: kezelés
Más baktériumokhoz hasonlóan a Borrelia is leküzdhető antibiotikumokkal . A gyógyszer típusa, adagja és alkalmazásának időtartama elsősorban a Lyme-kór stádiumától és a beteg életkorától függ. A betegség korai stádiumában lévő felnőttek általában doxiciklin hatóanyagot tartalmazó tablettákat kapnak. Ez az antibiotikum azonban nem alkalmazható kilenc éven aluli gyermekeknél (azaz a fogzománcképződés vége előtt) és terhes nőknél. Ehelyett itt például amoxicillint is felírhat az orvos.
A betegség későbbi szakaszaiban (krónikus neuroborreliosis stb.) gyakran antibiotikumokat alkalmaznak, például ceftriaxont vagy cefotaximot. A gyógyszert általában tabletta, de néha vénás infúzió formájában is adják.
Az antibiotikum-terápia sikere különösen a kezelés kezdetén múlik: A Lyme-kór korai szakaszában a kezelés általában hatékonyabb, mint a későbbi szakaszokban.
Lyme-kór: a betegség lefolyása és prognózisa
A terápia gyors megkezdése nagyon fontos a Lyme-kór esetén. A betegség lefolyását és prognózisát jelentősen befolyásolja, hogy a baktériumoknak volt-e ideje elterjedni és elszaporodni a szervezetben. Megfelelő kezelés mellett a tünetek általában teljesen eltűnnek.
A Lyme-kór jelei azonban sokáig fennállhatnak. Néha egyes betegek életük végéig enyhe arcidegbénulást szenvednek, másoknak elhúzódó ízületi fájdalmaik vannak. Az immunrendszer fertőzésen túl tartó reakciója itt okoz gyulladást.
A korai jelek gyakran hiányoznak vagy észrevétlenek maradnak, ezért a Lyme-kórt később felismerik és kezelik. A Lyme-kór kezelése a betegség ilyen előrehaladott stádiumában mindig nehéz. Néha további antibiotikum-kúrára van szükség.
Lyme-kór utáni szindróma
A borreliózis utáni szindróma különösen népszerű az egészségügyi magazinokban és a médiában. Azonban nincs egyértelmű meghatározás, amely leírná ezt a klinikai képet. A beszámolókban az érintettek átalában izomfájdalomra, fáradtságra, koncentrációhiányra panaszkodnak.
A tanulmányok szerint azonban ezek nem specifikus tünetek, a Borrelia-fertőzésben szenvedőknél nem fordulnak elő gyakrabban, mint általában. Ezért sok szakértő kételkedik abban, hogy az állítólagos „borreliosis utáni szindróma” valóban összefügg a borreliózissal.
A Borrelia fertőzés ismert késői hatásai: tartós bőrelváltozások (acrodermatitis chronica atrophicans), ízületi gyulladás (Lyme arthritis) vagy neurológiai tünetek (krónikus vagy késői neuroborreliosis).
Ha az érintettek Lyme-kór utáni tünetektől szenvednek, tanácsos tisztázni azok egyéb lehetséges okait. Például a krónikus fáradtság vagy a koncentráció hiányának oka lehet vírusfertőzés vagy akár rejtett depresszió is, amely igazolása után az orvos megfelelő kezelést kezdeményezhet.
Mit tehet kullancscsípés esetén?
A kullancsot fontos minél hamarabb eltávolítani, mivel a kórokozók átvitelének esélye ez eltelt idővel nő. A kullancsot eltávolításkor tilos lekenni zsírral vagy olajjal, mert ennek hatására fuldokolni kezd, és fertőző nyálat ürít az áldozatába. A szakszerű eltávolítás eszköze a kullancseltávolító kanál, amely gyötrés- és fertőzésveszély-mentesen távolítja el a vérszívót.
Ha nem áll rendelkezésünkre kanál, csipesszel, de szükség esetén cérnával vagy akár körömmel is eltávolítható a kullancs. Bármilyen módszert is használjunk, a kullancsot a bőrhöz legközelebb eső részén fogjuk meg, az utótestét ne nyomjuk össze.
Gyógyszertárban kapható teszttel ellenőrizhető, hogy a testből eltávolított kullancs hordoz-e kórokozót. A kullancs vizsgálata alapján azonban az ember betegségének kórisméje nem állítható fel. A teszt az egyéb adatokkal, tünetekkel, panaszokkal és laboratóriumi eredményekkel együtt értékelve kiegészítő információt nyújthat a kezelőorvosnak a kórisme felállításához és az esetleges kezelés szükségességének eldöntéséhez.
Amennyiben a kullancsteszt eredménye pozitív, jegyezze fel a csípés időpontját, és ha a későbbiekben tüneteket észlel, forduljon orvoshoz.
Ruhatetű-fertőzés: oka, tünetei és kezelése
